Idő 
Értékelés 
Értékelés Szeretem a természet varázsát.r>Hűs pataknak csendes csacsogását.r>Ahogy megsimítja a híd lábát,r>vigyázva a parti bokrok álmát.r>r>Fűz nézi mosolyogva képmását,r>ágán ölyv várja prédáját.r>Távolról harang kongása hallik.r>Az erdő sóhajában feloszlik.r>r>Hangos csend őrzi a táj nyugalmát,r>napfény szűri a lebbenő párát.r>Lelkemet már a nyugalom lakja.r>Átölel a természet hűs karja.
Tizenhat éves voltam mint néztemr>hogy apám magyar könyveit dédelgeti.r>Én már akkor tépődtem magyarságomr>és új hazám szokásai és értékei között.r>mert saját egyéniségem meg kellett védeni.r> r>Apám megjegyezte hogy már nem isr>vagyok e családnak része, hanem csakr>úgy viselkedek mint egy udvarias vendég.r>Magyarnak lenni külföldön nekem nem volt elég,r>mert buzdítva hívott egy egész új nemzedék.r>r>Céljaim már különböztek a szokottnálr>és arra törekedtem hogy itt az idegenbenr>minél hamarabb beilleszkedjek.r>Más lett a felfogásom, nézetem,r>de magyarságom mégsem feledtem.r>r>Politikám, ízlésem, szeszélyeim sokat változtak,r>de még húsz évvel szüleim halála utánr>még mindig csak kutatok és keresek, r>és messze szűlőföldemtől búsan, komoran, r>és egymagamban, idegen vizeken evezek.
Apám elkeserítette gyermekkoromatr>mert önzőn csak önmagára gondolt ésr>éveken keresztül anyámat megcsalta.r>r>Ifjú koromban úgy éreztem magamr>mint egy hajadonfőtt őrült egy forgószélben,r>ki sárkányokkal és szélmalmokkal viaskodik.r>r>Férfi koromban kezdett benőlni a fejem lágya,r>és éveken át, mint egy elszánt szemetes, lassan r>túladtam mindenen ami egy józan élettel szembe áll.r>r>Most, hogy megöregedtem, r>tapasztalatimmal úgy bánok r>mint egy főkönyvelő a folyószámlájával, r>vagy mint egy sakkmester a sakkfiguráival r>kit legyőzni már nem lehet.
Öt éves voltam és falunr>nagyszüleimnél laktam.r>Náluk voltam boldogr>kiktől szeretetet kaptam.r>r>Húsvét reggel volt ésr>az udvarba gyülekeztünk.r>Szent misére voltunk útbar>mert a jóra törekedtünk.r>r>Már eleve tudtam hogy ezr>nem egy közönséges nap volt,r>mert napfényes, kékr>és tágas volt az égbolt.r>r>Aztán reménnyel telt, lelkesr>szemekkel körülnéztem,r>hol a kapu mellett csodátr>láttam az arany napsütésben.r>r>Ámultam mint a tiszta fénybenr>virágozott egy dicsős orgona bokor,r>mely a feltámadás alkalmávalr>illatos, élénk, és illő virágcsokor.
Dél-Afrikából magyarulr>r>Bár fontos a születésed helye,r>és nem szabad elfelejteni hazád,r>gondolj arra hogy lelkedr>a szívedben van rejtve,r>és bárhova is sodor viharos sorsod,r>csak te hallhatod életed sajátos szavát.r>r>Mindegy hogy hol vered fel sátrad,r>vagy hol építed új fészkedet,r>adósa vagy rabja ne legyél senkinek.r>Magadban keresd mindennek értelmét.r>E módon mindig magad ura maradsz,r>és szívednek hű útja után haladsz.
