Várni, reménykedni,r>Sorban állni, várni, reménykedni.r>Marhaszállító vagonokban szoroskodni,r>Lágerek, haláltáborok, gázkamrák előttr>Sorban állni, szív-dobogva reménykedni.r>r>Holt lelkek lebegnek fehér füstszárnyakon,r>Auschwitz, Sobibor, Dachau, Birkenau lágerekben.r>Csontsoványan remegve várni, reménykedni.r>Don-kanyarban, jeges szélben fázva hazavágyni.r>Várni... várni, reménykedni.r>r>A hadifoglyok szemébe belefagy a magyarok könnye,r>Várni, reménykedni.r>Hazavágyni, szótlan, néma csendben megpihenni,r>Jeltelen sírokban, hazánktól messze távol, a lélek hazavágyr>Várva, reménykedve.r>r>Emléket állítva a Holokauszt áldozatoknak, a Don-kanyarban elesett magyaroknak, kik soha nem tértek haza
Máris tél van,r>sűrűn hull a hó rám.r>Úgy fáj, messze jársz már,r>Ködös utcán némán gondolok rád,r>hogy tán valahol vársz,r>deres szememen könny.r>Ifjúságunk, látod, messze tűnt már,r>discózene szól távol.r>A szél fújta hajad illatát rám,r>sírva gondolok rád.r>Tél van, tél van, sűrűn hull a hó rám,r>utcád üresen áll.r>Lágyan alszom, arcod újra látom.r>Vártak nyarak boldog napsugarai,r>de már oly messze jár.r>Máris tél van, sűrűn hull a hó rám,r>úgy fáj, messze jársz már.r>Ködös úton némán gondolok rád,r>hogy tán valahol vársz,r>deres szememen könny.
Felsóhajt a szív,r>Szerelmünk az égre száll.r>Trónusán a fellegeknekr>megpihen a végtelen idők nyomán.r>Szívverésem meg nem áll!r>Kómás hangszerén játszik a szív.r>Felcsendül egy régi dal,r>Ámor nyila eltalált!r>Nem múl el a pillanat soha már!r>Megpendül a vén gitárom,r>Játssza a dalt végtelen időkön át.r>Átölel a csend homálya,r>Őszülő fejemre bánat száll.r>Hol van már a régi nyár?r>Hol van az a régi lány.r>Átölel a csend homálya,r>Felsóhajt a szív varázsa,r>Elárvult világ, bezárult világ.r>r>Heves megye, Tarnazsadány, 2018. január 10.
Madárrá vált a nagymamám,r>könnyű szárnyán messze szállt.r>Átrepült rónát, erdőt, hegyetr>az én nagymamám.r>r>Csicsergő hangját hallom ma is,r>ülj az ölembe, kis unokám.r>Boltból hozta a cukrot, csokitr>az én nagymamám.r>r>Madárrá vált a nagymamám,r>elrepült tőlünk egy délután.r>Azóta sírok szüntelen,r>nélküle üres az életem.r>r>Emlékszem, akkor tavasz volt,r>1976 márciusa, nem ma volt.r>Emléke mostanában visszajár,r>madárrá vált a nagymamám.r>r>A nagymamám 1896-ban született és 80 évesen elment örökre. - Cigány népmonda, mese.
Milyen csend van ma...r>Tűz ég a pusztában,r>Bográcsoznak a cigányok.r>Szorosan nyomában a hideg télnek,r>Érezni a hidegét az őszi szélnek.r>Melegedni vágyna már az ember.r>Kerestem én a csendet.r>De ki is zavarna minket?r>Hiszen a cigány is ember.r>r>Csend van,r>Nem röppen fel madár,r>A sivárság szegényen ül a tájra.r>A közeli múlt véres emlékei.r>Kihamvadt, ártatlan lelkekr>Táncukat járják a tűz felett.r>Az arcokon gond és mély félelem.r>Fájó éjek átkai a múltnakr>Visszhangzik a bánatos éjben.r>Porba hullt múltunk gyásza,r>Itt lebeg a putrik felett végleg.r>r>2017. szeptember 2.