Szófelhő » R » 515. oldal
Idő    Értékelés
Annyit szeretnék csak e rút világtól r>megkapni, ami jár nekem,r>ami számomra minden lett volna,r>de mégsem kaptam meg sosem.r>r>Valami csöndes nyugalmat, békét,r>amely a lelkemben terem,r>valami kedves, féltő érzést,r>amiből nem jutott sosem.r>r>Kerestem én a lángszagú nyárban,r>mely felajzotta a szívemet,,r>de tűző hevével, vöröslő lánggalr>felégette a bőrömet.r>r>Kerestem volna az őszi napfényben,r>amely az arcom cserzi meg,r>de már hideg szél gyengítette,r>s nem volt ereje semmi sem.r>r>Már csak fagyos szél fújta az arcom,r>és fáztam. Rázott a hideg.r>Hideg szelével felkavart márr>mindent, mi itt maradt nekem.r>r>Most itt vagyok. Erősen, bátran,r>s bárhogy is megtép, nem hiszem,r>hogy meg tudna törni bárhogy, próbál,r>hiszen csak edzettebb leszek.r>r>Jöhet dér, vagy csikorgó szél is,r>fagyos szelével hűtve le,r>testem melege messze űzi,r>s nem fogok tőle fázni sem.r>r>Jöhet vihar, mely őrjöng, tombol,r>nem riaszt vissza semmi sem,r>majd megcsitul, ahogyan én is,r>s nem tud kárt tenni semmiben.r>r>Bár legyőztek, s próbálnak újra,r>de mégis, azért is felkelek,r>s össze rombolok minden gátat,r>de mindent legyőzök, bármi lesz!
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 582
Miért akarnál hazamenni,r>ha már semmi sem ugyanaz,r>ha már nem vár rád ölelő kar,r>csak rég kihűlt üres falak.r>r>Hiába szólsz. Nem érti senki,r>nem hallják szíved szavát,r>bár néha még feltör a csendbőlr>pár hangos szívdobbanás.r>r>E néma csöndtől mit is remélnél?r>Messze van már, ki hazavárt!r>Remegve fogod a hideg kilincset,r>s hallod, hogy kattan a zár.r>r>Szíved szinte torkodban dobban,r>míg ott állsz oly tétován,r>S titokban várod szíved mélyén,r>hogy mondják: hiányoztál.r>r>Mégse szólnak. S a méla csöndbenr>Nem vár, csak üres magány,r>e néma létben ricsajként hallod,r>hogy a szú serceg a fán.r>r>Ugyan úgy, ahogy te is érzedr>belülről. Szinte valami rág.r>Mégse mondod, hisz úgysem értik,r>de mégis annyira fáj.r>r>Hiába vár rád meleg otthon,r>a szíved csak vissza vágyr>abba a régi lakatlan házba,r>hol egykor boldog voltál.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 2052
Estefelé, ha alkonypír látszikr>vöröslő nyelvvel az ég peremén,r>valahol ott, a kihunyt sugárban,r>az utolsó fényben ott leszek én.r>r>Estefelé, ha szürkülő ködbenr>egyedül ballagsz hazafelé,r>ne félj az árnytól, mely eléd vetődik,r>tudod: mögötted ott leszek én.r>r>Vigyázok rád. Onnan is. Fentről,r>hogy ne törjön össze bús magány,r>Éjszakánként majd társadul szegődver>álmodban mindig vigyázok rád.r>r>Ne sirass majd. Csak nyugodni térek,r>ahol nem bánthat senki sem,r>hisz ott maradok a szívedbe zárva,r>S megtalálsz engem, hogyha kell.r>r>Gondolj majd rám csukott szemekkel,r>s talán érzed, hogy ott vagyok,r>gyönge szellőként arcod simítva,r>míg el nem áraszt a nyugalom.r>r>Ne sirass majd. Mindig jön új napr>Amely majd erőt ad neked,r>s ott, a távoli messzeségbőlr>nézve, őrzöm a léptedet.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1370
Te hoztad el a virágzó rétekr>tavaszi bűvös illatát,r>amikor tágra nyílt szemekkelr>először néztél reám.r>r>Te hoztad el a távoli napfényt,r>amely nem sütött soha rám,r>ártatlan lényed lágy mosolyávalr>boldog időket hoztál reám.r>r>Ezernyi bajtól védtelek tégedr>lelkemben víva ezer csatát,r>és most itt állok karom kitárva,r>mint egy vihartól tépett madár.r>r>Már messze vagy. Szíved kitágultr>s gyermeked szemében szép a világ,r>ugyan úgy érzel, ahogyan én is,r>mikor csöpp kezed- fontad reám.r>r>Oly messze vagy! Szívemben mégisr>olyan hangos a dobogás,r>hozzátok száll: s kérem az Istent,r>segítsen téged, s vigyázzon rád.r>r>Adjon erőt és vigyázzon rátok,r>ahogyan én is vigyáztam rád,r>s adjon erőt, hogy ott lehessek,r>hiszen veletek szép a világ.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1603
Még itt vagy gyermekként szívembe zárva,r>magamban őrzöm arcodat,r>benne vagy minden kis sóhajtásbanr>szinte hallom a hangodat.r>r>Kacajod úgy él bennem most is,r>akár egy bűvös kis harang,r>mely tiszta hangjával elvarázsolr>elűzve minden gondomat.r>r>Még itt vagy bennem, mint gyönge gyermek,r>karomba fonva tartalak,r>álmomban, pedig oly messze vagy már,r>de hozzád fűz minden gondolat.r>r>Lelkemnek minden mozdulásar>akár egy bűvös láncolat,r>hozzád csapódik, mint a faágak,r>melyek a szélben hajlanak.r>r>Itt vagy bennem és itt maradsz mindigr>Míg magába zár az alkonyat,r>de még ott is, a szívem kitárvar>várlak: szeretlek kisfiam.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 1502