Idő 
Értékelés 
Értékelés Haikus meditáció
r>
r>Úgy tűnik, a bárányfelhők, már téli szállásukra vonultak,
r>És a mostani helyzet, hogy komor hófelhők erre vonulnak…
r>A könnyű esti szél, dúdolgatva havazást ígér... varjúknak?
r>*
r>Komor hófelhők
r>Mint, ég boltozatai.
r>Nagyon fog esni?
r>*
r>Csak negyed gőzzel
r>Közeledik havazás…
r>Sok kristályszemcse.
r>*
r>Bimbók elfagynak,
r>Ők már nyomot nem hagynak.
r>Hópehely készül.
r>*
r>Nyírerdőkben fagy,
r>Dérből, egyetlen páncél.
r>Hideg víz… kemény.
r>*
r>Pokoli manőver, ez a hosszú ég-elfoglalás,
r>Ahogy sötétedik, úgy egyre kisebb a láthatás.
r>De, majd a hótakaró világít, mint egy nagy lámpás!
r>*
r>Vastag hófelhők
r>Elnyelik a hegyeket…
r>Látótávolság.
r>*
r>Nagyon fúj a szél!
r>Mit szél?! Jeges fuvallat!
r>Didergős idő.
r>*
r>Felszakadt a tél
r>Zúzmarás zimankója.
r>Napfény lehelet.
r>*
r>A tél eljövend,
r>A hó betakar mindent.
r>Hideg lesz az úr!
r>*
r>A tócsa merev,
r>Esőcseppek koppannak.
r>Fagyott víz… csúszik.
r>*
r>A már korhadt fa
r>Fázósan árválkodik…
r>Ágak között szél.
r>*
r>Téli fa-levélt
r>Halvány holdfény világít.
r>Szellő körbe-leng.
r>*
r>Tavasz után nyár,
r>Ősz után meg majd, tél jön.
r>Mindenki fázik.
r>*
r>Jól rám borultak
r>A didergő hajnalok.
r>Reggel, fázós csend.
r>*
r>Én is meghalok…
r>Fagyott földben nem lesz sír.
r>Kripta… jéghideg.
r>
r>Vecsés, 2014. november 30. – Kustra Ferenc József
r>
Logikus a télben…
r>Megyünk, csúszkálunk, a havon, jégen,
r>Mindez fölöttébb veszélyes télen.
r>A nagy örömből az következhet,
r>Hogy elesünk, és a lábunk törhet.
r>
r>Életszerű télen…
r>Ha valaki elcsúszik télen, a jégen,
r>Akkor felmerülhet, hogy bizony, nem vétlen.
r>Elesett, gondatlan volt, mert nem vigyázott,
r>Azt hitte lehet… ő, a jéggel cicázott.
r>Vecsés, 2013. július 2. – Kustra Ferenc József
r>
A madarak leülnének, már pihenni, nem szárnyalók,
r>De ülhetetlenek a jéggel összefagyott huzalok…
r>Most mi lesz a madarakkal? Ó, aranyos kis vacogók…
r>
r>Nem vándorolnak ők, de a hideg rossz ha, a toll alá megy,
r>Ha túlélik az idei kemény telet, az isteni kegy…
r>Bízok, hogy megmaradnak, van náluk több darabos szakaszjegy?
r>
r>Leselkedik rájuk a lehulló jégcsapból, sorozat,
r>Jó időben meg túlélik ők, a nyári záporokat…
r>Előnyük, hogy ismerik ők, a madár harcmodorokat.
r>
r>A madarak már drótra, le is ülnének, nem szárnyalnók,
r>Össze is bújnának, hideg szemcséi ki nem zárhatók…
r>Húzzátok még kis madárkák… majd tavasszal kizárhatók.
r>
r>Vecsés, 2014. november 29. - Kustra Ferenc József
r>
Már hevernek lent a partonr>boldogságunk csontvázai,r>egyre beljebb a mederber>mossák víz hullámai.r>r>Feledhetjük mindörökrer>eltemeti az iszap,r>ott, a sötét mélységekbenr>az idő beleharap.
Gondolatot kuszáló szélr>üdvözöl a folyó felől,r>csak simogat és nem ítélr>hangokat csiszolva csendből.r>r>Szóra bírja a habokatr>igaz, nem nekem dalolnak,r>de hív, magához csalogatr>apró hullámok csacsognak.r>r>Szólni nem tudok hozzájuk,r>csak integetek én nekik,r>ha hallgatunk rá megbánjuk,r>bár ők csak dolgukat teszik.
