Gondolataim úgy sodródnak mint áttetsző köd egy tó fölött,r>miközben az idő egy befejezhetetlen témánakr>végtelen változatait folyamatosan szővi.r>A múlt, a jelen és a jövő elveszíti jelentőségét,r>és az élet bonyolult álmainak részese lesz.r>r>Már nem vagyok fiatal, és gyöngülni kezdek.r>Az élet soha nem volt könnyű, sőtr>ifjú korom legfénylőbb idejében isr>csalán nőtt a mályva között, és vércseppekr>hagyták nyomukat az újonnan hullott havon.r>A tiszta öröm pillanatai ritkák voltak,r>és emiatt annál drágábbak.r>Ezeket gondosan kell megőriznem.r>r>Tudtam, mit jelent rabságban felnőni,r>mert már gyermekkoromban láttam,r>hogy milyen nagyra becsült a szabadságr>amikor vérrel fizetik, de derűsebb napokon r>és jobb években láttam tiszta r>fehér hóval borított hegycsúcsokat,r>és a lehülő szerelem parázslása utánr>az igaz szeretetet úgy tapasztaltamr>mint egy növekedő tónak kiszélesedő partjait,r>melynek mélysége és szélessége r>a lelkemet éppen úgy bővítette.r>r>Hajótörést szenvedtem és tűzben küszködtem.r>Elvesztettem az eszem és mocsárba süllyedtem.r>Ingaként lengtem két ellentétes énem pólusai között,r>de az összes zivatar és hurrikán utánr>visszanyertem az erőmet, és szívem r>kincses kamrájába rejtettem el a nyereséget.r>r>Most már csak egy imám maradt,r>hogy mikor szívem arra a finoman beállított r>mérlegre kerül a halottak birodalmában:r>legyen oly könnyű mint egy toll - és mint egy sólyomr>melynek fejéről leveszik a csuklyát – szárnyra kelhessek r>a nap felé, mert földhöz kötött fióka korom lejárt.
Nézem ,ahogy fekszel összeaszott testtel,r>könnyeim hűsítik drága homlokodat.r>Hálásan nézel rám láztól izzó szemmel,r>pedig nem is tettem én érted oly sokat.r>r>Bár lehelhetnék még beléd életerőt,r>hogy újra nyíljon benned sok lélekvirág.r>De tudom, rád borítanak bús szemfedőt,r>és szegényebb lesz nélküled ez a világ.
A sas madár könnyedén kel szárnyra.r>Enyhe szélben lassan magasabbra száll.r>Én éber, lelkes szemekkel követem,r>és részemre az idő csodásan megáll.r>r>Villám sebességgel halad a gyorsvonat,r>és a tarka, dombos táj szembe rohan velem,r>A valóság nem más mint röppenő pillanat,r>a csalfa idő viszont léha és féktelen.r>r>Ilyen volt életem is: hosszú,r>komor órák és csekély pillanatok,r>de most hogy megőszültemr>már az időn kívül vagyok.
Iskolában ülünk,r>Mindig csak tanulunk,r>Matekban szorzunk osztunk kivonunk összeadunk.r>r>Magyar órán mindig,r>csak a főnévről tanulunk,r>mindig csak mesél mesél,r>a magyar tanárunk.r>r>Angol órán csak ar>Workbookba, tanulunkr>aztán meg a füzetber>a szavakat leírjuk.
Végül Ithaka menedék lettr>és a csarnokban ülve töltött hosszú órákr>már nem tétlenségnek hanem beteljesülésnek számítottak.r>r>Két oszlop közé keretezve,r>és a derékig érő falon,r>egy régi és kecsesen ívelt urna állt.r>r>Mindkét oldalon, kilátás nyílt az Égei tengerre,r>mélyen a kék víz néha meg lett szakítvar>elegáns és színes vitorlás hajók áthaladásával.r>r>És a fehér hab tisztán látszott mintr>a hajó íja egyenletesen szántotta a hullámokat.r>Valóban, mondta, én ide tartozok.r>r>Pallasz Athéné már nem jött látogatóba,r>erényei már rég óta szívében nyugodtak.r>És Poszeidón most már biztosságosan távol maradt.r>r>Néha összehúzta a szemét ahogyr>a part közelébe pásztázta a vizet,r>látta hogy delfinek ugranak ki a vízbőlr>r>és pár pillanatig íveltek a tenger felszínén;r>Poszeidón szigonya fel lett cserélver>Kalliopé éber szemével.r>r>A vissza emlékezés és előre nézés egyesültek.r>mint egy Küklopsz, szeme egyedülállóvá vált,r>mintha minden tudás benne volna,r>r>mintha ő lenne az egész világ.r>És az idő, már nem órákban és percekben volna mérve,r>és ő maga lenne a folytonos jelen.r>r>Itta a borát és jól evett,r>És oda figyelt ha voltak vendégek,r>barátságát nyújtva és meséket mondva,r>r>de főképpen a magány tette boldoggá.r>Egyik délután, mikor egy hűvös szellő fújt a tenger felől,r>Elborult mind azáltal amit tudott,r>r>és amit cselekedett. Végtagjai elernyedtek,r>és ajkai archaikus mosolyra húzódtak.r>Végre az lett belőle aki ő mindig is volt -r>Az archetipikus és halhatatlan hőse egy epikus cselekménynek.

Értékelés 

