Idő 
Értékelés 
Értékelés Élet-meditáció, tankában…
r>
r>Virágzó, hazug
r>Szavak, öröm-hintáznak.
r>Ember használja!
r>Mért virul a hazugság?
r>Hová tűnt az igazság?
r>*
r>Gyötrő változás?
r>Könnyítő-e áldozás?
r>Bűnbánat... segít?
r>Minden érték elveszett,
r>A káosz csak kedvezett.
r>*
r>Vétkeinkkel, sok
r>Tragédiát okozunk.
r>Visszaút nincsen.
r>Bűn, bűnt követ. Mért teszed?
r>Elveszel… használd eszed!
r>*
r>Harag végtelen
r>És mindent letaroló.
r>Bocsánat... luxus?
r>Tudsz szítani haragot?
r>Akkor kérj bocsánatot!
r>*
r>Könnye is csorog
r>Életnek, mindenségnek!
r>Gyilkosa: ember!
r>Sárba tiport szeretet,
r>Könnyel tölti szemeket.
r>*
r>Generációk
r>Elszakadva, csak vannak!
r>Emberiség vég?
r>Szerte-hullt nemzedékek,
r>Itt a vég... Menedéknek…
r>
r>Vecsés, 2017. augusztus 31. – Szabadka, 2017. szeptember 24. – Kustra Ferenc – a haikukat én írtam, alá a verset, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A versrész címe:”Minden érték elveszett”
r>
Éjszakai vízió versben és apevában…
r>
r>Már csak emlék vagy nekem, de benne vagy a múltamban,
r>Én még nem feledtelek, benn vagy éjszakai víziómban…
r>
r>Emlék maradtál,
r>Múltam része.
r>Álmomba
r>Vissza
r>Jársz.
r>
r>Csak
r>Emlék
r>Vagy múltból.
r>Álmomban élsz,
r>Szívem nem felejt.
r>*
r>Emlékszem, veled milyen jókat eveztem a boldogság tengerén…
r>Amíg velem voltál és szerettél, én voltam szememben, a fenomén.
r>
r>Boldogok voltunk...
r>Míg szerettél,
r>Önteltség
r>Bennem
r>Élt.
r>
r>Forrt
r>Vérünk,
r>Szárnyaltunk.
r>Te szerettél,
r>Ott voltam... de, hol?
r>
r>Vecsés, 2017. szeptember 2. – Szabadka, 2017. szeptember 9. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, a kiegészítő apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Az
r>Idő
r>Nem gyógyít,
r>Csak megtanít,
r>Nélküle élni.
r>
r>Fájdalom enyhül, könny kevesebb gördül.
r>Végtelen űr tátong, nem törpül.
r>
r>*
r>A fájdalom hamvait lassan széthordja a szél,
r>De, a hiány vajon mitől fog múlni?
r>Széthulló fájdalommal vajon, mit veszítettél
r>S
r>A veszteség, mennyire fog földúlni?
r>
r>Ha meg olyan vagy, hogy lelkedben túlfeszíttettél?
r>*
r>
r>Szív húrja majdhogy pattannásig feszül,
r>Túlélés reménye feneketlen kútba merül.
r>
r>Az
r>Idő
r>Nem gyógyít,
r>Csak megtanít,
r>Nélküle élni.
r>
r>Vecsés, 2017. június 21. – Szabadka, 2017. szeptember 19. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, fölé és alá a 10 szavast és az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Férjemre emlékezve’’.
r>
Nézed magadat a tükörben, azonban lassan törik szét...
r>Tele vagy a múlttal, az emlékekkel, az lelket feszít szét.
r>Nézem, tükör hova lett és a múlt? Minek adni őszintét?
r>
r>Tükör már összetört,
r>Nem is baj, úgyis hazudna.
r>Elveszett ifjúság.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk,
r>Nézhetünk csúnyán, de homlokot nem ráncoljuk…
r>Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk.
r>
r>Múlt emléke kísér,
r>Elveszni őket ne hagyjad.
r>Egyetlen menedék.
r>*
r>
r>Visszagondolsz és már nem éled újra, mi még életben tartott,
r>A tudatalattid, sokat eldugdos már, élet eddig tartott?
r>Már csak süketen sóhajtozol… A kaszás lelket szétrobbantott...
r>
r>A múlt nem élhető,
r>Ám ha emlék nincs, élet sincs.
r>Fohász sem segít...Vég?
r>
r>
r>Vecsés, 2010. február 10. – Szabadka, 2018. február 10. -Kustra Ferenc- A verset én írtam, alá a HIAQ csokrot szerző- és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe: „Egyetlen menedék”
r>
Tanulmányféleség…
r>
r>("Shiliuziling" 1,7,3,5 Rímképlet = aaxa - x = végtelen)
r>A
r>Pletyka… betegség maga!
r>Ez egy bűn.
r>A járvány maga!
r>*
r>Hit?
r>Pletyka… bizony elvakít!
r>Mérgező.
r>Be is sötétít!
r>*
r>A
r>Szennyesítés… szempontja!
r>Tévesztő.
r>Vad piszkossága…!
r>*
r>Légy
r>Csend, ami elhalkítja!
r>Félelem.
r>Logika harca!
r>*
r>Tedd
r>Talonba fecsegésed,
r>Tévedés.
r>Bízni kell! Léted?
r>*
r>Ha,
r>Pletyka… mindent pusztíta,
r>Mérgező!
r>Békét kurtítja!
r>
r>***
r>
r>(„vu-csüe” 4x5 Rímképlet: xaxa )
r>Hagyd a pusmogást,
r>Ne hallgass csúf szót,
r>Igazra figyelj!
r>Az neked tesz jót.
r>*
r>Az aljas pletyka
r>Csak kár okozó,
r>Elhallgass! Ne légy
r>Haszon hajszoló.
r>*
r>Ha hagyod magad!
r>Szolgája leszel,
r>Gyilkos betegség
r>Messze kerüld el.
r>*
r>Igazságban élj,
r>Akkor nincs veszély.
r>Éljen szívedben
r>Az, „igaz’’ erély.
r>*
r>Szeretetben bízz,
r>Légyél jótevő.
r>Lét rögös útján
r>Segít... Teremtő.
r>*
r>A fohászodban,
r>Adj mindig hálát.
r>Vár majd rád az Úr...
r>Szereti nyáját.
r>
r>Vecsés, 2018. február 22. –Szabadka, 2018. február 26. – Kustra Ferenc – az első részt én írtam, a második részt, Jurisin Szőke Margit.
r>Dan Ibolya Csillag: „A pletyka” c. versének átirata, kínai versformában, a szerző engedélyével.
r>
