Idő 
Értékelés 
Értékelés Öt éves voltam és falunr>nagyszüleimnél laktam.r>Náluk voltam boldogr>kiktől szeretetet kaptam.r>r>Húsvét reggel volt ésr>az udvarba gyülekeztünk.r>Szent misére voltunk útbar>mert a jóra törekedtünk.r>r>Már eleve tudtam hogy ezr>nem egy közönséges nap volt,r>mert napfényes, kékr>és tágas volt az égbolt.r>r>Aztán reménnyel telt, lelkesr>szemekkel körülnéztem,r>hol a kapu mellett csodátr>láttam az arany napsütésben.r>r>Ámultam mint a tiszta fénybenr>virágozott egy dicsős orgona bokor,r>mely a feltámadás alkalmávalr>illatos, élénk, és illő virágcsokor.
Dél-Afrikából magyarulr>r>Bár fontos a születésed helye,r>és nem szabad elfelejteni hazád,r>gondolj arra hogy lelkedr>a szívedben van rejtve,r>és bárhova is sodor viharos sorsod,r>csak te hallhatod életed sajátos szavát.r>r>Mindegy hogy hol vered fel sátrad,r>vagy hol építed új fészkedet,r>adósa vagy rabja ne legyél senkinek.r>Magadban keresd mindennek értelmét.r>E módon mindig magad ura maradsz,r>és szívednek hű útja után haladsz.
Emlékeim kertjében gyomlálok.r>Szinte nincsenek is virágok.r>Néhol látszik egy kis szín a kertben.r>Ez gyom, állok előtte leverten.r>r>Kaszáljuk le akkor az egészet.r>Nem lesz kertem ám a bú tenyészet.r>Kiírtom az összes gyomot innen.r>Mondom én bőszen, és kevélyen.r>r>No, de mi marad akkor nekem itt?r>Mindent emlékek hullája borít.r>Lehet létezni emlékek nélkül?r>Vagy elveszünk a semmiben végül.
Miután felállították a tribüntr>és az ülések emelkedő sorokban fel lettek szerelve,r>élénk előtetőket és napellenzőket akasztanak fel,r>és hosszú, keskeny szőnyegeket gördítenek ki.r>A csempézett teret utoljára leseperik,r>és színes korlátokat állítanak fel mely a tribüntr>elválassza a tér többi részéről.r>r>Hintók érkeznek melyek leadják a vendégeket, der>zászlók és lobogók ernyedten lógnak a falakonr>a délutáni hőségben, amint a népség kiszállr>a járművekből. A ruhájukat felemelik,r>és a lábukat óvatosan helyezik egymás elér>mielőtt lelépnek a tér csempészetére.r>Elegáns lovagok és szolgái készen állnak hogyr>a méltóságteljes señorákat a helyükre vezessék,r>megfontoltan rendezve rang és tekintély szerint.r>r>Az izzadt méltóságaik között jeles hölgyek ülnekr>kik drága szövetekből szabott ruhákban vannak öltözve.r>Széles gallérok díszesen ékesítik a gyöngy hímzésesr>viseleteket, miközben a hölgyek legyezik magukatr>kidolgozott legyezőkkel melyek épp oly cifrákr>mintha páva tollból készültek volna, de a hölgyek köztr>igazi szépség ritka, ha egyáltalán is előfordulható.r>r>Egy néger szolga fiú, nem több mint tizenkét éves,r>szépen öltöztetve, és púderozott parókával a fején,r>mozdulatlanul és fegyelmezetten áll ülő úrhölgye mellett,r>de a sötét pupillái a szeme fehérjében mindenr>irányban cikáznak, mert nem tudja elrejtenir>csodálkozását és ámulatát. Ha valaha is voltak álmair>Afrikáról akkor már rég elfelejtette, mint a kopott ruhát,r>melyet az ember gondtalanul félredob.r>r>Miután az utolsó heraldikával díszített hintók leadtákr>a későn érkezett vendégeket, a trombiták harsona szavar>bejelenti a király és királynő érkezését, kik lassú és kimértr>léptekkel jönnek ki a palotából egy impozáns menetben.r>Mindenki fel áll, és mint egy hangon, felségeiket éljenezik.r>Miután a királyi pár leült, a vendégek követik példájukat.r>Kezdődjenek az ünnepségek, mert még egy hosszúr>és meleg éjszakával állunk szembe!
- Istenem féltékeny és bosszúálló volt,r>és egész a vörös tengerig üldözött.r>Alkonyatkor úgy tűnt mintha Egyiptomr>és Arábia közt a tenger vérrel lett volna elöntve -r>az utolsó akadály mellyel még veszkődtem.r>Azután a hold lett cimborám amintr>tutajjal utaztam át a szembeli partra.r>Egy új szabadság ébredt szívembenr>mintha egy haragos isten végre békén hagyott,r>és egy új szeretőre engedélyt adott.r>r>(Júda, az oroszlán,visszatért a Nílus földjére,r>mert vágyakozott Egyiptom bölcsességére.)r>r>- Lásd a folyót és a földet, mondták neki a tudósok,r>az istenek saját magzatukkal termékenyítették meg,r>és ha gondolataid szárnyat kapnak és elérnek a napig,r>Rá, kit az egek istenének hívunk,r>dicsőségét részedre is leleplezi,r>Ő, a hatalmas uralkodó ki a keleten kell,r>és ki a Szahara mögött esténként búcsúzik el.r>r>Memphiszben Júda álmélkodott amint megláttar>a palotákat és templomokat. Hatalmas oszlopokonr>melyeken kőbe vésve, és a falakra festve,r>Egyiptom gyönyöre ragyogott tágas, színezett vakolaton.r>Itt a hieroglifikusok írásai régi titkokról beszéltek.r>A halottak birtoka megtestesült Júda benső szeme előtt.r>A lélek ítélete és a szív lemérése dramatikusr>pontossággal voltak leírva és ábrázolva.r>r>És mikor besötétedett, és Júda felnézettr>a ragyogó éjszakai égre, a csillagokat úgy láttar>mint mérföld köveket, melyek tisztán szétszóródvar>kibetűzték a tér és idő birtokait -r>végtelenséggel és örökkévalósággal -r>mely megtagadott minden kétséget.r>(Júda, az oroszlán, visszatért a tudás ős bölcsőjébe,r>hol napról napra, évről évre, vágyakozásait kielégítette.)r>r>De Júda halála után Egyiptomnak is eljött bukása.r>Év-ezredes fény-korában értékelve voltr>mint egy kehely drága, érett szeszes ital.r>De a tanítások megmaradtak papiruszon és kövön,r>és a szfinx mely a piramisokat őrzir>nem hagy békén bennünket:r>- Keresd a titkokat, és ássál mélyebben -r>csak azt kutasd melynek arcát még le nem fátyoloztad.
