Szófelhő » R » 635. oldal
Idő    Értékelés
Vizionálgatás az élet céljáról… r> r>Életsúly vállon! r>Meditáló agyat nyom! r>Elbuktató rög! r>Hallgatagon viselem r>Sorsom. Hordom keresztem. r>* r>Megtört ifjúság r>Nyomasztja gondolkodást. r>Rákfene, múltban. r>Egy korai rossz döntés, r>Nincs visszaút, sem lépés. r>* r>Élet értelme r>Lehet, ki sem alakult… r>Alakulás, rossz… r>Volt remény? Odaveszett, r>Halálra ítéltetett. r>* r>Cél a létezés? r>Napsugár is csak éget! r>Partnerkapcsolat? r>Ha nincs kivel, csak szenvedsz… r>Éget, mint só a sebet. r>* r>Az öregség, nem r>Lábadozás! Sorscsapda! r>Élet értelme? r>Szép öregség? Délibáb... r>Csak pár emlék, lelki táp. r>* r>Torzak mosolyok, r>Szögletes könny, csak pereg…! r>Boldog lét nincsen? r>Rút vigyor, fáj életem, r>Könny szilánk sebzi szemem. r> r>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc – Szabadka, 2017. július 19. – A haikukat én írtam, alá a verset, szerző ás poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A vers címe: „Érzékcsalódás”. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 337
Apevában és versben írt a szerzőpáros… r> r>Juj, r>De szép r>Az élet. r>Öreg mivé r>Lett? Mint ódon vár. r> r>Ifjúság, boldogság gyorsan elszállt... csak csalóka ábránd. r>Csupán szíved dobog, tested nem mozdul, várod az ármányt. r> r>* r>Ha, r>Mégis r>Minden jó r>És szép is volt… r>Öregség mért nyűg? r> r>Ám olyan szerencse nem érint, sem öreget, sem ifjút. r>A tehetetlenség, gúzsba köti életed, nincs kiút. r>* r>Az r>Élet r>Körülmény, r>Lehetőség. r>Dönteni abból. r> r>Nem csak te hozol döntést, kész tények elé állít a sors. r>Sokat gondolkodnod, időd nincs, ne várd, mit hoz a vaksors. r> r>* r>Nincs r>Olyan, r>Hogy jó, rossz. r>Lehetőség r>Van! Választani… r> r>Nem csak fehér és fekete, mint a sakktábla négyzete. r>Legyen élhető... életedből maradt csak egy szeletke. r> r>* r>Az r>Öreg r>Már, okos. r>Tudás mit ér? r>Nagy készülődés. r> r>Hiába vagy bölcs s van tudásod, ha senki nem figyel rád. r>Nem kellesz kutyának se már, lombját hullajtja életfád. r> r>* r>Az r>Elszúrt r>Élet már, r>Tény. Végleges. r>Idő csak, halad. r> r>Kártyavárat építettél, rá ment az egész életed. r>Árnyak szele tönkre tette... romokban a büszkeséged! r> r>Vecsés, 2017. július 6. – Szabadka, 2017. július 10. –Kustra Ferenc József – Az apevákat én írtam, hozzá a verset szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:,,Kártyavárat építettél!’’. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 443
A darazsakról, TANQ –ban értekezett a szerzőpáros… r> r>Mint nyáron, akkor is, r>Ház és kutyapásztor voltam. r>Az én nyaralásom! r>Társas, redő-szárnyú darázs… r>Hártyásszárnyúak sem varázs... r>* r>Dolgom bevégezve, r>Már is indulni készültem. r>Vettem kerékpárom. r>Többféle: fali darazsak, r>És élősködő darazsak. r>* r>A szememhez kaptam. r>Szemüveg mögött, mi lehet? r>Egy darázs! Szúrt is már! r>Látjuk sokat, kecskedarázs, r>Oly’ veszélyes a lódarázs. r>* r>Rémülten szisszentem, r>A rovarcsípés nagy veszély. r>Rám az allergia! r>Fészek, tíz-nyolcvancentinyi r>Kolónia, több ezernyi. r>* r>Nincs a szemüvegem? r>Hol lehet? A szememen volt! r>Arcom tapogattam! r>Másfél hónap alatt nőnek, r>Harcra készekké fejlődnek. r>* r>Sietnem kell nagyon, r>Időben orvoshoz érni. r>Lakást is kizárom. r>Nagyjából július hóra r>Beáll fészek, támadóra. r>* r>Keresem, kutatom, r>Újra az udvaron... Végre! r>Fűben megtaláltam. r>Fészek: sejtek sorozata, r>Királynő a petét adja. r>* r>Ajtót kaput zártam, r>Szélvészként orvoshoz értem. r>Nem volt nálam TB kártya. r>Darázscsípés: fullánkon át. r>Méreg adja: gyulladását. r>* r>A nagy zűrzavarban, r>Megértő orvosra leltem. r>Jó lett a személyim. r>Kötőszövet, jól megduzzad, r>Fájdalommal párosulhat. r>* r>Fél arcom már püffedt, r>Mindjárt injekciót adtak. r>Intelmet is kaptam. r>Súlyos tünetek: szédülés, r>És még lehet vérvizelés. r>* r>Haza bocsájtottak, r>És pihenést ajánlottak. r>Injekció így hat! r>Allergiás reakció! r>Segítség, azonnal való. r>* r>A tükörbe néztem, r>Mongolhölgy tekintett vissza. r>A veszélyt túléltem. r>Ha rosszullét mutatkozik, r>Már orvoshoz kívánkozik! r> r>Szabadka, 2017. június 8. – Vecsés, 2017. augusztus 8. - Jurisin (Szőke) Margit – A HIAQ –t én írtam, és a saját esetemet dolgoztam fel. Alá a verset, szerző és poétatársam, Kustra Ferenc írta. A versrész címe: ”Darázsveszély!” r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 298
Apevában és versben írt a szerzőpáros… r> r>Nyár, r>Forró r>Éjszaka. r>Kandikáló r>Hold, csillagos ég. r> r>A nap, a tüzét kihányja, mint fölrobbant ördög-katlan, r>Mióta reggel fölkelt, csak melegít, de folytonosan. r>** r>Oly r>Nyugodt r>A tenger. r>Hullámot csak r>Kezünk korbácsol… r> r>Napok óta csinálja, már szik sem bírja, annyira pusztít. r>Úgy tűnik, ahhoz, hogy visszafogja magát, kicsit sem konyít. r>** r>Te r>És én, r>Egymáshoz r>Közeledünk. r>Kar, karba olvad. r> r>Föld bágyadtan de, nagyon reméli már, a jó, frissítő esőt, r>De a tücsök csak hegedül, őt ne kezeljék úgy, mint, henyélőt. r>** r>Mily r>Csodás r>Éjszaka! r>Ölelkezni r>Tengervizében. r> r>Ebbe a sivatagi hőségben, fákról száradtan hull a levél, r>És a forró földön, a sok levél egymásnak, nagy esőről mesél. r>** r>Fogd r>Kezem, r>Majd engedd, r>Had lebegjek r>Tengervíz szintjén. r> r>A délidőben levegő, forró, sőt, fölöttébb tüzes, r>A vízelvezető árok, poros, csont szárazon üres. r>** r>Csak r>Vigyázz! r>Hullámok r>Közt ne vesszek, r>Ha értem jönnek... r> r>Sehol egy felhő, nem jár erre árnyék, ez egy ritka nyár! r>A nap kazánját meg csak rakják! Ő egymaga: hőséggyár. r> r>Szabadka, 2017. május 31. –Jurisin (Szőke) Margit- Vecsés, 2017. június 10. - Kustra Ferenc – Az apevákat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit írta, alá a verset, én. A versrész címe: „Sivatagi hőség!” r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 345
Versben és apevában filozofált a szerzőpáros… r> r>Néma időpercekben is halad az életvonat, r>Fehér hóban vagy vaksötétben úszik az alkonyat. r> r>Nem r>Siklik r>Csak döcög. r>Zaj, csendet tör, r>Egy lelket morzsol. r> r>Mindent eltör darabokra, így aztán csak caplat, r>Haladunk, meg nem áll, körbeölel élethajlat. r> r>Sín r>Kopott, r>Kisiklik. r>Tovább indul. r>Még mennie kell! r> r>Néma időpercekben is elhalad az életvonat, r>Ködtengerben, nagy hóesésben, nem látni csillagokat r> r>Fáj r>A szív. r>Se szó, se r>Kép, csak magány. r>Foszlott remények. r> r>Reggelente mindig megjön az új, szupernóva, r>Hajnalban már látszik, nem áll meg, de, halad tova… r> r>Vecsés, 2017. június 4. - Szabadka, 2017. június 19. - Kustra Ferenc József - A verset én írtam, alá az apevákat, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 334