Idő 
Értékelés 
Értékelés A táj felett megültekr>a vastag, szürker>fellegekr>esett is kicsitr>s fázósan közeledettr>az este akkorr>amikor találkoztunkr>veledr>valami mást kerestünkr>mind a kettenr>te igás lovatr>én szeretőtr>egyikünk sem az voltr>aminek a másikat vártukr>és nem lobbant felr>egyikünkben sem r>a rőzselángunkr>miközben r>egy asztal mintr>sanda spicli bennünket r>figyeltr>tudtuk hogy r>talákozásunk r>nem lesz több ilyenr>te kínodban nevettélr>mielőtt felálltunkr>nem szóltam én semr>nem tiltakoztamr>r>hideg őszünk leszr>azt hiszem
Nem írok a panaszfalra,r>Nem érdekelsz már.r>Ami fájt, az ma már sárgult levél,r>Ősz lombhullatás.r>Tenéked meg, ahogy látom, örömkarnevál.r>Nem vádollak már meg téged,r>Hisz nem is értenéd.r>Ha a magad útját járod,r>Engem engedjél.r>Ne szekírozz tovább!r>A szívem meg-megáll,r>Mert szeretlek még téged, nem vitás.r>A Szívem napsugarán tündökölsz tovább.r>Lépjünk hát tovább.r>Lepereg a búcsúkönnyem, fájón ég a vágy.r>r>Nem írok a panaszfalra,r>Úgyis elhagynál,r>Harcolnom érted kár!r>Hát ennyire szerettél?r>Az egész csak füst, vak románc.r>Még most is hazudtál!r>Remegő karjaimban
A szürke homálybanr>szemerkél az őszi eső.r>Az alkony sötétséget hoz e tájra,r>a bús bánat a síró tájat átjárja.r>r>A sápadt hold adja fényét a kis szobámnak,r>elmerengek sivár múltam nomád életén.r>Mily keserves errefelé az emberi élet,r>oly könnyedén adja lelkét a földnek.r>r>Haldokló, nyugdíjas főnixéletem elég!r>S a hamvaiból újra életre kel.r>Lángvörös arcomról letörli a könnyet,r>újjáéledt a nyomor itt szépen.r>r>Száz krajcárt érő szívverésemr>odaadom szép asszonyomnak lágy ölébe.r>S az esőzések utáni föld illatárar>bűnök és bocsánatok ülnek a nyomorgó tájra.r>r>Fekete asszonyokr>énekelnek násztáncban.r>Kóbor varjak gyűlnek rút fejük felett,r>apró kis kunyhóinkban meg kuksol a nyomor.r>r>Zúg és tajtékzik a Tarna folyó,r>eltűnt a nap is az égről,r>s a szürke homálybanr>szemerkél az őszi, ónos eső.
Bolond a tanyánr>rönkön ül merengve.r>Csendes éjszakánr>gondokat feledve.r>r>Az ágon egy veréb gubbaszt,r>alszik tán.r>Csillagfényes ester>egy süni botorkál.r>r>A cigánysoron isr>néptelen az utca.r>Csak a Gazsi házar>van még világítva.r>r>Beteg gyermekétr>most nézte meg orvos.r>Csak egy kutya vonít,r>fekete a kormos.r>r>Túl hét berken,r>és túl hét akácsoron.r>Vajúdik egy tehénr>szalmás alomhelyén.r>r>A tücsök ciripel,r>messze száll a hangja.r>Rá a tavibékar>felel kuruttyolva.r>r>Csendes a táj végre,r>éjfélt üt az óra.r>Szólott a bagolyr>még egy huhogóra.r>r>Csizmáját a sötét éjr>leveti és alszik.r>Itt-ott egy-két falur>templomtornya látszik.r>r>A nap felkel majd,r>ha kell kakasszóra.r>Új napra ébredünk,r>nyári virradóra.
Ki látott már égig érő szerelmet,r>hol sírva eszi kenyerét a szeretet.r>Elmennék én tehozzád, de az élet visszatart!r>Szívemnek bús dobbanása elapaszt.r>r>Láttatok már égig érő szerelmet?r>Boldogságban menetelt a szekerem.r>Szivárványos ég alatt ma könnyezem,r>nem találom már a párom sehol sem.r>r>Eltemettem, a sírodon zokogok,r>elfeledni lényed soha nem fogom.r>Árva szívem most lett igazán szomorú,r>a sírodon friss még a koszorú.r>r>Láttatok már égig érő szerelmet?r>Megöl engemet a végtelen szeretet.r>Marcangolja szívem, lelkem a bánat,r>meg kell halnom erőtlenül utánad.r>r>Üres lett már az életem nélküled,r>nincs helyem a világon nélküled.r>Ki látott már ily szomorú szerelmet,r>átok veri a lelkemet, kegyetlen.r>r>Tarnazsadány, Heves megye, 2018. szeptember 21.
