Körbenézett, a homályt látta,r>fakultak a színek, a hangok.r>Bús világát hiába járta,r>foszlottak a kedves arcok.r>r>Nem volt víz, sem fa, sem állatok.r>Kopár sivatag vette körül.r>Most hát eltűntek a távlatok,r>mellette csak a halál csücsül.
Pihennek az ágak, bokrok.r>Pihennek a kerti fák.r>Bolyonganak búsan sorsok.r>Kicsit megállt a világ.r>r>Nem hallatszik szívnek hangja.r>Rút festi át a képet.r>Sötét lélek ült egy gallyra,r>foglyul ejtve a szépet.
Ha élsz még holt lelkekbe zárva,r>feltámasztó tüzekre várva,r>halld imámat.r>r>Ha még van ki őriz magában,r>nevedet suttogva imában,r>halld meg szavát.r>r>Ha újra hallik ő szent neve,r>feltámad magyarok istene.r>Halld szavát!r>r>Sokan várjuk feltámadásod,r>hogy szórjad reánk szent áldásod.r>Visszavárunk!
Emlékbe merült a fiatalság,r>sajnos már örökre elveszett.r>Meghaladtam életem delét,r>sorsomnak útja idáig vezetett.r>Emlékkútba merült az, mikorr>gondtalan kor csak nevetett.r>Csodák honában élve,r>szerelmek daláért repesett.r>Elmúlt számomra ez az idő,r>vajon hová mehetett?r>Ma csak a szép emlékek fűtik számomrar>magányosan töltött teleket.
- Én a császár vagyokr>és gombócot akarok!r>Hallgassatok szavaimra,r>és rögtön tálaljatok!r>r>Az uralkodáshoz perszer>nagyon keveset értett,r>és bármit buzgón aláírtr>mit írásban tőle kértek.r>r>Hogy valami baja voltr>azt tudta összes népe,r>és mégis mint uralkodór>volt megfestve a képe.r>r>Nem nemzett utódot,r>és nem is volt ajánlatos.r>Mint epilepsziás volt ismert,r>meg aztán hogy agy bajos.r>r>A forradalomról az kérdezte:r>- Ilyesmi meg van engedve?r>De Metternich csak legyintett,r>amint bosszúságát leplezte.r>r>Mikor lemondott a trónrólr>Prágának lett polgára,r>de nagyon udvarias volt,r>és soha nem szált vitába.r>r>Szerette a szép hölgyeket.r>és kalapját nékik emelte.r>Végül is egy fenség voltr>mert királyi pár nemzette.

Értékelés 

