Idő 
Értékelés 
Értékelés (3 soros-zárttükrös)
r>A sötét, még csak rendesen ide sem ért és máris leült a partra
r>És úgy tűnik, hogy nézegeti magát a kicsi, alig-hullámokba…
r>A sötét, még csak rendesen ide sem ért és máris leült a partra.
r>
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Még a délutáni meleg sem csökkent, lihegést susog a nádas,
r>A strand is tele van fürdőzőkkel, ezt is már megszokta a nádas…
r>Még a délutáni meleg sem csökkent, lihegést susog a nádas.
r>*
r>(Senrjon duó)
r>Két gólya is ott landol,
r>Bizton vacsora ügyben jöttek.
r>Erényük a csend!
r>
r>Igen halk a landolás,
r>Vacsora-békák észrevették?
r>Nem is csámcsognak…
r>*
r>(Bapeva)
r>Vízben
r>Fürdőzők.
r>Pancsolásnak,
r>Azért van hangja,
r>De jön est és múlik.
r>A sötét érezhetőn
r>Kezd sűrűsödni, ahogy, ül.
r>Körbe felhők, sehol nincsenek,
r>Szélcsend uralja a teljes tájat.
r>Az ici-pici hullámok… égtükrök.
r>*
r>Az alkony immár végleg bejelentkezik, egy távoli harangszóval,
r>Balatonunk is láthatón lefekvéshez készülődik… csendes szóval.
r>
r>Vecsés, 2021. május 12. - Kustra Ferenc József
r>
Ezerarcú Balaton
r>Ó, Te hazámfia! Szeretünk!
r>Vized a miénk.
r>*
r>Ezerarcú Balaton
r>Gyönyörködünk is orcáidban…
r>Vized… aranyból!
r>*
r>Ezerarcú Balaton
r>Tudat simogat, hogy miénk vagy.
r>Hullámaid közt…
r>*
r>Ezerarcú Balaton
r>Partodon nyaralni fölséges.
r>Nyugalom tava.
r>*
r>Ezerarcú Balaton
r>Ó, hajózni, bizony fölséges.
r>Siklás, élvezet.
r>*
r>Ezerarcú Balaton
r>Nagyon bízz, mi mindig szeretünk!
r>Egymásé vagyunk!
r>
r>Vecsés, 2022. március 11. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjon csokorban, fél-haiku lánc formátumban.
r>
(Senrjon csokor)
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Jut-e még eszedbe múlt-részlet.
r>Sorsunk mivé lett?
r>
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Eszedbe jut-e múlt, mint rege.
r>Élet, csak csendes.
r>
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Nekem még zizegő lomb mesél.
r>Dal, bokorban kél.
r>
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Éjjel, sötét felhő fönt lebeg.
r>Éjem… homályos.
r>
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Merengve vár lelkem, új hírre.
r>Bús lelkem fonnyad...
r>
r>Gondolsz-e még néha rám?
r>Mosolygó tubicám… holt vagyok.
r>Jöjj! Föltámadok!
r>
r>Vecsés, 2022. június 11. – Kustra Ferenc József – íródott: Fliesz Henrik (1880 – 1912) azonos c. verse -romantikus- átirataként, fél haiku-lánc formátumban.
r>
Tiszteletre méltónak lenni
r>A tiszteletre méltók között,
r>Ez bizony nagyon… szerfölött jó dolog,
r>És szerencse rögvest idemosolyog.
r>
r>Vecsés, 2012. május 25. – Kustra Ferenc József
r>
Már én sem harcolni, sem győzni nem akarok,
r>Tudomásul veszem, a nappalok halandók…
r>Mi vagyok a világban… arc nélküli senki,
r>Az utcán sem köszönnek, de rám néz mindenki.
r>
r>Skarlátvörös stráfot húzott a horizontra
r>A Nap, így jelezte az időt távozásra.
r>Másik oldalon éj öltötte fel fekete bársony ruháját,
r>Ékítve éjszaka sötét fényét… kinevetve Nap bánatát.
r>
r>De majd éjjel, a vaksötét palástját, ha az éj rám teríti,
r>A Hold meg lelöki, és az övét meg a vállamra helyezi,
r>Így a szép, ezüstös holdfénypalástban díszelgek, büszkélkedek…
r>Gyertek Ti is emberek, jön… jő már az új reggel, készüljetek.
r>
r>Vecsés, 2012. július 31. -Kustra Ferenc József
r>
