Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia…
r>
r>Köd
r>Sűrű
r>Fényt takar.
r>Varázskerék
r>Kijárat nélkül.
r>
r>Kijárat nélkül
r>Varázskerék.
r>Fényt takar
r>Sűrű
r>Köd.
r>*
r>Eltévedtem, körbe-körbe járok a ködben
r>Itt bizony nincs, mi világítson és mutassa utat.
r>Érzem, hogy jéghideg homály van körülöttem,
r>De,
r>Eszem-lelkem, lábam, visz és a kiút után kutat.
r>
r>Sokan eltévednek... a saját életükben.
r>*
r>Út
r>Sehol,
r>Hol vagyok?
r>Ködben nincs fény,
r>Keresem létem.
r>
r>Keresem létem,
r>Ködben nincs fény.
r>Hol vagyok?
r>Sehol
r>Út.
r>
r>Vecsés, 2014. április 9. – Szabadka, 2017. november 16. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, a tükör apevákat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák összefoglaló címe:” Keresem magam...”
r>
Avagy végét járja az ősz…
r>
r>Ami várható, azt jobb ha, előszoba vakablakában nézem,
r>Ködbe elbújva, nem látom a zenitet, dolgomat, így hogy végzem?
r>
r>Jobb nem látni mi jő,
r>Ködös az idő s életem.
r>Szemeimen hályog.
r>*
r>Borongós volt az október, már az sem volt ínyemre,
r>Csontomban éreztem… emlékeztetett rossz időkre.
r>
r>Végét járja az ősz,
r>Eddig is volt hűvös s hideg,
r>Levelek a sárban.
r>*
r>Bizony, közeledik a tél, már lassan bekopog,
r>Lesz itt még hideg, mikor a fogsorom is vacog.
r>
r>Ha ősz helyt ad télnek,
r>Jönnek fagyos, zord hajnalok.
r>Csontban, szívben fagyok.
r>*
r>Felhők majd beterítik földet meg a tetőket,
r>Ezeket, a finom hópihékkel befedőket.
r>
r>Földig érő felhők,
r>Havat szórnak, befed mindent.
r>Lesz-e meleg szoba?
r>*
r>Hidegben, hófelhő alatt, majd a kémény füstöt okád,
r>Vakablakban is érzem a szagát, de nem látom okát…
r>
r>Vecsés, 2017. november 13. – Szabadka, 2017. november 22. – Kustra Ferenc – a verset én írtam, közéjük a HIAQ- kat, szerző-, és poéta társam Jurisin, Szőke Margit. A HIAQ csokor címe:” Végét járja az ősz”.
r>
Hittem benned, hittem szavadr>örök társként néztem rád,r>elmerülve végtelenbenr>lettem volna rabszolgád.r>r>Amit mondasz szerelmünkrőlr>súlytalanná vált szavak,r>összeforrott szívünk nászar>már csak ígéret marad.
Tükörvers – tükör apevával…
r>
r>Zsúpfedeles házikó volt, mindig is a létem…
r>Érzem a jövőm, hevesen biztat… így vélem.
r>Régen a múltban éltem, de jelenben is itt vagyok.
r>Még, mennyi van hátra? A jelenben még tenni akarok…
r>
r>Volt
r>Éltem
r>Romhalmaz.
r>Még jelenben
r>Volna mit tennem.
r> *
r>Volna mit tennem
r>Még jelenben.
r>Romhalmaz
r>Éltem
r>Volt.
r>
r>Még, mennyi van hátra? A jelenben még tenni akarok…
r>Régen a múltban éltem, de jelenben is itt vagyok.
r>Érzem a jövőm, hevesen biztat… így vélem.
r>Zsúpfedeles házikó volt, mindig is a létem…
r>
r>Vecsés, 2017. május 11. – Szabadka, 2017. november 14. – Kustra Ferenc – a tükör-versszakokat én írtam, közéjük a tükör apevát, szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit.
r>
A szerzőpáros jól megírta, TANQ –ban…
r>
r>Ilyenkor, tér-idő
r>Keveredik, láthatár: köd.
r>Sárgul már a határ.
r>Ködös hajnal, napfény sápadt,
r>Tőle a határ felszáradt.
r>*
r>Morcosak a felhők
r>Ahogy úsznak, égen felém.
r>Le fognak vizezni…
r>Szürke felhők gyülekeznek,
r>Lesz eső, ha összevesznek.
r>*
r>Felhők között, látom,
r>Elhaló kondenzcsíkokat…
r>Azokból, nem esik!
r>Sávot rajzol a vasmadár,
r>Eső abból nem hullhat már.
r>*
r>Nincsen más, csak sárgás
r>Levél… ők röpködnek körbe.
r>Este van, jön sötét.
r>Nagy örömében táncot jár,
r>A sok levél. Est Holdra vár.
r>*
r>Esik eső, zuhog,
r>Mintha morc csíkokból állna…
r>Eláztam, jól-esik!
r>Dől az eső, hull, mint mennykő,
r>Csuromvíz lettem! Üsse kő!
r>*
r>Sötétben nem látok,
r>Arcomon folyik zuhogás…
r>Egy évet várhatok…
r>Sötétben csak botorkálok,
r>Jövőre hazatalálok...?
r>
r>Vecsés, 2016. október 1. – Szabadka, 2017. november 23. - Kustra Ferenc- A HIAQ –kat én írtam, alájuk a verset, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A versrész címe:” Oximoron ősz is van...”
r>
