Idő 
Értékelés 
Értékelés Itt élünk már több száz életen át,r>Nyomorgó tavaszok hajnalán.r>Madarak röpke szárnyán szállnak az évek,r>Kísért a múltunk ezer fájó sebbel.r>r>Feneketlen múltunk mély kútjátr>Titkok őrzik, és kételyek.r>Nincstelenek temetőjénr>Csak vadvirág terem.r>r>Sírt ásott magának a csendr>Millió csillagok fényében.r>Több száz éve szinte hazátlanul élünk e honban.r>Indiáig kísért a múlt.r>r>Tékozló szerelmek a hosszú karavánút nyomán,r>Jéggé fagyott szívünk árnyékként elsuhant.r>A múltunkkal messze tovaszálltr>E lidérces, fájó gondolatokkal.r>r>Itt röpdös most isr>Fejünk fölött a halálmadár.r>Nyomasztó gondok kése a húsunkba vág,r>Képmutató lett az egész világ.r>r>Tarnazsadány, 2019. április 8., A Nemzetközi Roma napra
A szirteken dalol a szél,r>Dús hajamat borzolja szét.r>Az égen ezer csillag ragyog,r>Kedvesem épp vállamra hajol.r>Csóktűz, tengernyi éjszakákr>Mossák az emlékeink nyomát.r>Így múlik az év,r>S múlnak idők.r>Őszülő fejem egy csillagra hull.r>Ott ragyog fenn, az ég közepén.r>Vigyázza álmodat, kicsikém.
Jégtündérek furulyáznak,r>Hóangyalok paroláznak.r>Szántó-vető öreg paraszt,r>Tél van, várja már a tavaszt.r>Csak én vagyok egyedül,r>Aki néked hegedül.r>Táncoljál hát, pici leány,r>Álomtündér nem vár reád.
Indiából jöttünkr>Végtelen utakon.r>Gyanútlanul, békénr>Énekeltünk egykor.r>Bámulták a gádzsókr>Díszes öltözékünk,r>Igénybe is vettékr>Kovácsmesterségünk.r>Colári cigányok szőnyeget kínáltak,r>Beás cigányaink a teknőket vájták.r>Romungrók zenéltek vagy a vályogot verték,r>Szorgos népünket akkor megbecsülték.r>Echós szekerekkelr>Jártunk falut, várost.r>Még sokáig űzhettük iparos világunk.r>Mária Terézia ezt is betiltotta,r>A vándorlást betiltotta, és az iparengedélyünk végleg betiltotta, már nem tudtunk adózni,r>Elszegényedésünk okát itt lehet vitatni.r>Megengedték letelepedésünk,r>De nehezen fogadták beilleszkedésünk.
Belém szakad az ágrólszakadt fintor,r>A gyümölcsöt hozó ősz sem bátorít.r>Ki dolgozni nem tud, éhenhal e tájon.r>S szél fúj át a magyar pusztaságon.r>r>A huszadik század rongyaibanr>A nincstelen szegény legényei.r>Zsebbe rakott kézzel, fütyülve járnak,r>Munkát, sem nyugalmat nem találnak.r>r>Gyengülnek a napnak sugarai,r>A szántásokon varjak ülnek.r>Meleg pulóverben járnak ők,r>A tanyasi magyarok és cigányok.r>Mint csontjaimhoz kötődő húst,r>r>Szárítja ránk az éveket.r>És úgy jönnek felénk a letűnt remények,r>Mint megannyi homályos, szomorú emlékek.r>r>Hát úgy sorvad errefelé az élet,r>A harang vasárnapi misére hív.r>Hitünk erősíti bennünk a lelket,r>Hát elmondom a szónak üzenetét.r>r>A kemence sutján halálra fagy a magány,r>A kis falumban temetésre gyűl a sok ember.r>Ki szomorú, ki bánatos,r>S van, akinek a fájdalma az egekig ér.r>r>Nem fáj már semmi,r>A csend betemeti a falut.r>A csillagok hideg fényében bolyongunk már,r>Ez egy magányos, kihalt világ.r>r>S leszakad az égről a szakadt fintor,r>A gyümölcsöt hozó ősz sem bátorít.r>Ki dolgozni nem tud, éhenhal e tájon,r>S szél fúj át a magyar pusztaságo
