Idő 
Értékelés 
Értékelés Fontos dolog a testbeszéd,
r>Ki műveli, pallérozza eszét.
r>Ez is kommunikáció,
r>Ezt tudni hasznos, oly jó.
r>
r>Mozdulat, testtartás, testhelyzet,
r>Mindezt tudni, bizony kellhet.
r>Ez viselkedés lélektan,
r>Ki ügyes, használja okosan.
r>
r>Budapest, 1997. április 26. – Kustra Ferenc József
r>
Mindent összevetve,
r>Jobb az állhatatos álom.
r>Keserű ébredés…
r>*
r>Gondolat, megújít.
r>Hiúság, oly’ állhatatos.
r>Reggel, álom vége!
r>*
r>Álmomban olyan szép
r>Gondolatok hullámzanak.
r>Enyém, ami enyém.
r>*
r>Álmomban szerelem
r>Sem hagyott el, együtt éljük…
r>Ébrenlét fene-rossz!
r>*
r>Ébrenlétben viták,
r>Uralkodó a szürke szín.
r>Folytonosság, sárban.
r>*
r>Álom gondolatim
r>Fölöttébb élvezetesek.
r>Álomban: szabadság.
r>*
r>Ébren, árokparton,
r>Léphetetlen zeneszóban…
r>Tücsök csak hegedül.
r>*
r>Az ebéd utáni
r>Szunyókálás álommal jár!
r>Igazán ott élek…
r>*
r>Reggeli ébredés,
r>Egy tiszta, új napba mesés.
r>Csipám szúrja szemem.
r>*
r>Élet súlya alatt
r>Körben bedől felhőtlen ég.
r>Várom, hogy aludjak.
r>*
r>Álmomban szerelem
r>Sem hagyott el, együtt éljük…
r>Létünkben… messze jársz!
r>*
r>Öregségem tarol,
r>Új szerelmem biztos nem lesz…
r>Őrá még vágyódok!
r>
r>Vecsés, 2019. január 7. - Kustra Ferenc József – íródott HIAQ csokorban
r>
Elhamvadt parázsból nem villan szikra,
r>Lángokat nem csihol, egekig nem fut,
r>Parázs már nem él, elment a túlvilágra,
r>Otthonát ott keresi, ott nyitá… kaput.
r>
r>Borús égbe fölszállt, fölment a pernye,
r>A besötétült múlt árnya fönt kigyúl,
r>És ott pihen örökké, lakhelyre lelve…
r>Isten őrködik felette a fényen túl.
r>
r>Én még próbáltam… lehelni életet belé,
r>Meséltem neki rég-volt évek tüzeiről,
r>De csak elhamvadt. Itt már a helyét nem lelé,
r>Ledobva elhamvadt hitét, elment… a Földről.
r>
r>Vecsés, 2011. szeptember 9. – Kustra Ferenc József
r>
Utóbb, hogy elmentél Abigél,
r>Súgtad: ki szeret, mindig remél.
r>Vágyó tüzem lángol,
r>Várok… mit-se mástól.
r>Remény van… jöhetnél Abigél.
r>
r>Utóbb is kávéztunk, Abigél,
r>Szeretetem hőn-bőszen remél…
r>Lobog a vágytüzem,
r>Sóvárog a lelkem.
r>Nálam most a remény is remél.
r>
r>Utóbb messzi mentél Abigél,
r>Eszem-testem hevesen remél!
r>Sóvárgok utánad,
r>Kívánom... honvágyad!
r>Ha már itt lennél és ölelnél...
r>
r>Vecsés, 2020. május 31. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Odüsszeusz kalandjaibólr>r>Elvárható volt a biztos halál.r>Őszintén megmondva kettős volt a veszély,r>és e igazságnak a titkolt ismereter>valóban aranyat ért.r>r>Baloldalt Kharübdisz várakozott,r>jobboldalt pedig Szkülla lappangott.r>Olyan közelségben volt e kettő,r>mintha bármelyikük könnyen használhatnár>a másikat a saját csaléteké.r>r>Először is Kharübdisz,r>egy oly hatalmas és erős örvény,r>hogy minden óvatlan hajó mely túl közel került,r>örökre elveszett, és legénységer>vizes haláltusák közepette örökre elmerült.r>r>- Jobbra tartsatok, mert minden elveszűnk -r>parancsolta Odüsszeusz - és ha bármir>veszély akadna, kisebb lesz a veszteségünk.r>r>Csak ő hallott Szkülla igazi természetéről,r>a hatfejű szörnyetegről melynek hat hosszú nyaka volt,r>és amelynek a kutyaszerű csaholásar>csupán a megtévesztést szolgálta.r>Mindegyik szájában három sor fog villogott.r>Szörnyű megjelenése elképzelhetetlen,r>űgymint azok a róla szóló pletykák,r>melyekre még gondolni is félelmetes volt.r>r>Nem lehetett elkerülni, a szörnyeteg már várt,r>és hiábavaló volt a harc a sorsuk ellenr>amint hat félelmetes fej cikázva lefelé hajolt,r>és éppen annyi ember esett zsákmánnyá,r>miközben Szkülla kegyetlenűl csaholt.r>r>Odüsszeusz tehetetlenül zokogottr>amint hallotta társai szánalmas ordítását, mellyel r>együtt Szkülla szörnyű vonítása fűlébe zengett,r>de a többi társa összes erejét megfeszülésigr>az evezőlapátok kezelésére szánta, ésr>csodálatosan suhantak végig a keskeny vízen.r>Emígy Odüsszeusz bölcs vezérlése életüketr>mentette meg - éppen hogy - de híven.
