Idő 
Értékelés 
Értékelés Olyan furcsa, és forró a tested,r>verejték gyöngyözik arcodon,r>szemedben bágyadt csillagot látok,r>beteg vagy, mégis titkolod.r>r>Miért tagadod? Úgyis megérzem!r>Olyan forró vagy, akár a tűz!r>Arcodon vörös lázrózsák égnek, r>mégis elmennél. Valami űz.r>r>Valami furcsa, féktelen érzés,r>amely teljesen elborít,r>izzó parázzsal korbácsolvar>háborgó tested, s egyre hív.r>r>Magához láncol oly erősen,r>mint az árvíz, mely elsodor,r>hiába foglak erős kézzel,r>tartanálak, de nem bírokr>r>erős maradni, pedig érzem,r>nem űz most más, csak a láz,r>ne hidd, hogy égő szenvedély azr>mely a testedet járja át.r>r>Ne légy annyira nyughatatlan!r>Feküdj le. Vetve az ágy.r>én majd itt leszek, s mire felébredsz,r>jobb lesz, és semmise fáj.
Hulla törzsről, kegyetlenülr>peregnek a levelek.r>Rontás szülte élet talánr>reményt ad majd ha lehet.r>r>Szennyből született új életr>zabálja fel bánatunk,r>ha telerakta a hasátr>felvirrad tán új napunk.r>r>Felvirrad hát, és milyen lesz,r>beszennyezi majd a vér?r>Elfelejthetjük a múltunk,r>talán ennyi belefér?r>r>Ne engedjük megtörténni,r>ne szülessen szörnyeteg,r>Búzabálót éhen halnir>hagyjuk, hogyha még lehet.r>r>Kipusztul majd a szörnyeteg, r>ha nincsen bú, és bánat.r>Hidd el, még a legrosszabb isr>széppé és fénnyé válhat
Nincs nálam boldogabb a földön,r>mióta itt vagy énvelem,r>nincs, aki így szeretne téged,r>ahogyan én csak, kedvesem.r>r>Szeretlek. Tudom, hogy érzed,r>nekem te vagy a mindenem,r>elég egy szó, egy sóhaj,r>csak hívj, és veled megyek.r>r>Ha kell, a csillagos égigr>s ott írom fel nevedet,r>apró, piciny kis fénnyel,r>mely mindig világít neked.r>r>Ne félj. Én boldogan várok,r>nem ingathat meg semmi sem,r>hogy jöjj és magadhoz láncolj,r>örökre szerelmesen. r>r>Szeretném azt, hogy érezd,r>minden szép veled jön el,r>tehozzád száll minden álmom,r>szeress, és maradj velem.
Szeretném egyszer körbejárnir>ezt a hatalmas földgolyót,r>megnézni minden mesterművet,r>melyet az ember alkotott.r>r>Átsétálni a sóhajok hídján,r>kérve: adj nekem Istenemr>valami jót, mely megszépítir>megunt, toprongyos életem.r>r>Szeretném látni Nápolyt, Rómát,r>ókori építményeket,r>melyet az idő megtépázott,r>s romokba döntve ott mered.r>r>Látni a tengert, hogy hullámzik,r>a híres, fekete Afrikát,r>ahol a nap oly tüzesen izzik,r>s olyan szépek a pálmafák.r>r>Szeretnék végre olyan világot,r>hol a szegény olyan, mint akárki más,r>s kérges tenyerét megszorítvar>úgy tisztelik, mint bárki mást..r>r>Szeretném látni, hogy egyszer végrer>értük is jő a messiás,r>s ők is láthatnak minden szépet,r>amit a földön bárki más.
Kereslek téged minden percben,r>agyamban minden gondolat,r>tehozzád száll minden rezdülésselr>mely a szívemből felszakad.r>r>Kereslek téged minden éjjel,r>magamban látom arcodat,r>simítanám, hisz úgy hiányzikr>tetőled minden mozdulat.r>r>Kutatnálak fáradt szememmel,r>de nincs más, csak kopár kőfalak,r>melynek sarkába sűrű hálótr>szőtt a pók, amely ott maradt.r>r>Keresnélek, és egyre hívlak,r>de te nem hallod. Hol maradsz?r>Miért nem küldesz csak egy hangot,r>melyből megtudom merre vagy?r>r>Tudod, hogy mennék egyetlen szóra,r>mint egy száguldó gyorsvonat,r>úgy fáj miattad bolond szívem.r>S félek. Félek, hogy megszakad.
