Idő 
Értékelés 
Értékelés Szerelmi vágyódás…
r>
r>Hangsúlyos emlékek, kissé félénkek,
r>De, vágyok rád, gyertek elő emlékek!
r>Egyszer már ölelhettelek, ezt kéne tökéletesítenem,
r>Feledni ölelésedet nem tudom, ez nekem biz' nem tisztem…
r>
r>(anaforás, belső rímes, önrímes)
r>Vágyok a közeledbe, mert így bizony, milyen ez az élet?
r>Vágyok a közeledbe, hátha jutna még egy boldog élet?
r>
r>(Bokorrímes)
r>Múlt elő híva, rád zúdítottam minden szeretetemet,
r>Időlovag vagyok, hozzád vágtattam borzoltam génemet…
r>Érezted milyen finom volt? Ölelkeztünk, adtam szerelmet.
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 16. – Kustra Ferenc József
r>
Itt az idő, lassan elfogyva, délibáb-semmivé leszek,
r>Pedig én igyekeztem ó, tested segítsen, rajtad legyek…
r>De, Te megint nem vagy kéz-közelben,
r>Nem vagy ölelés-vetélkedésben…
r>Szívem pedig hevült, csókodra szomjas,
r>De, nem vagy itt, pedig lelkem… jer, nógass.
r>
r>(Senrjú)
r>Mi legyen ebbe
r>A cudaros helyzetbe?
r>Ez már őrület.
r>*
r>Nagyon is vágylak,
r>Jó lenne rajtad lenni.
r>Nagyon szeretném.
r>*
r>Sors mért ellenség,
r>Mért’ hitszegő az élet?
r>Jót nem érem meg?
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Vágylak,
r>Imádlak,
r>Élveznélek,
r>Kényeztetnélek.
r>
r>Élet, miért genyó,
r>Nem jó a jó?
r>Minden tárgytalanul porhanyó?
r>*
r>
r>Gyere, örvendeztess, lény az enyém,
r>Boldogságot kérlek, ültesd belém.
r>Téged beterít ‘ne életzeném.
r>
r>Vecsés, 2019. október 26. –Kustra Ferenc József– írtam: erotikus jellegű esdésben…
r>
Meditálás a szerelemről…
r>
r>Fiatalon te lány voltál vagy fiú, mindegy most már… édes,
r>Ha, egyszer te voltál a tántoríthatatlan hősszerelmes…
r>Elsodort az érzés, kiélvezted minden pillanatát,
r>Ha megláttad, máris érezted a torkod szorítását…
r>
r>Legfontosabb volt, hogy a kebled duzzadt a jó érzéstől,
r>Közben meg nem tudtad, eltávolodtál a józan-észtől…
r>
r>Évek, azonban nem állnak meg, elszaladnak,
r>Emberek és a világ mind-mind megváltoznak…
r>
r>Ha szerelmes típus vagy, akkor a szerelem tovább él,
r>És a lelkedben, a sok-sok régi emlék… tovább mesél!
r>Megöregedtél, talán már párod sincs…
r>De benned van a szerelem, még nagy kincs…
r>Igazad is van, nehogy lemondj róla,
r>Még ha, már nem is ülsz Te… többet lóra.
r>
r>Ki tudja, hogy még öregen is, nem ér-e utol a szerelem,
r>Mert, ha mégis, akkor lesz boldog öregséged… nagyon végtelen…
r>Test öregszik, de szerelmes lélek, tovább feszíti a kebled,
r>Este, ha egyedül lefekszel, úgyis rád tőr a sok emléked…
r>
r>Az évek, nem állnak meg, nem is várnak rád, messzire szaladnak,
r>Benned az érzés még fiatalos, ne látsszál vigasztalannak…
r>
r>Vecsés, 2015. február 2. - Kustra Ferenc József
r>
Fájdalmamat… a tengerbe szórom,
r>Könnyedségemet aztán… kék égbe kiáltom
r>És erőt merítek… sivatag homokjából,
r>Meg… puszták bokor sokaságából.
r>
r>Vecsés, 2013. január 30. – Kustra Ferenc József
r>
Aki becstelen
r>Elnyerheti „jutalmát”.
r>Lehet, megvetik...
r>*
r>Ki gazlelkű
r>És várja jutalmát
r>Tán’ megbecsülik?
r>*
r>Ember, de milyen?
r>Gaz, lator, lehet ilyen!
r>Neki van joga…
r>*
r>Üvegkristály vagy?
r>Vagy Te kristályüveg vagy?
r>Nem tudod mi vagy?
r>*
r>Üres fej, falad!
r>Lelked előre halad?
r>Ész nincs, nem segít…
r>*
r>Van-e józanész?
r>Ez ellen Te mit tehetsz?
r>Ha így születtél…
r> *
r>Élet peremén
r>Is élnek, jó emberek;
r>Lehet… a jobbak.
r>*
r>Értékek nélkül,
r>Érdekek dominálnak!
r>Beállsz a sorba?
r>*
r>Főnök is porban,
r>Lenn, igavonó sorban.
r>Ő is megtudta…
r>
r>Vecsés, 2013. április 11. – Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
r>
