A család a karácsony fa körülr>a mennyből az angyalt befejezte.r>Az ajándékok ki lettek osztva, r>melyet az ünnepi vacsora követte.r>r>Senkinek sem volt fogalma rólar>hogy egy kis egér mind ezt figyelte.r>Egy rejtett lyukból két szemecske r>az ünneplést bátran megleste.r>r>Az asztal kőrül ettek-ittak,r>És vidáman beszélgettek.r>A kis egér ámulatárar>A boldogságért mit nem tettek.r>r>A lakoma vége felér>Az asztal le lett terítve.r>A maradék a tányérokbanr>A konyhába lett kivíve.r>r>Annyi volt a szennyes edény,r>Hogy hely már csak a padlón maradt,r>És mire mindenki elvonult,r>A kis egér leshelyéből bátran kiszaladt.r>r>Most már ő is lakomázott.r>Evett mindenféle ínyencet.r>Hisz’ karácsony este volt,r>És ő is kapott egy pirinyór>Mennyböl küldött kegyelmet.
Ez az év is kőkemény voltr>bosszankodtunk már eleget,r>nem kívánok semmi mást, csakr>legyen a szívekben szeretet.r>r>Hol szeretet uralkodikr>menekül a bú, a bánat,r>megbocsájtás csillagávalr>díszítsd fel a fenyőfádat.r>r>Kívánok hát mindenkinekr>áldott, boldog ünnepeket,r>a megváltó üzeneter>töltse el a lelketeket.
Nem mehetek Egerszegre,r>csendben megyek Debrecenbe.r>Szerelmemmel nem lehetek.r>Lehet, szerzetesnek megyek.r>r>Egyetlenem nem kedvesem.r>Lehetne bezzeg gyermekem !r>Szeptemberben megszerettem,r>beteg fejjel beleestem.r>r>Lelkem egyszer gerle lenne,r>Mellette fel-le repdesne.r>De ez felesleges lenne -r>ezerfele elkergetne.r>r>Vele lennem lehetetlen,r>e helyzetem menthetetlen.r>Epekedve epekedek,r>Rettenetesen szenvedek.r>r>Megszeppenve menetelek,r>rengetegszer elmerengek,r>elkeseredve remegek,r>este keveset szendergek.r>r>Keresztem lett e szerelem,r>mert eszemvesztve szeretem.r>Nem mehetek Egerszegre,r>Csendben megyek Debrecenbe...
Most éljek elvesztésedből?
r>
r>Előtűntél végtelen nagy semmiből,
r>Én most éljek, az elveszítésedből?
r>Már végleg eltűntél tán’, mindenestől…
r>
r>Jó volt veled, persze sokkal jobb is lehetett volna…
r>De az élet olyan, hogy mindig ott van a szó; volna…
r>Jó volt veled és bizony sokkal jobb kellett volna…
r>Magamra veszem… ha sorsom félreírt nem volna…
r>
r>Könyörögtem szívből sokat-eleget, szerelem ne hagyj el!
r>Nekem nagyon kelessz, álmaim vannak, ezeket ne vidd el.
r>Könyörögtem szívből folyvást eleget… szerelem ne menj el.
r>
r>Itt vagyok én már öregen és magam alatt, magamba,
r>Szerelem elhagyott, a nő is itt hagyott egymagamba.
r>Szerelem és nő nélkül férfiember hogyan is élhet,
r>Szerelem és nő nélkül, a maradékban még mit vélhet?
r>
r>Vecsés, 2020. július 7. – Kustra Ferenc József
r>
Az évszakokról!
r>
r>Harmatos virág
r>Is gyorsan elhervad…
r>Élet meg hosszú!
r>
r>Télnek is szépe
r>A jeges és havas táj.
r>Várjuk a tavaszt…
r>
r>Ősszel csak esik
r>Szél leveleket görget.
r>Színes színvilág…
r>
r>Nyáré a meleg!
r>Ezt nem mindenki bírja…
r>Remek strandidő!
r>
r>Vecsés, 2021. május 29. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban…
r>

Értékelés 

