Pajtás kutyánk elálmosodott,r>és az alábbin gondolkodott:r>Jaj, de nagyon nehéz a fejem.r>Most már csak a földet nézhetem?r>r>Nem látom a csodás világot?r>A nagy mezőt, a szép virágot?r>Bár, ha örökké csak ezt teszem,r>akkor látom én hogy mit eszem.r>r>Míg ezen gondolkodott szegény.r>Elaludt a kis kutyalegény.r>Szerinted álmában mit látott?r>Virágos mezőn csonttal játszott.
Egy megszületett csoda ez a nő.r>Szerelemre érett illatfelhő.r>Ringó csípője a kéj ígérete.r>Aphrodité szelleme jár vele.r>r>Elhal a lélegzetem, ha látom.r>Nincs nála szebb nekem a világon.r>Lelkem egy morzsáját adnám érte.r>Beleégett a szívembe képe.
Szeretem a természet varázsát.r>Hűs pataknak csendes csacsogását.r>Ahogy megsimítja a híd lábát,r>vigyázva a parti bokrok álmát.r>r>Fűz nézi mosolyogva képmását,r>ágán ölyv várja prédáját.r>Távolról harang kongása hallik.r>Az erdő sóhajában feloszlik.r>r>Hangos csend őrzi a táj nyugalmát,r>napfény szűri a lebbenő párát.r>Lelkemet már a nyugalom lakja.r>Átölel a természet hűs karja.
Tizenhat éves voltam mint néztemr>hogy apám magyar könyveit dédelgeti.r>Én már akkor tépődtem magyarságomr>és új hazám szokásai és értékei között.r>mert saját egyéniségem meg kellett védeni.r> r>Apám megjegyezte hogy már nem isr>vagyok e családnak része, hanem csakr>úgy viselkedek mint egy udvarias vendég.r>Magyarnak lenni külföldön nekem nem volt elég,r>mert buzdítva hívott egy egész új nemzedék.r>r>Céljaim már különböztek a szokottnálr>és arra törekedtem hogy itt az idegenbenr>minél hamarabb beilleszkedjek.r>Más lett a felfogásom, nézetem,r>de magyarságom mégsem feledtem.r>r>Politikám, ízlésem, szeszélyeim sokat változtak,r>de még húsz évvel szüleim halála utánr>még mindig csak kutatok és keresek, r>és messze szűlőföldemtől búsan, komoran, r>és egymagamban, idegen vizeken evezek.
Apám elkeserítette gyermekkoromatr>mert önzőn csak önmagára gondolt ésr>éveken keresztül anyámat megcsalta.r>r>Ifjú koromban úgy éreztem magamr>mint egy hajadonfőtt őrült egy forgószélben,r>ki sárkányokkal és szélmalmokkal viaskodik.r>r>Férfi koromban kezdett benőlni a fejem lágya,r>és éveken át, mint egy elszánt szemetes, lassan r>túladtam mindenen ami egy józan élettel szembe áll.r>r>Most, hogy megöregedtem, r>tapasztalatimmal úgy bánok r>mint egy főkönyvelő a folyószámlájával, r>vagy mint egy sakkmester a sakkfiguráival r>kit legyőzni már nem lehet.