Idő 
Értékelés 
Értékelés Szakíts le rólam egy virágot.r>Ágamra nőtt lélekszilánkot.r>Sötét földbe merült gyökerem,r>táplálta fényre az életem.r>r>Szakítsad le, vigyázz rá nagyon.r>Ilyen nem terem csak úgy vadon.r>Belőlem fakad ez a virág.r>Lélek mélyből izzó szalmaláng.
A szeretet mennyit ér,r>és az élet mennyit kér?r>r>A misztérium válaszar>az utolsó vacsora,r>r>melyben a bor és a kenyérr>hagyatékosan test és vér.r>r>Melyben Krisztus tudattar>hogy a borban és kenyérben,r>r>a testében és a vérében,r>áldozatát ránk hagyta.
Szép a magyar a költő ajkán,r>és szívemben van a szépsége,r>r>de a szép szónak mindenr>nyelven egyenlő az értéke.r>r>Ki bejárta a világot,r>az egy kissé messzebb látott,r>r>és minden népnek embere,r>mert a földnek nincsen pereme.r>r>De kétségtelenűl szép a magyar,r>főképpen ha szívből szaval.
Mint egy kis király ültem a szánkónr>melyet nagyanyám mererőltetésel húzta.r>Enyhe pelyhek hullottak az égbőlr>és a hó mint patyolatos fehér takarór>fedte be a keményre fagyott földet,r>r>Ölemben tartottam egy barna papírbanr>burkolt csomagot, mert nagyanyám megkértr>hogy szorosan tartva vigyázzak rá.r>A falu szegényeihez voltunk útba, kiketr>megsegített. Ilyen volt az én nagyanyám.r>r>Az én nagyanyám egy áldott lélek voltr>kit az Úristen már régen szívébe vette.r>Hóviharban vagy kánikulában, az énr>nagyanyám életében mindig akadt valakir>kit önmagánál fontosabbnak tekintette.
Eszedbe jut, ha felnézel az égre.r>Eszedbe jut, ha éj fest feketére.r>Felejted majd, ja távozol sötétbe.r>Felejted majd, végleg és örökre.r>r>Így, ha felnézel Isten kék egére.r>Ha meredten nézel bele az éjbe.r>Jusson eszedbe, mit kell másképp tenned.r>Hogy szép pecséttel zárd le életed.
