Idő 
Értékelés 
Értékelés Hűha, micsoda meleg vagyon,
r>Izzadtság csorog a hátamon.
r>Felébredt a Nap, végre süt már,
r>Reméljük ez már végre a nyár.
r>
r>Más az ember közérzete,
r>Ha süti a nap melege.
r>Egészséges, ha mértékkel
r>Élvezzük, meztelen testtel.
r>
r>Jó ez búra, a lobra és bajra,
r>Szívet melengető nap sugara.
r>Élvezzük ezt, mert oly' egészséges,
r>Hipp- hopp jön az ősz és a nyár véges.
r>
r>Budapest, 1997. május 13. – Kustra Ferenc József
r>
Az öregkor hajnalán…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Öregen, már nincs nekünk madárdalos hajnalfény,
r>De az öregséget megélni, terhelőn kemény…
r>Öregen, már nincs nekünk madárdalos hajnalfény.
r>*
r>(Tükör apeva)
r>A
r>Létem
r>Utálom.
r>Gonosz sorsom
r>Folyvást kergetett!
r>
r>Folyvást kergetett
r>Gonosz sorsom.
r>Utálom
r>Létem,
r>A…
r>*
r>Sajnálom, de múltamon csak muszáj… rágódok,
r>Mert még élek, bár igaz, öregen… vánszorgok.
r>Amúgy meg saját, jelen létünk, egy jól kisarjadzott ága
r>A múltunknak, életfánknak egyik, még élő oldalága.
r>A már elszáradt, régi ágak is élnek, mert a sorsunk belőlük fakadt,
r>Így aztán rabmadaram vagyok az életfám ágán… létfonal majd szakadt.
r>*
r>(senrjú csokor, félhaiku láncban)
r>Oly’ lélekőrlő,
r>A saját sorselemzés.
r>Ez barátkozás…
r>
r>Oly’ lélekőrlő,
r>Hosszú életelemzés.
r>Pedig a mienk…
r>
r>Oly’ lélekőrlő
r>Múltunkkal szembesülni.
r>Élet volt és van…
r>
r>Vecsés, 2021. augusztus 16. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
Villámlásról…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Elég már egy nagy árnyék is, ami elfedi az eget,
r>De a nap talán megkönyörül, elhessenti, mint legyet…
r>Elég már egy nagy árnyék is, ami elfedi az eget.
r>*
r>(HIAQ trió)
r>Juj, de rejtőzködő
r>Ez a fényharcos… bujkálgat.
r>Görbe fénykardja van.
r>
r>A felhő mögül csak
r>Kicsap vadul, rettegtetőn.
r>Félelmet is ébreszt.
r>
r>A fénykardja zajos,
r>Nagyon recseg az ég alja.
r>Van már sokágú is!
r>*
r>(10 szavas)
r>Aztán már Nap sem bír vele.
r>Kiszabadul az összes eleme.
r>*
r>(Senrjú duó)
r>Már csak felhő és
r>Árnyék az ég, villámlik!
r>Fényharcos dühős.
r>
r>Magában vagdal
r>A felhők közt… dörgések.
r>Fényharcos dühős.
r>*
r>(Senrjon)
r>Csak a sufninkba nehogy
r>Belecsapjon. Oly sok fa égne.
r>Bútortárolónk.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Mintha csökkenne a dühe, már nem is vagdalkozik úgy!
r>Nézem és látom, csökkenek a felhők is, gyorsan, amúgy.
r>Nincs már a villámszórás, süt a nap, harcos elment… amúgy.
r>
r>Vecsés, 2016. - 2020. augusztus 20. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
Nagyasszonyunk napján törvényt tartasz.r>Jövőt, reményt adsz minden magyarnak.r>Áldja neved a jövő gyermeke.r>István király. Áldassék a neve!r>r>Ma is szent a te neved a népnek.r>A jó reménynek, és minden szépnek.r>Kérlek jó Istenünk add meg nékünk.r>Emlékezzen rá örökké népünk!
Van, hogy elfogynak a szavak.r>Mikor már a csend, mi marad.r>Körülötted zavaros kép.r>Egy palettán a rút, és szép.r>r>Sors keverte szürkeségben,r>sikít a szín a nagy csendben.r>Egy maradt a sorspalettán,r>szennyes múlttal a keresztfán.
