(Leoninus)
r>Bátoríts míg élek, Te drága lélek.
r>Benned remélek, többé nem félek…
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Árad fényed,
r>Mindig véled,
r>Élet éled…
r>Ez béred…
r>
r>Úr üzenetével,
r>Lélek ünnepével,
r>Szeretet jegyesével…
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Sárga, rózsaszín bimbók,
r>Áldott pünkösd bőszen vigasztal.
r>Pünkösdi ima!
r>
r>Vecsés, 2019. május 27. - Kustra Ferenc József
r>
(Leoninus)
r>Ó, gyere drága lélek Benned élek, benned remélek!
r>Azt hiszem, többé már nem is félek, tovább remélek.
r>Élvezzük, áradjon ránk fényed és pünkösdkor veled…
r>Szeretetünkkel áradjon ránk megáldott pünkösd, jó veled…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Pünkösdi rózsabokor friss bimbói kinyílnak,
r>A piros rózsabokor piros szirmai… nyílnak...
r>Pünkösdi rózsabokor friss bimbói kinyílnak.
r>
r>(Bokorrímes)
r>Isten mennyei lelke lesz a megmentőnk,
r>Isten mennyei lelke a mi megmentőnk.
r>
r>Vecsés, 2021. május 31. – Kustra Ferenc József
r>
Fáradt ló baktat az útonr>bánat ül barna szemén,r>szakadt bőrszíj himbálódzikr>régen oly büszke fején.r>r>Víg csikóként kint szaladgáltr>harmatos rétek gyepén,r>édes kislány csengő hangjar>szólította a nevén.r>r>Sorsa eltépte a lánytólr>szekereket húzhatott,r>ostorok csapásaitólr>fájó könnyet hullatott.r>r>Midőn elfogyott erejer>nem volt jó már semmire,r>begurult hentes szekerer>eljött, hogy őt elvigye.r>r>Valaha volt büszke állatr>félelmében remegett,r>de összeszedte az erejétr>és a bőrszíj engedett.r>r>Csengő hang szól most az úton.r>Te vagy kis lovam? Gyere!r>Mára felnőtt kis gazdájar>rohan ott szembe vele.r>r>Könnycsepp hajtja el szemérőlr>rajta ülő legyeket,r>megtalálta a boldogságr>nem kívánt ő egyebet.
Vajon mitől is ünnep az ünnep?r>Hogy légbe szállnak a szép szavak?r>Vagy, hogy tömegek koszorúznakr>elrejtve közömbös arcukat?r>r>Nekem az ünnep akkor ünnep,r>ha lelkemben csönd és béke van,r>ha átölelhetem mindkét kincsem,r>de most annyira messze van.r>r>Megtespedt árnyak az éji csendbenr>magukba zárják a hangokat,r>és én itt vagyok egymagamban,r>s gondok húzzák a vállamat.r>r>Koszorúzhat bárki, de azzalr>nem űzik el a gondokat,r>bár szép, ha hősökre emlékezvénr>megtiszteljük a sírjukat.r>r>S mégis: én most csak annyit kérek:r>hozz egy szebb jövőt Istenem!r>Ahol mindenki boldogan élhet,r>s nem ropognak a fegyverek.r>r>Adj a népednek friss kalácsot,r>munkát, s egyenlő jog legyen,r>minden embernek itt a földön,r>kinek kérges a tenyere.r>Űzd el a gonoszt, mely családokat döntr>nyomorba, kérlek: Istenem!r>Ne büntesd azt a sok családot,r>ki miattuk annyit szenvedett!r>r>Add nekik vissza az ünnepek ízét,r>vedd le róluk a gondokat,r>hálásak lesznek minden percért,r>s amíg csak élnek, áldanak!
Sose aludj el anélkül, hogyr>Ne öleld át a vállamat,r>csak egy perc kell, míg hozzám simulsz,r>s ajkamra jó éjt- csókot adsz.r>r>Olyankor édesebb az éjjel,r>s míg válladhoz bújok boldogan,r>ezernyi csillag fent az égenr>mind, mind csak nekünk bólogat.r>r>Magamon érzem szusszanásod:r>valami édes hangja van,r>mint egy mozdony, mi útra készenr>magából ont ki hangokat.r>r>Nézem az arcod. Oly nyugodt vagy.r>Alig látok most ráncokat,r>s most a bőröd a félhomálybanr>valahogy sokkal hamvasabb.r>r>Most olyan jó. Oly nyugodt minden.r>Álmaimban is így maradsz,r>míg a csillagok ránk terítikr>ezüstös takarójukat.r>r>Valami furcsa, édes álomr>most a szememre rátapad,r>nem akartam most semmi mást, csakr>veled érjen a pirkadat.

Értékelés 

