Idő 
Értékelés 
Értékelés Olyan vagy, mint habcsók a karácsonyfán… nekem erre nem telik.
r>Olyan vagy, mint az ima, nem hallik... a harangot félreverik.
r>Olyan vagy, mint a délibáb… mesés, nagy szemkápráztató.
r>Olyan vagy, mint illó tünemény… valóság elaltató.
r>
r>Pedig kívántalak, vártalak, egész életemben,
r>De nem jöttél és meghaltam, a saját végletemben.
r>Szerencse! Te nem vagy a híres, gaz csábító!
r>Nem tetszettem, elkerültél, Te... csak ámító!
r>
r>Azt hiszem, hogy most már úgy lesz... Nélküled élem le az életem,
r>Azt meg, hogy meddig tart, ki tudja... Gyertyám, csak egyedül égetem.
r>
r>Vecsés, 2015. február 1. - Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia
r>Ember életét „tanácsadók” végig kísérik.
r>S akarja vagy sem a tanácsok is elkísérik.
r>Vannak okos tanácsadók, kik jókat mondanak
r>S vannak kéretlen prókátorok, kik csak dumálnak.
r>Tanácsadó végül is mind, ki véleményt kimondja,
r>Mert ember agya információkat raktározza.
r>Eszünk, lelkünk, folyamatosan alakul, változik.
r>Sőt velünk sokszor nagyon gúnyos játékot… eljátszik.
r>Vannak jó érzésű tanácsadók, kik szívből mondanak.
r>Vannak kéretlen tanácsadók, kik csak úgy beleszólnak.
r>Beleszólnak a dolgainkba rokonok és barátok,
r>Véleménnyel szülők, ismerősök, szomszédok, tanárok.
r>Nagyon kikerülni a sok véleményt, tanácsot
r>Nem lehet, ez nem olyan, hogy leoltjuk pilácsot.
r>A kommunikáció, kérdés, válasz, vélemény…
r>A tárgyban kinyílik a sok-sok tele ész szekrény…
r>Van objektív jó tanács, elutasítani dőreség!
r>És van a szubjektív tanács… mit megfogadni hülyeség?
r>Ki tudja, hogy előre, hogy alakul az élet,
r>Utólag derül ki, hogy a tanácstól mivé lett.
r>
r>Sokszor a reggel bölcsebb az esténél,
r>Van dolog, mit nem értünk villanyfénynél
r>Van az ital, ami rossz tanácsadó
r>És következménye… lélekromboló.
r>
r>Van úgy, hogy nem fogadjuk meg a jó tanácsot,
r>Önzésből, önérzetből építünk gátrácsot.
r>Meg, van még az önfejű, ki mindent jobban tud
r>Neki aztán tanácsot adni senki sem tud.
r>
r>Végül is, ki nem akar „kéretlen tanácsot”
r>Ne beszéljen, hallgasson, fogja be a lepcsót.
r>Van, kinek tanácsát legalább meg kell hallgatni,
r>Sőt létezik, hogy van, amit biz’ meg kell fogadni.
r>Ki jó tanácsot nem fogadja, maga látja kárát.
r>Ha megfogadja, akkor jó lesz, maga szedi hasznát.
r>Ki rossz tanácsot nem fogadja, maga szedi hasznát,
r>Ha botorul megfogadja, bíz’ maga látja kárát.
r>Feleim az Úrban, okos szó, tanács itt nem lehet,
r>Én ilyet nem adok, lelkem erre nem vetemedhet.
r>Tán’ mindenki a saját sorsa kovácsa
r>És intézze sorsát, de kárát ne lássa.
r>Ki tudatosan rossz tanácsot ad, lehet, éltedet elcseszi,
r>Tiszta szűzies vágyadat, hetéra fizetségnek elviszi.
r>Kinek nincs pártolója, lehet, csak rossz tanácsot kap,
r>Aztán mikor kezével markolna, üres semmit kap.
r>Vérfagyasztó a kín, mikor kiderül, rossz volt a tanács,
r>Akkor hiába fohászkodsz, ha megvalósult a tanács
r>És hidd el, itt az áhítat nem segít,
r>Csak valós, építő tanács üdvözít.
r>Lángnyelvű piros pipacsok, az ámító szép szavak,
r>Közben meg csak üres toklászok, amik elhangzanak!
r>Rossz tanács meg maga a gaz, a jó feketeföldbe,
r>Csak beleragad a lábunk, cselszövés lesz belőle.
r>Volt nekem vagy nyolc-tíz élethatározó döntésem
r>De ma már tudom, minden esetben rosszul döntöttem.
r>Majdnem mindben, mások adtak fölöttébb rossz tanácsot,
r> Genyó sors meg behajtotta rajtam eztán... harácsot.
r>
r>Talán ne mindig higgy a tanácsnak… pernye lesz az álmod.
r>A történelmed, nem biztos, hogy engedi… korrigálnod.
r>Ilyen rossz esetben a létmágia nem segít.
r>Rád borult fekete-lepel álarc sem ékesít.
r>
r>Tudjátok! Bármely tanács, csak információ.
r>Viszont másképpen, mint zászlórúdon a zászló!
r>Óh, jó tanácsot stencilezni nem lehet,
r>De ember rossz tanácstól tévútra mehet…
r>
r>Vecsés, 2013. július 3. - Kustra Ferenc József
r>
A vágyakozásban, a szerelem ó, minden mást kiszorít
r>Főképp a gondolatokat és mindent a szívhez viszonyít...
r>A szerelem a feminizmus kerékkötője.
r>Ámor meg a fetisizmus... jól hasba lövője…
r>
r>De, szép is ha, vadul… szerelem…
r>Nincs benne önuralom... nekem.
r>
r>Vecsés, 2015. március 3. - Kustra Ferenc József – a szerelemről…
r>
Emlékszel még régre, Mirtillkém?
r>Velünk történt, amúgy nem hinném
r>A fűben feküdtünk,
r>Erdőben pihentünk.
r>Szűrt napsugarak... Újra élném.
r>
r>Emlékszel még a régre, Mirtill?
r>Nem bánnám, ha dolgozna stencil...
r>Sétálnánk tisztáson,
r>Átvágnánk irtáson.
r>Szűrt napsugarak... Hol vagy, Mirtill?
r>
r>Emlékszel nem oly' régre, Mirtill?
r>Együttlétünket nap megpuszil.
r>Ülnénk korhadt padon,
r>Vésnénk kunyhó falon...
r>Szűrt napsugarak... körbe puszil.
r>
r>Vecsés, 2020. augusztus 21. – Kustra Ferenc – Anaforás, romantikus LIMERIK csokor
r>
Vehemensen vergődők Emma!
r>Heves vergődés a sorsom ma.
r>Testem lázadozik,
r>Lelkem, imádkozik…
r>Nem jössz? Hagyod ezt nekem… Emma?
r>
r>Oda vagyok érted, hevesen,
r>Rajtam egy nagy görcs, vehemensen.
r>Uralkodni kéne,
r>Vagy ittléted kéne…
r>Emmácska, kínozol vérmesen!
r>
r>Léted után vergődők Emma.
r>Kímélj meg, jöjj már ide még ma!
r>Vágynálak, kívánom,
r>Ittléted imádom…
r>Ments meg a görcstől még ma Emma…
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 19. – Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK
r>
