Szófelhő » R » 564. oldal
Idő    Értékelés
Teraszon ülünk csendesen, r>Eszünk, borozunk rendesen. r>Csendben, némán beszélgetünk, r>Felrémlik előttünk életünk. r> r>Később szó kerül jövőről, r>Én lemondok a desszertről. r>Inkább anekdotázgatok, r>Így derűs perceket okozok. r> r>Van sikere másnak, nekem is. r>Eldöntjük az élet szép, vagyis r>Azt inkább, hogy éljük életünket r>Ha már megkaptuk létünket. r> r>Lassan telik az ember ideje, r>Lassan ránk száll a csendes este. r>Békesség, szeretet leng körül, r>Társaság emészt, csendben ül. r> r>Hessentjük a szúnyogokat, r>Topogtatjuk lábainkat. r>Ezzel verjük taktust, ütemet, r>Sorra vesszük sok éneket. r> r>Ez kéne most is, mit oly’ rég r>Ez gyermekkoromban történt még. r>Sajna békés idők elmúltak r>S ezek ma már csak vágyak. r> r>Vecsés, 1998. október 20. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1168
Vad holdfény vágtat át a rónán, r>Kevés, ki erre megy ez órán. r>Kevés, ki veszi erre a merszet, r>Legjobb, ha visz magával sereget. r> r>A magányos vajon mit kereshet, r>Miért nem visz magával sereget? r>Biztos erre van valami dolga, r>Nagy a mersze és/vagy bátorsága. r> r>Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is. r>Cél; nemcsak menni, de találni is. r>Ilyen az élet, mint egy nagy róna, r>Vad holdfényben látunk képet róla. r> r>Vecsés, 1998. július 30. - Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1118
Sétáló halál, buja vágyak, r>Mi lesz veletek, óh, ifjak? r>Elterjed a kábítószer, r>Problémátokra ez a szer? r> r>Az embernek legyen tartása r>Higgyétek! Másnak is van baja. r>Szép dolog az ellenzékiség, r>De sajna, mindenre nem elég. r> r>Élet nem csak a diszkóból áll, r>De ország még sokáig fennáll! r>Szép dolog a demokrácia, r>Kit elural, nem haza fia. r> r>Fiataloké ország, jövő. r>Bízzunk; Kánaán tán’, majd eljő. r>De tán’ nektek is kéne tenni, r>Jövőért valamit vállalni! r> r>Budapest, 1997. november 9. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1064
Rákos mezején nemes emberek sereglettek, r>Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek. r>Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika, r>Hunyadi János lett Magyarország kormányzója. r> r>Hunyadit a hadvezéri képességei, r>Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei r>És közakarat ültette a hatalomba, r>Benne az ország, végre tán' önmagát látta. r> r>Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek, r>Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek. r>Volt neki ezer faluja, meg huszonnyolc vára, r>Négymillió hold birtoka, ötvenhét városa. r> r>Végre már ismét magyar „királyt” kívánt az ország, r>Megválasztották Csákiak és népes rokonság. r>Állást foglalt Héderri Lőrinc a nádor, r>Összefogás is megvolt, mint oly régen, máskor. r> r>Ország irányító nemes urak mind ott voltak, r>Véghez vitték magyar virtust, mind egyet akartak. r>Eddig a hatalmat mások bitorolták, r>Most jót, a Hunyadiak legalizálták. r> r>Ezekben az időkben bajba volt az ország, r>Szerencsére Hunyadi lett a főméltóság. r>Összefogás történelmi tanulság lehetne… r>A mai zavaros időkben, szintén elkelne. r> r>Budapest, 1997. április 4. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1438
Csőre töltöm magamat, r>Elvágom a gúzsokat. r>Nekilódulok világnak, r>Lehet-e még, hogy akarjak? r> r>Budapest, 1997. december 8. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 507