Szófelhő » R » 635. oldal
Idő    Értékelés
r>Az ősz a földöntúliak találkozása r>Még kis meleg, rohammal eltakarítása… r> r>Nyár r>Lassan r>Útra kel. r>Változni fog, r>Lét és természet. r>* r>Múló nyárban, séta a már lombhullató fák alatt, r>Az elszálló hárslevél illata még kicsit marad! r> r>Andalogjunk együtt, fogjuk egymás kezét! r>Szívünkben, éljen mint gyönyörű emlék. r>* r>Csalódást hoz az őszi szél, a hideg fuvallattal, r>De előre vetíti, hogy elő a kabátokkal. r> r>Lég r>Hűvös, r>Elég csak r>Egy ölelés. r>Még nem kell kabát. r>* r>Az ősz színei elég harsányak r>De szépek is, mert változatosak! r> r>Élvezzük e szépséget, r>Őrizzük a lelki épséget, r>Könnyítsük az öregséget. r>* r>Az őszben a hajnali harmat fehére festi a tájat, r>Aztán az időjárás belehúz… addig még alszunk párat. r> r>Hűs r>Hajnal, r>Nap homály. r>Ez várható... r>Reméljük, késik. r>* r>Az ősz rendesen összegyűrte a növények leveleit, r>Aztán meg szertefújta, mint a már elmúltnak emlékeit. r> r>Arcunk vénségtől immár ráncos, r>Minden ránc, egy szomorú emlék... szilánkos. r>* r>A bárányfelhők is már téli szállásra vonultak, r>A súlyos és sötét felhők, már fölénk is rohantak. r> r>Volt, r>Elmúlt. r>Füstbe szállt r>Remény, a nyár. r>Az ég rí, ősz lett. r>* r>Lassan várjuk, a ködnek homálya uralja majd, tájat, r>Akkor majd, nyárra visszaemlékezni, lehet, hogy fájhat! r> r>Hajunkat a dér ezüsttel hintette, r>Ifjúságunkat a nyár magával cipelte. r>* r>Nyár múlásában az ősz születése, r>A nagy kavalkád, megkevergetése. r> r>Mily r>Szépség, r>Barna, rőt, r>Színpompás ősz. r>Mért vész semmibe? r>* r>Ahogy a tájon végigér a szitáló őszi eső, r>Úgy lesz minden sáros, pocsolyás, ez bíz' nem felemelő. r> r>A tehetetlenségtől könnybe úszik szemünk, r>Az elmúlás gondolata terheli eszünk. r>* r>Nem tudjuk mi lesz holnap, de a kalucsnit jó lesz elővenni… r>A fürruha meg biztosan nem szükséges, azt el kell tenni. r> r>Ég r>Felhős, r>Hideg van. r>Lesz-e eső? r>Kellhet az ernyő. r>* r>Ahogy ránk telepednek a jéghizlaló fagyok, r>Úgy távolodnak a nyári-meleg féle álmok… r> r>Szívünk már jéggé dermedt, r>Hit, remény elveszett. r>Sors rólunk megfeledkezett? r> r>Vecsés, 2017. május 1. – Szabadka, 2017. augusztus 11. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá az apevákat és a 10 szavasokat, poéta- és szerzőtársam, Jurisin (Szőke) Margit. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1479
Láttam sörét éjjben napsugarat.r>Láttam víz alatt szállni madarat.r>Láttam pocsolyában tengereket.r>Láttam a föld alatti hegyeket.r>r>Éreztem a fájdalmat a szépbenr>Reménytelenséget a reményben.r>Éreztem szomjat a tó vizében.r>Sok apró darabot az egészben.r>r>Nem kábulat szülte a képeket.r>Sem a lehetetlen érzelmeket.r>Most dúskálunk a csodákban.r>Egy furcsa ironikus világban.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 1657
A naplementéről, a nyárestéről, a holdfényről… r> r>A lemenő napnak r>Fénye, mint kiokádott láng. r>Piros a tófelszín. r>Halvány napsugár alant jár, r>Hold ásítozva estre vár. r>* r>Kék égnek fényében r>Bíborrá lett már az alant… r>Nap, lassan búcsúzik. r>Nyári est meleget áraszt, r>Hold sarlójával fényt fakaszt. r>* r>Hullanak csillagok r>Égnek bíbortengerében. r>Hőség hullámai. r>Tó vizén sugara siklik, r>Árnyéka tovalopódzik. r>* r>Csendes éjjel megjött, r>Magára húz sötét leplet... r>Hold, a felhő mögött! r>Felhő eltakarja arcát, r>Harcol, nem adja meg magát. r>* r>Az alkony alászáll, r>Magányfilmje sötétbe vész. r>Bíborris kihuny. r>Ezüstporát szerteszórja, r>Kerteket harmat borítja. r>* r>Estébe behulló r>Árnyak, bíboros színesben. r>Tyúkok is elültek… r>Fényével erdőt átölel, r>Lombok között kis mókust lel. r>* r>Az ég pereme is r>Tele van kis csillagokkal. r>Rózsaszínű felhők… r>Kishúga, halálba rohan, r>Állítsa meg... vajon hogyan? r>* r>Alkonyat, már múlté. r>Éj sötétjében vad árnyak. r>Csend, hasogató lett. r>A mezőt csillámmal hinti, r>Harmatos füvét díszíti. r>* r>Esti fény-bíborban, r>Feltűnnek a csillagocskák... r>Holdudvar, mély-csendes. r>Ezer kistestvére úszik r>Tó tükrén, árnyékuk látszik. r>* r>Homoktenger van az r>Égben, kékfestőnek műve… r>Hold úgyis átfesti. r>Kék árnyalatokat készít, r>Derűs éjben eget kékít. r>* r>Ringó lett búzaföld, r>A vadvirágos rét mellett. r>Alkonyt színesíti. r>Elfáradt a varázs botja. r>Majd, pihenés álmát oldja. r>* r>Hold, a sarlójával r>Húzza elő az új hajnalt. r>Meleg a napkelte. r>Ébreszti máris a Napot, r>Hozzon új reményt, szebb napot! r> r>Vecsés, 2017. május 28. – Szabadka, 2017. május 26. – Kustra Ferenc József - a HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe: „Holdsugaras nyári éjszaka” r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 553
Szép a huncut élet, de r>Nagyon korog a gyomor. r>Neked lételemed-e, r>Az éhezés, a nyomor? r> r>Van, hogy a lélek is leragad, ha, válaszúthoz érkezel, r>És hogy jól választhass, beszélgess el magaddal, a lélekkel, r>Legyen reményed, hogy jól választasz, ne törődj a fékekkel. r>* r>A csontváznak csak r>A múltja hegedül márr>Koponya hallja… r> r>Vecsés, 2014. november 20. – Kustra Ferenc József - Versben és senrjú -ban r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 415
Üres templomban lehet-e a fénybe lépni?r>Zárt ajtók mögött, lehet-e oltárt keresni?r>*r>r>Bíz? jó lenne fényber>Lépni. Oltár dicsőülni?r>Csoda is csorbulhat!r>*r>r>Bennem a múlt és a majd-jövő csatáznak,r>Pedig hívük vagyok ?örökké? álmoknak.r>Álmomból gyors kiutat sohasem kerestem.r>Álmok folyvást uralják a testem, a lelkem.r>*r>r>Álma mindenkinekr>Van, de nem emlékszik? talán.r>Álom uralkodhat?r>*r>r>Csata! Jövő és múlt!r>Nem mindegy ki lesz a nyerő?r>Összevethető ez?r>*r>r>Örök titkom a kicsorbult csoda,r>Pedig javíttatnám, mennék oda?r>Fekete ?király új ruhájába? öltözött az én éjszakám,r>Sors talán rám adja, de nem szenteli rám? sötét az éjszakám.r>*r>r>Még nincs? mit hoz jövő!r>Lesz a jövő? Bennem lehet?r>Közönyösen várni?r>r>Vecsés, 2014. november 15. ? Kustra Ferenc József ? íródott: versben és HIAQ ?ban.r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 501