Idő 
Értékelés 
Értékelés (Senrjon duó)
r>Este korán feküdtem,
r>Hajnalban, meg már elcsászkáltunk.
r>Micsoda álom…
r>*
r>Erőltetett menetben
r>Gyűrtük le ketten… ligeteket.
r>Micsoda álom!
r>**
r>(Leoninus)
r>Bagoly át volt fázva, szárnya kinyílta…, elrepült, éhséggel áldva.
r>Nem volt ugyan olyan kemény tél..., de az éhség is a holnaptól fél.
r>Bagoly amúgy meg jól repül, suhan…, sebesség szeretet kibuggyan.
r>**
r>(HIAQ duó – félhaiku lánc formátumban)
r>Valami furcsa volt,
r>Beledalolt mi…, fülembe.
r>Gyanú belém ücsült…
r>*
r>Valami furcsa volt,
r>Hallottam! (Erdőben vekker?)
r>Gyanúm erősödött!
r>**
r>(HAIfo duó – félhaiku lánc formátumban)
r>Kezdhetjük keresni?
r>Gyanú nagyon uralt.
r>Megálltam, ez vekker lehet!
r>*
r>Kezdhetjük keresni?
r>Veszetten csengetől…
r>Tisztás mely’ sarkában lehet?
r>**
r>(Leoninus)
r>Mérgesen ébredtem, mert este redőnyt le nem engedtem.
r>Mostan, hajnalban szemembe süt nap, tán’ még alszik a pap!
r>Elgondolkoztam, ha már igy esett, hogy a nap felkeltett!
r>Rájöttem közben, itt zörög a vekker..., tele van cekker.
r>Bagjunk’ hazaért-e? Elindult-e? Reggelije lesz-e?
r>
r>(Bapeva)
r>Álom,
r>Hajnalban
r>Császkálgatunk.
r>Bagoly huhogott,
r>Vekker csenget amott.
r>Redőnyöm fenn felejtve,
r>Pap még alszik, én mérgesen,
r>Cekker zörög, titkokat rejtve,
r>Éhség űzi haza baglyunk szárnyát,
r>Nap süt szemembe, s ébredek mérgesen.
r>
r>Vecsés, 2022. január 3. – Siófok, 2025. szeptember 2. Kustra Ferenc József – írtam alloiostrofikus versformában. A bapeva, Gránicz Éva szerző-, és poétatársam munkája.
r>
(leoninus)
r>Az éji lakás-homályban, dolgozik a múlt és idő sötét árnyékába bújt!
r>Emlékek sötétben is föltolulnak, de már nem elérhetők, s el is torzultak…
r>Az éji lakás-homályban, dolgozik a múlt és idő sötét árnyékába bújt!
r>
r>(Tíz szavas)
r>Az emlékek torz árnya zúg,
r>Idő homályába bújt múlt hazug.
r>*
r>(LIMERIK)
r>Ketté sodort minket lét… Gyöngyi!
r>Várom jelentkezést… de semmi!
r>Pedig emlék tolul…
r>Nekem vágyam, nem múl.
r>Emlékeim vannak, de… semmi!
r>
r>Bár elsodort élet, te drága,
r>Szívem még mindig csak rád vágyva.
r>Csendesen megdobban,
r>Dallamban, sóhajban.
r>Jelentkezek már, ne légy árva.
r>*
r>(HIQ duó)
r>Este már
r>Séták sincsenek.
r>Kisérés?
r>
r>Újra lesz
r>Séta csak veled.
r>És kisérsz.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Várjam még, hogy küldöl Te nékem levelet?
r>Mert, ma már lovas-hírnök ide nem jöhet!
r>Ennek oka lehet, hogy már nem kapni fáklyát,
r>Éjjel lovon vágtatni… a teremburáját.
r>
r>Nem kell ló, se fáklya már, megy az e-mail, billentyűn koppan ma már minden levél.
r>
r>Küldök képet, mit hajdan papír vitt, neten suhan, s nem fázik, mint rég a levél kint.
r>*
r>(LIMERIK)
r>Tudod te kedves, édes Gyöngyi?
r>Nemcsak barátság! De szeretni?!
r>Éji ölelésben
r>Pezsegnék véremben…
r>Már látom… barátság is múlni…
r>
r>Édes szavad szívembe marva,
r>Több mint barátság, lelkem tárva.
r>Nem múlt el semmi sem,
r>Bírlak téged szívem.
r>Vágyam nő, pezsgünk majd szikrázva.
r>*
r>(senrjon)
r>Reggel, nehéz ébredni,
r>Vágyok a nagy barátod lenni…
r>És szerelem hol?
r>
r>Könnyű lesz az ébredés,
r>Mert már nem csak barátom vagy, és...
r>Nagyon szeretlek!
r>
r>Vecsés, 2021. június 21. – Siófok, 2025. július 20. Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősnek, alloiostrofikus versformában, ötletadó versek használatával, Gránicz Éva szerző-, és poéta társammal.
r>
Ha kinéz az ablakon az éjszakába, gondol-e arra nagysága,
r>Mé’ miákol eszeveszetten a szomszéd tetőn a macskája?
r>És a macskosz nem is van egyedül,
r>Többek is ordítanak nagyon veszettűl.
r>
r>Zeng a tető, macskák miákolnak,
r>Álmatlan éj, mások sem alusznak.
r>*
r>Míg Kegyed elmerengve álmodozék az eljövő illathalmazos tavaszról,
r>Gondol rá? A kémény körül, mé’ űzi kisebbet… lehetőségben kalandtól?
r>Míg Kegyed elmerengve álmodozék az eljövő illathalmazos tavaszról.
r>
r>Tavasz illata száll, füst elrebben,
r>Lehetőség nyílik, kaland születik csendben.
r>*
r>S míg ön merengve álmodoznék
r>Az illatos tavaszrul —
r>Kémény körül mért űzi, hajtja
r>A kis cziczát a kandúr?
r>
r>Tavaszillatban cicát kerget a kandúr,
r>Kémény körül zeng a c-dúr.
r>*
r>Ha kitekint az éjszakába,
r>Gondol-e arra nagysád,
r>Miért nyávognak oly veszettül
r>A háztetőn a macskák?
r>
r>Éjjeli macskák vágyukat zengik,
r>Ugye nagysád érti, férfi miért epekedik?
r>
r>Vecsés, 2025. szeptember 17. - Siófok, 2025. szeptember 19. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva- írtuk: 2 szerzősnek, Heltai Jenő: „Macskák” c. ötletverse ihletésével.
Ablaknál ülök a vonatomon, a többi hely üres, látom vakon…
r>A villanyoszlopok, mind elrohannak mellettem, szoruló torok…
r>Nem unatkozok, mert néha őzeket is látok, ó… kisasszonyok!
r>
r>Bámuláson kívül semmit ne tevékenykedek, de örülök, hogy leledzek.
r>Már unalmas, mert csak a tájat nézhetem, igy telik lassan életem…
r>Végtelen az út, láttam máris lakott és romos tanyabokrokat is!
r>
r>Kattog alattam a kerekem, összeérésnél -kat… -kat… nem defekt ez alattam…
r>Volt már néha utasom is, most hallottam, hogy valaki lehúzta a Wécét is!
r>Huh! De ki vagy és hogyan kerültél ide? Nézem az ajtót, ki léphet be!
r>
r>Nos, a szerzőtársam nem hagyott egyedül, nem ülök tehetetlenül…
r>Mondta, akkor szállt föl, mikor a gőzmozdony vizet vett föl…
r>Addig itt marad velem, míg megint nem lesz mozdonyom… víz vételem…
r>Mondtad, hogy ne üljünk itt éltlen-szomjan,
r>Igy hoztál kácsa zsíros kenyeret, meg kávét termoszban.
r>
r>Nos, akkor majd újra élem, hogy az élet kissé unalmas egyedül nékem.
r>
r>Jön az újabb élet rész, ami biz’ monoton… ha egyedül ülök a vonaton.
r>Bizony ilyen az életem, a sorsom élet receptre ezt írta föl nékem…
r>**
r>
r>Jó, hogy találkoztunk, s elővettem a kávés termoszunk,
r>Ittunk lassan kortyolva, néztük a tájat bámészkodva.
r>Veled maradok kettesben, amíg víz van a gőzösben.
r>Tankoláskor majd leszállok és szépen hazaballagok.
r>
r>Vecsés, 2024. augusztus 5. – Siófok, 2025. szeptember 1. -Kustra Ferenc József - Gránicz Éva Írtuk 2 szerzősnek. Az utolsó 4 sor a poétatársam munkája! Művünket az ötletvers ihletésével írtuk.
r>
A szeretet talán egy az Isten által megalkotott fogalom,
r>A szeretet tán’ egybevalóság kifejezésére fogalom...
r>A szeretet tán’ egy Isten által megalkotott véges fogalom.
r>Ahol van szeretet, ott ő, ki szívből folyvástan ébereskedik.
r>**
r>
r>A szeretet nem dísz vagy múló szó,
r>Hanem erő, mi mindent összefog,
r>Ha minden más már elhalványuló,
r>Éltető fény, mely mindig ott ragyog.
r>
r>Tiszta rezgés, isteni harmónia,
r>Önzetlenül ad és sosem kérkedik,
r>Az univerzum időtlen dallama:
r>Szeretet nélkül semmi sem létezik!
r>
r>Vecsés, 2022. január 1. – Siófok, 2025. szeptember 15. - Kustra Ferenc József – Gránicz Éva; írtuk 2 szerzős műnek, Biró Ferenc fredok „Szeretet” c. ötletadó verse ihletésével.
r>
