Idő 
Értékelés 
Értékelés Megint eltelt egy év és ünnepelünk,
r>Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
r>Megint eltelt egy év és ünnepelünk.
r>
r>Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
r>Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
r>Advent van először, gyertyák a szimbólumok.
r>
r>Ma, várom magam,
r>Hogy este hazaérjek.
r>Advent elsőre...
r>Gyújtjuk az első gyertyát,
r>Kitárjuk szív-kapuját.
r>
r>Első gyertyaláng kigyúl,
r>Szívünkben szeretet gyúl.
r>*
r>
r>Az idő halad,
r>És ma, haza kell érnem!
r>Advent, második...
r>Most már két gyertyát gyújtunk,
r>Asztalnál imát mondunk.
r>
r>Gyertyák fénye világít,
r>Lelkünk nyugalmat áhít.
r>*
r>
r>Tél közeledik,
r>Este lesz, forralt bor is!
r>Advent harmadik...
r>Három gyertya lángja ég,
r>Szeretettel telik lég.
r>
r>Meghittség a lelkünkben,
r>Hit, remény a szívünkben.
r>*
r>
r>Megint elvoltam,
r>Hó esik. Úton voltam.
r>Advent negyedik.
r>Ég mind a négy gyertyaszál,
r>A Földre majd angyal száll.
r>
r>Fényt áraszt négy gyertyaláng,
r>Megváltót küldi Atyánk.
r>*
r>
r>Az
r>első
r>gyertyát ma
r>gyújtjuk, békét
r>sugall lelkünkbe
r>a
r>fénye,
r>második
r>ékes lángja
r>hitet szívünkbe
r>hint,
r>míg a
r>harmadik
r>ragyogása
r>reménnyel halmoz
r>el,
r>advent
r>utolsó
r>fénye, jelzi
r>a szent karácsonyt.
r>
r>Vecsés, 2018. január 9. – Szabadka, 2018. január 22. – Kustra Ferenc József - A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’A mi adventunk’
r>
Elmélkedés a lélekről…
r>
r>Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
r>Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
r>
r>Ölelkező pillák...
r>Félálom édes álmot szül.
r>Kezem kezedhez ér.
r>*
r>Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
r>Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
r>
r>Vágy
r>Szőte
r>Szép álom.
r>Szerelembe,
r>Test, testet izzaszt.
r>*
r>Fáradtan pihensz, de utad kivilágítva, éppen ezt álmodod,
r>Képzeletbeli érzésekbe, magadat lassan belefásulod…
r>
r>Utam hozzád vezet, oly ragyogó, fényes,
r>Majdhogynem elhittem... álmom vétkes.
r>*
r>Fejedet már lehajtottad a lelki párnádra?
r>Fáradtságtól reményed sincs… hát még, jövő mákra!
r>
r>Párnán pihen fejem,
r>Elvesztettem hitet, reményt.
r>Elfáradt életem.
r>*
r>A pillanat képzelete, vajh’ a képzelet pillanata?
r>Párnádon a fejed, álmodban csendül, udvar madárdala…
r>
r>Mily’
r>Szépen
r>Trillázik,
r>Dalát hallom,
r>Szerelemről szól.
r>*
r>Álmodj a párnádon, öntsd bele reményt, a holnapi mákba,
r>Lankás domboldalon, bicajozz le a mai valóságba…
r>
r>Álomvilágból valóba érkezek,
r>Napsugár ébreszt, reményt érlelek.
r>Talán még élhetek...
r>
r>Vecsés, 2015. január 15. – Szabadka, 2017. augusztus 14. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá HIAQ -kat, apevákat és 10 szavasokat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítés címe: ’Ölelkező pillák...’
r>
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
r>Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó!
r>Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
r>
r>Csak
r>Jönnek
r>Mint árvíz.
r>Megfékeznem?
r>Írni sem győzöm.
r>*
r>
r>Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni,
r>Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni.
r>
r>Nem
r>Írom
r>Mindet, csak
r>Az értékest,
r>Többi hadd fusson.
r>*
r>
r>Egy észrevétlen
r>Pillanat és tovaszáll…
r>Csak úgy elröppent.
r>Egy gondolat... pillanat
r>Alatt elszáll... agylakat.
r>*
r>Ha leköti a
r>Figyelmemet, hajrá-haj!
r>Kivel osszam meg?
r>Egy elcsípett gondolat,
r>Már verset kovácsolhat.
r>*
r>De már öregen,
r>Néha, csak erőlködők!
r>Üres gondolat!
r>Ha már nincsen gondolat,
r>Hiába van akarat.
r>*
r>
r>Figyelem, hogy figyelek én, lelkesen és szinte mindenre,
r>De leragadok már minden emberfeletti ökörségre...
r>Ha már, csak ez érdekel, akkor kell-e gondolkoznom,
r>Vagy nem és lassan, biztosan kezdeni kell halódnom?
r>
r>Még
r>Köti
r>Figyelmem,
r>Ám fonál vész.
r>Ezt hozza vénség?
r>*
r>
r>Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
r>Az agyam működött, jól van... és visszaköszönt...
r>Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
r>
r>Vecsés, 2017. december 31. – Szabadka, 2018. február 17. – Kustra Ferenc – A verseket és a haikukat én írtam, az apevákat és a tankák versét, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Egy elcsípett gondolat’’
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Hatvan felett, állítják, hogy szép lehet az élet.
r>Mondják ezt azok, kiket még nem gyötört az élet,
r>Akikben még nem járt le, elkopva, ennyi élet.
r>
r>Hittem... idősen gondtalan az élet,
r>Évekkel hátamon, nem találok szépet.
r>*
r>
r>Aki fiatalabb, az állítja, hogy csodálatos az öregkor,
r>És nagyon szép lehet, hogy minden napra jut egy kortynyi pimpós bor.
r>Ez már nem az őszöm, de biz' a telem kezdete, itt már nincs por…
r>
r>Fiatalon nem voltam tisztában,
r>Mit jelent lenni gyászban,
r>Élni levélhullásban.
r>*
r>
r>Hatvan után, az ember újra végigjárja, a járt utat,
r>És ismét számba-sorba veszi, mi az mi múltjában maradt…
r>Hatvan után, mese vágyad már nem repít boldog-havas hegyeken át,
r>Már csak fotelban ülve mulasztod, igen lassan a havas éjszakát.
r>
r>Múltbanézek, számadásba kezdek...
r>Találok-e érdemeset, amiért élni muszáj... imába kezdek.
r>*
r>
r>Hatvan után, jól megdobál a sors, de száraz kenyérrel,
r>Sőt, hozzád vágott igen élhetetlen, véges élettel…
r>Idősen az agy már meddősködik, a kéz enyhén remegő,
r>Ahogy írok, a toll is hebegő, tenta pacacseppentő…
r>
r>Életem már nehézkes,
r>Kezem zsibbad, agyam kihagy, létem már véges.
r>*
r>
r>A telemben még megvan a megvett, ingyen bérletem,
r>De nincs pénzem, nincsen tűzifám, bár még van tűzhelyem…
r>Körülöttem van levegő, de hideg, nem élvezem…
r>
r>Csonka létem tengetem,
r>Időmet lassan pergetem,
r>Értelmetlen... elveszett álmokat kergetem.
r>*
r>
r>Hah! Juj, de régen én már rájöttem, nem csak a szeretet számít,
r>Bár én is tudtam régen, de hatvan után már, miért is csábít?
r>
r>Öregségem monoton,
r>Mennék... sorsom kegyetlen, visszatart konokon.
r>Még létezek... romokon.
r>*
r>
r>Az udvaron, már éles a levegő, sötét felhők a horizontom felett,
r>Ha még sokáig maradok, betegséget kapok, és nem élvezem kellemet.
r>Remény, honnan és minek, mihez? Örülök, ha így élhetem az életemet…
r>
r>Vecsés, 2011. március 1. – Szabadka, 2018. február 20. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a 10 szavasokat, szerző-, és poéta társam Jurisin (Szőke) Margit. A 10 szavasok címe: ’Még létezek... romokon’
r>
A télről, versben és tankában írt a szerzőpáros…
r>
r>Szél úrfi pejként,
r>Zabolátlan, mint vadló.
r>Patanyom, hóban.
r>Hópihékkel érkeztem.
r>Ő vár! Tudtam, éreztem.
r>*
r>Látom, hogy a szél, a kert fái között vircsafttól, olyan, mint egy rítus!
r>Lehet, hogy buta, mint a sötét éj, ő azt hiszi, hogy ilyen a virtus.
r>*
r>Kis hópelyhekkel
r>Tangózik a forgószél.
r>Zúzmarás minden.
r>Hó hullott, Ő táncra kért,
r>Ölelt s testünk összeért.
r>*
r>Látom a milliónyi, szép hó-szemcsét,
r>Nem veszik figyelembe a leesést
r>De, csoportokba verődve argentin tangót táncolnak
r>Mert, ez a megveszekedett szél, ezt nyújtja a bátraknak.
r>*
r>Szabadság mámor
r>Áthatja, zúgó szelet!
r>Jégcsapot tördel.
r>Fordított jobbra, balra,
r>Szívünk vert a ritmusra.
r>*
r>Süvöltő szelek
r>Eltapossák lágy szellőt.
r>Jég uralkodik.
r>Magához húz s felemel,
r>Vágy kél, lelki eledel.
r>*
r>Vad szél játszik az
r>Ágakkal, sokat letör.
r>Hó is leesik…
r>Édes álom... túl kevés,
r>Széttépte az ébredés.
r>
r>Vecsés, 2017. december 3. – Szabadka, 2017. december 4. - Kustra Ferenc József – A verset és a haikukat én írtam, a haikuk alá a verset, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A versrész címe: ”Álom tánc”
r>
