Idő 
Értékelés 
Értékelés (senrjú)
r>Karácsony napján,
r>Ittasan jött el hozzám…
r>Ez már megszokott!
r>
r>(HIQ)
r>Sörszagú
r>Koszos kötényben…
r>Bank kamat…
r>
r>(halamazrímes)
r>Harcos alkata,
r>A sírós szava,
r>Sóhajtozása,
r>Pénzből a szája,
r>Nagy smucigsága!
r>Ilyen a sorsa!
r>**
r>
r>(Tíz szavas)
r>Sörszagú szájjal jön, szava ostor,
r>Asszonyát szóval gyötri, ünnepet tipor.
r>
r>Mindig sír, ünnepnek nincs értéke,
r>Szíve kő, szeretet nincsen benne.
r>
r>
r>Vecsés, 2022. április 29 – Siófok, 2025. szeptember 2. -Kustra Ferenc József– íródott: Theodor Storm [1817-1888] „SÓHAJTOZÁS c”. verse átiratként. Az első blokkot én írtam, a másodikat Gránicz Éva, szerző-, és poétatársam!
r>
(Senrjon duó)
r>Este korán feküdtem,
r>Hajnalban, meg már elcsászkáltunk.
r>Micsoda álom…
r>*
r>Erőltetett menetben
r>Gyűrtük le ketten… ligeteket.
r>Micsoda álom!
r>**
r>(Leoninus)
r>Bagoly át volt fázva, szárnya kinyílta…, elrepült, éhséggel áldva.
r>Nem volt ugyan olyan kemény tél..., de az éhség is a holnaptól fél.
r>Bagoly amúgy meg jól repül, suhan…, sebesség szeretet kibuggyan.
r>**
r>(HIAQ duó – félhaiku lánc formátumban)
r>Valami furcsa volt,
r>Beledalolt mi…, fülembe.
r>Gyanú belém ücsült…
r>*
r>Valami furcsa volt,
r>Hallottam! (Erdőben vekker?)
r>Gyanúm erősödött!
r>**
r>(HAIfo duó – félhaiku lánc formátumban)
r>Kezdhetjük keresni?
r>Gyanú nagyon uralt.
r>Megálltam, ez vekker lehet!
r>*
r>Kezdhetjük keresni?
r>Veszetten csengetől…
r>Tisztás mely’ sarkában lehet?
r>**
r>(Leoninus)
r>Mérgesen ébredtem, mert este redőnyt le nem engedtem.
r>Mostan, hajnalban szemembe süt nap, tán’ még alszik a pap!
r>Elgondolkoztam, ha már igy esett, hogy a nap felkeltett!
r>Rájöttem közben, itt zörög a vekker..., tele van cekker.
r>Bagjunk’ hazaért-e? Elindult-e? Reggelije lesz-e?
r>
r>(Bapeva)
r>Álom,
r>Hajnalban
r>Császkálgatunk.
r>Bagoly huhogott,
r>Vekker csenget amott.
r>Redőnyöm fenn felejtve,
r>Pap még alszik, én mérgesen,
r>Cekker zörög, titkokat rejtve,
r>Éhség űzi haza baglyunk szárnyát,
r>Nap süt szemembe, s ébredek mérgesen.
r>
r>Vecsés, 2022. január 3. – Siófok, 2025. szeptember 2. Kustra Ferenc József – írtam alloiostrofikus versformában. A bapeva, Gránicz Éva szerző-, és poétatársam munkája.
r>
(leoninus)
r>Az éji lakás-homályban, dolgozik a múlt és idő sötét árnyékába bújt!
r>Emlékek sötétben is föltolulnak, de már nem elérhetők, s el is torzultak…
r>Az éji lakás-homályban, dolgozik a múlt és idő sötét árnyékába bújt!
r>
r>(Tíz szavas)
r>Az emlékek torz árnya zúg,
r>Idő homályába bújt múlt hazug.
r>*
r>(LIMERIK)
r>Ketté sodort minket lét… Gyöngyi!
r>Várom jelentkezést… de semmi!
r>Pedig emlék tolul…
r>Nekem vágyam, nem múl.
r>Emlékeim vannak, de… semmi!
r>
r>Bár elsodort élet, te drága,
r>Szívem még mindig csak rád vágyva.
r>Csendesen megdobban,
r>Dallamban, sóhajban.
r>Jelentkezek már, ne légy árva.
r>*
r>(HIQ duó)
r>Este már
r>Séták sincsenek.
r>Kisérés?
r>
r>Újra lesz
r>Séta csak veled.
r>És kisérsz.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Várjam még, hogy küldöl Te nékem levelet?
r>Mert, ma már lovas-hírnök ide nem jöhet!
r>Ennek oka lehet, hogy már nem kapni fáklyát,
r>Éjjel lovon vágtatni… a teremburáját.
r>
r>Nem kell ló, se fáklya már, megy az e-mail, billentyűn koppan ma már minden levél.
r>
r>Küldök képet, mit hajdan papír vitt, neten suhan, s nem fázik, mint rég a levél kint.
r>*
r>(LIMERIK)
r>Tudod te kedves, édes Gyöngyi?
r>Nemcsak barátság! De szeretni?!
r>Éji ölelésben
r>Pezsegnék véremben…
r>Már látom… barátság is múlni…
r>
r>Édes szavad szívembe marva,
r>Több mint barátság, lelkem tárva.
r>Nem múlt el semmi sem,
r>Bírlak téged szívem.
r>Vágyam nő, pezsgünk majd szikrázva.
r>*
r>(senrjon)
r>Reggel, nehéz ébredni,
r>Vágyok a nagy barátod lenni…
r>És szerelem hol?
r>
r>Könnyű lesz az ébredés,
r>Mert már nem csak barátom vagy, és...
r>Nagyon szeretlek!
r>
r>Vecsés, 2021. június 21. – Siófok, 2025. július 20. Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősnek, alloiostrofikus versformában, ötletadó versek használatával, Gránicz Éva szerző-, és poéta társammal.
r>
Ha kinéz az ablakon az éjszakába, gondol-e arra nagysága,
r>Mé’ miákol eszeveszetten a szomszéd tetőn a macskája?
r>És a macskosz nem is van egyedül,
r>Többek is ordítanak nagyon veszettűl.
r>
r>Zeng a tető, macskák miákolnak,
r>Álmatlan éj, mások sem alusznak.
r>*
r>Míg Kegyed elmerengve álmodozék az eljövő illathalmazos tavaszról,
r>Gondol rá? A kémény körül, mé’ űzi kisebbet… lehetőségben kalandtól?
r>Míg Kegyed elmerengve álmodozék az eljövő illathalmazos tavaszról.
r>
r>Tavasz illata száll, füst elrebben,
r>Lehetőség nyílik, kaland születik csendben.
r>*
r>S míg ön merengve álmodoznék
r>Az illatos tavaszrul —
r>Kémény körül mért űzi, hajtja
r>A kis cziczát a kandúr?
r>
r>Tavaszillatban cicát kerget a kandúr,
r>Kémény körül zeng a c-dúr.
r>*
r>Ha kitekint az éjszakába,
r>Gondol-e arra nagysád,
r>Miért nyávognak oly veszettül
r>A háztetőn a macskák?
r>
r>Éjjeli macskák vágyukat zengik,
r>Ugye nagysád érti, férfi miért epekedik?
r>
r>Vecsés, 2025. szeptember 17. - Siófok, 2025. szeptember 19. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva- írtuk: 2 szerzősnek, Heltai Jenő: „Macskák” c. ötletverse ihletésével.
Álomvágy vagy vágyálom?
r>
r>Heves napsütésben látom víztelen leveleket s lelkemben az emlékeket!
r>Mindezt a nagy Balaton partján, ülve a kispadon, közben bambulok oly’ mohon…
r>Az emlékekre visszavágyok, de ma erre éppen lehetőséget nem látok…
r>Ücsörögve nézem a vizet, mini tarajokat látok is igy épp’ eleget.
r>
r>Hátam mögött csendből: ekkor megszólt a poéta társam: búslakodsz? Pont ezt vártam!
r>Érzem, hogy vágyálmaid pont erősen úralják lelked, de már itt vagyok veled.
r>Kibontotta szatyrát, elővette a két lángost, meg üvegnyi házi lekvárját.
r>Persze kanalat nem hozott, így lekvárt nekem üvegből, ujjaival kikotort.
r>*
r>
r>(Kínai, csi-csüe vers. 4×7 szótag, rímképlet: aaxa)
r>Fellegek közt szél kering,
r>Nádasoknál víz csiling.
r>Álmot őriz csendesen,
r>Balaton, szív titka ring.
r>*
r>
r>Még régi szocreálból ismerem, hogy a németek igy ették, tetszett ez nekem.
r>Otthon én kettévágom, elejét jól meg tejfölözőm, rá sajt és igy legyűrőm…
r>Otthon ezek után lekvárakció... kanállal szétkenem, nincsen ribillió!
r>Kellemes egy finomságot kétfélén enni, tudom, hazafi jó, ha igy eszi…
r>*
r>
r>(sedoka)
r>Sajtos tejfölös,
r>lángos, krumpli és tészta.
r>Gyerekkor ízét idéz.
r>
r>Lekvár terül szét,
r>édes és sós egymásban.
r>Ez ám huncut uzsonna.
r>*
r>
r>Juj, jólesett a lekváros… mi is? Lángos-desszert… zabáltam és járattam eszet’.
r>Nagyobbak a gondjaim, mint a lekváros desszert, kialszom, ha megérem reggelt!
r>
r>Ma érzem, reggel már rendesen elkapott a gépszíj, a sors rákontráz… ma csak szijj!
r>Ha este jót alszok, még jó álmom is lehet, de még nem álmodtam ma eleget…
r>*
r>
r>(Tíz szavas)
r>Alvó szíved csendben ring,
r>Jóéjt puszim betakar, mint az ing.
r>
r>Vecsés, 2024. november 1. – Siófok, 2025. szeptember 1. -Kustra Ferenc József- Gránicz Éva: Írtuk: 2 szerzősnek, alloiostrofikus versformában.
r>
