Azt kérik, hogy másképp lássak mindet.r>Hírcsatornák játszák itt az Istent.r>A világ ilyent még sosem látott,r>bunda helyett medvére kabátot.r>r>Látunk felfelé hulló csillagot,r>éhezőt, ki a fénytől jóllakott.r>Acélba ütöttél faszöget,r>azután kimerte a kád a vizet.r>r>Élvezetté avanzsált a szenvedés,r>tépőzárrá vált a nyomókötés.r>Kitépte helyéről a fa a szelet,r>ma vevőnek az eladó fizet.r>r>Ne higgy el mindent, amit mondanakr>nem fentről épülnek fel a falak.r>Napszemüveg nem kell éj idején,r>aki nem gazdag maradhat szegény.
Elnyomó ölelésben élnir>sohasem tudott e büszke nép.r>Gyáva a süllyesztőben végzi,r>lebegett felette a jövő kép.r>r>Ifjak serege erőt merítr>szeretett haza sóhajából.r>Szívet hazaszeretet hevít,r>nem hajol meg gyávaságból,r>r>Döngő léptű idegen seregr>tapossa hazánk dús földjeit.r>Szemben velük hazafi tömegr>vívja élet – halál harcait.r>r>Ha összefog az egész ország,r>hazaszeretet húz rá vértet.r>Megtanulja az egész világ,r>nem igázhatja le e népet.
Árpád és Kurszán vezetésével,
r>Eddig nomád és vad törzsekkel,
r>Hazátlan és vágtázó Magyarok,
r>Immár a hont foglalt Magyarok!
r>
r>Voltak már téli- nyári szállásaik,
r>Lovaiknak, állatoknak istállóik.
r>Itt talált gyér lakóssággal keveredve,
r>Lassan egyesültek egy nemzetbe.
r>
r>Letelepedtek, de még kalandoztak,
r>Évszázadokon át, hadjáratoztak.
r>Atlanti óceánt is meglátták,
r>Ki szembe szegült, azt lenyilazták.
r>
r>Svájcot, Bajorországot feldúlták,
r>Észak Itáliát kifosztották.
r>Ezek úgymond rabló hadjáratok,
r>De igazán csak kalandozások.
r>
r>Szolgálták szomszéd felderítését,
r>Megismerését, megfélemlítését.
r>Kialakult a jó viszony hamar,
r>Rövid időkre a bajorokkal.
r>
r>Arnoulf a bajorok hercege,
r>Évekig fejedelmünk vendége.
r>Országhatár, Bécsen túl húzódott,
r>Bécs falu, az országhoz tartozott.
r>
r>Magyarország keleti fejedelme,
r>Kapcsolatot Bizánccal felvette.
r>Kereszténységi kapcsolat Bizánchoz,
r>Idejött püspökük, Hierotheosz.
r>
r>Kilencszázötvenötben a fordulat,
r>Sajna, tönkreverték a magyarokat.
r>Legyőzői Róma keresztényei,
r>Ottó, a német császár, seregei.
r>
r>Vesztes csata helye, Augsburg,
r>A bosszú helye, Regensburg.
r>Bulcsú vezért és a társakat,
r>Hurkos kötéllel fellógattak.
r>
r>Túléltük ezt a katasztrófát,
r>Nézzük ennek a jó oldalát.
r>Elindított új külpolitikát,
r>Újszerű, békésebb irányzatát.
r>
r>A kereszténység felvétele,
r>Jórészt Géza cselekedete.
r>Ebben is társa és segítette,
r>Gyula lánya Sarolt, a felesége.
r>
r>Kemény, kegyetlen volt övéivel,
r>Könyörületes idegenekkel.
r>Hozták Krisztust, a világosságot,
r>A sötétség megvilágosodott.
r>
r>Kereszténységet felvettek,
r>Államot alapítottak, letelepültek.
r>Alakult új feudális ország,
r>Megalakult Magyarország.
r>
r>Budapest, 1997. március 18. – Kustra Ferenc József
r>
Magyar vagyok, már azért is, mert régen… ide születtem.
r>Magyarul beszélek, anyám tanított… ez anyanyelvem.
r>Magyarul tanultam imádkozni és az iskolában!
r>Mindig magyar gondolataim fogantak a hazámban!
r>
r>A magyarokat és hazánkat áldja meg az Isten,
r>És tudjátok csak meg… magyarságnak még vége nincsen!
r>
r>Van a nagyon csúnya világnak sokkal nagyobb gazdagsága,
r>És elcsábít sokakat az idegen, más nyelvű országba.
r>Aki magyar, az ottan nem tud magyar lenni!
r>A hazát, ott nem pótolja semmi! És senki!
r>
r>Magyarként ide születtem, hatvanhét évesen az maradok,
r>A hazámért éltem, és ha kívánja, akkor érte itt... halok!
r>
r>Vecsés, 2015. június 4. - Kustra Ferenc József
r>
Vegyes formákban…
r>
r>(3 soros vers)
r>Ha csökken életkedvem, a közöny elmém marja,
r>Nagy cselszövő, egész lényem, uralni akarja.
r>Ma még van erőm, hitem, hogy őt elmarasztalja.
r>
r>(HIAQ)
r>Beszorult érzések,
r>Gyötrik létem, ez nagy teher.
r>Hol van most a remény?
r>
r>(10 szavas)
r>Összeszedem erőm, nem lehetek közöny áldozata,
r>Sem lelkemnek a kárhozata.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A közöny karmaiból kiszabadultam,
r>A menekülés útját jól megtanultam,
r>A közöny karmaiból kiszabadultam.
r>
r>(TANQ)
r>A közöny lesben áll,
r>Esélyt vár, hogy támadhasson.
r>Bíz’ résen kell lennem!
r>Hol tévedtem, mit vétettem?
r>Sokszor magam megégettem...
r>
r>(Apeva)
r>Az
r>Idő
r>Múlása
r>Sokszorozza
r>Megjelenését.
r>
r>(Vers)
r>Tudom, tőle teljesen szabadulni nem tudok,
r>Míg erőm lesz elég, ellene harcolni fogok.
r>Változtatni szeretnék az életmenetemen,
r>Ám lehet, közöny fog úrrá lenni életemen.
r>
r>(Renga láncvers)
r>Közöny bennem él,
r>Leszek-e áldozata?
r>Talán megkímél...
r>Közönnyel élni,
r>Nem lehet élet célja,
r>Közöny, életmű?
r>A közönyérzés,
r>Mint a többi, bensőmben,
r>Ám nem uralhat!
r>Idő közönnyel
r>Birkózok állandóan.
r>Közöny, életmű?
r>Közöny, kihívás,
r>Néha jó... hagyom magam.
r>Játék a tűzzel!
r>Közönyt elhagynám…
r>Idő, közönyben az úr!
r>Közöny… életmű.
r>
r>Szabadka, - Vecsés, 2018. március 14. – A 2.-4.-6.- versszakot Kustra Ferenc írta és az 1. résznek ő a főszerzője. Jurisin Szőke Margit írta a vegyes formákat és a Renga-láncversben az 1.-3.-5 versszakot
r>