Idő 
Értékelés 
Értékelés Fúj szél, S fáj a szív.r>Hullik a levél, hullik a könny.r>Mind egy évszak, S mind egy személy!r>r>Vár egy álom, S vár egy lány.r>Nap süt, S vihar siett.r>Hó hullik sáros földre, szíveket sebezve!r>r>Nem hull a levél, nincs már kedve,r>Nap se süt, hisz fáradt a lelke.r>Az álom nem jön, Szívem kihűlt.r>r>Ígéret S álom nem örök!r>Vagy jön, vagy csupán álom mi eltűn.r>A hó hullik, szívem múlik!r>r>Nem fúj a szél, S már vihar sincs.r>Virág nyílik, szívem fáj még.r>Tavasz jött, kihűlt szívem feketeöltönyt öltött.r>r>Mind az idő, mind egy ember az élet nem függ tőle!r>Könny S mosoly, mind kettő lehetr>Fekete szív sebe nem fog egyen sem.r>Mind egy évszak, S mind egy személy!
Teraszon ülünk csendesen,
r>Eszünk, borozunk rendesen.
r>Csendben, némán beszélgetünk,
r>Felrémlik előttünk életünk.
r>
r>Később szó kerül jövőről,
r>Én lemondok a desszertről.
r>Inkább anekdotázgatok,
r>Így derűs perceket okozok.
r>
r>Van sikere másnak, nekem is.
r>Eldöntjük az élet szép, vagyis
r>Azt inkább, hogy éljük életünket
r>Ha már megkaptuk létünket.
r>
r>Lassan telik az ember ideje,
r>Lassan ránk száll a csendes este.
r>Békesség, szeretet leng körül,
r>Társaság emészt, csendben ül.
r>
r>Hessentjük a szúnyogokat,
r>Topogtatjuk lábainkat.
r>Ezzel verjük taktust, ütemet,
r>Sorra vesszük sok éneket.
r>
r>Ez kéne most is, mit oly’ rég
r>Ez gyermekkoromban történt még.
r>Sajna békés idők elmúltak
r>S ezek ma már csak vágyak.
r>
r>Vecsés, 1998. október 20. – Kustra Ferenc József
r>
Vad holdfény vágtat át a rónán,
r>Kevés, ki erre megy ez órán.
r>Kevés, ki veszi erre a merszet,
r>Legjobb, ha visz magával sereget.
r>
r>A magányos vajon mit kereshet,
r>Miért nem visz magával sereget?
r>Biztos erre van valami dolga,
r>Nagy a mersze és/vagy bátorsága.
r>
r>Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is.
r>Cél; nemcsak menni, de találni is.
r>Ilyen az élet, mint egy nagy róna,
r>Vad holdfényben látunk képet róla.
r>
r>Vecsés, 1998. július 30. - Kustra Ferenc József
r>
Sétáló halál, buja vágyak,
r>Mi lesz veletek, óh, ifjak?
r>Elterjed a kábítószer,
r>Problémátokra ez a szer?
r>
r>Az embernek legyen tartása
r>Higgyétek! Másnak is van baja.
r>Szép dolog az ellenzékiség,
r>De sajna, mindenre nem elég.
r>
r>Élet nem csak a diszkóból áll,
r>De ország még sokáig fennáll!
r>Szép dolog a demokrácia,
r>Kit elural, nem haza fia.
r>
r>Fiataloké ország, jövő.
r>Bízzunk; Kánaán tán’, majd eljő.
r>De tán’ nektek is kéne tenni,
r>Jövőért valamit vállalni!
r>
r>Budapest, 1997. november 9. – Kustra Ferenc József
r>
Rákos mezején nemes emberek sereglettek,
r>Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek.
r>Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika,
r>Hunyadi János lett Magyarország kormányzója.
r>
r>Hunyadit a hadvezéri képességei,
r>Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei
r>És közakarat ültette a hatalomba,
r>Benne az ország, végre tán' önmagát látta.
r>
r>Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek,
r>Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek.
r>Volt neki ezer faluja, meg huszonnyolc vára,
r>Négymillió hold birtoka, ötvenhét városa.
r>
r>Végre már ismét magyar „királyt” kívánt az ország,
r>Megválasztották Csákiak és népes rokonság.
r>Állást foglalt Hédervári Lőrinc a nádor,
r>Összefogás is megvolt, mint oly régen, máskor.
r>
r>Ország irányító nemes urak mind ott voltak,
r>Véghez vitték magyar virtust, mind egyet akartak.
r>Eddig a hatalmat mások bitorolták,
r>Most jót, a Hunyadiak legalizálták.
r>
r>Ezekben az időkben bajba volt az ország,
r>Szerencsére Hunyadi lett a főméltóság.
r>Összefogás történelmi tanulság lehetne…
r>A mai zavaros időkben, szintén elkelne.
r>
r>Budapest, 1997. április 4. – Kustra Ferenc József
r>
