Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia
r>
r>(senrjú)
r>Kérlek, adj nekem
r>A tudásodból csöppet.
r>Én jól elteszem.
r>*
r>
r>(6 soros szakversszak)
r>Hatvan éves kor alatt, még egyszerűen nem is lehet bölcs az ember,
r>Ezért célszerű figyelni és lehetőleg megfogadni öregek tanácsát.
r>Persze a korral együtt -ki milyen, olyan- sem lesz mindenki bölcs ember,
r>Meg
r>A tanácsok elutasításával sem kell megsérteni a tanácsadóját.
r>
r>Aki meg fiatalon csak az észt ossza, más szemében nem bölcs ember.
r>*
r>
r> (septolet)
r>Sors egyenetlen,
r>Nehéz,
r>Döntés kőkemény.
r>
r>Mindenkinek egy útja van
r>Göröngyös,
r>Rögös,
r>Éljük le tartalmasan.
r>
r>Vecsés, 2020. június 10. – Budapest, 2020.07.16. - Kustra Ferenc József – íródott; 6 sorosban – a senrjú –t és a septolet –et szerző-, és poéta társam írta: Gani Zsuzsa és a címe; „Döntés”
r>
Köröttem zúgva és pörögve, nyüzsög, tolakszik mindenki.
r>Plakát letépők, konyhai segédek, meg a többi senki…
r>
r>(Haiku)
r>Zsibong a tömeg,
r>Kavarog a hangulat,
r>Az est átölel.
r>
r>(Apeva)
r>Nap
r>Álmos,
r>Menni kész,
r> A csend dúdol
r>Egy bódító dalt.
r>**
r>
r>(Bokorrímes)
r>Este az alkony, hazudós… valótlan meséket mesél,
r>Majd reggel a napébresztő hajnalban zizzen a levél…
r>Nap kicsomagolja fényt, hosszú útján, lassan útra kél.
r>
r>Fél a nyírfaág,
r>Ringatja suttogó szél,
r>Szuszognak a fák.
r>
r>Hold
r>Ébredt,
r>Felfénylett
r>Ezüstösen,
r>Némán, boldogan.
r>**
r>
r>Az órával, az idő is megállt, figyelek, de kutya sem ugat,
r>Beszóltam a süket, álló csendnek, ablakon kivitte a huzat.
r>Úgy tűnik, hogy ma majd jól megfeketedett este jő
r>Az ezt nem szeretőkben a vakrémület folyvást nő!
r>Lehet rajtatok betegség, vagy megfogant átok,
r>Ma este békét, csendet, nincs, ami hozzon rátok.
r>
r>A perc csordogál,
r>Életek jönnek, mennek,
r>Sosincs változás.
r>
r>Aztán
r>Megállt,
r>Megtorpant
r>Tátott szájjal,
r>Bódultan nézett.
r>**
r>
r>Még nem volt sötét, de heves szellők kócolták a hajam,
r>Közben arcomat az alkony vörös vérébe mártottam.
r>Az éjszaka tán’ a józanság hitvilága?
r>Ilyen... Szembefordult fény és árnyék világa?
r>
r>Ásít az este,
r>Rám borul a szürke éj,
r>Sejtelmes beste.
r>
r>Egy
r>Szótlan
r>Sziluett
r>Még felsejlik
r>Széttárt karokkal.
r>**
r>
r>(Bokorrímes)
r>Most már az alkony mélyült sötétje, egyre jobban a tér-betöltésre vágyakozik,
r>Hogy ő legyen látótérben az urak ura, már mély sötétülésbe kívánkozik.
r>Végtelen feletti kívánalma, hogy teljesüljön... fokozatosan nyújtózkodik.
r>
r>Vecsés, 2014. július 3. – Érd., 2020. július 14. - Kustra Ferenc József – a verset én írtam, hozzájuk a haiku -t és az apevát, szerző-, és poéta társam Gani Zsuzsanna.
r>
Városunkban tegnapr> Besétált egy elefánt. r>Elhagyta távoli otthonát,r>Mert egy kis változást kívánt.r>r>Leállt az összes forgalom,r>De ő viszont tovább haladt.r>Itt-ott egy jót trombitált,r>És a nép megriadva szerte szaladt.r>r>A városligetben lelassult,r>Aztán nyugodtan megállt,r>És bármi habozás nélkülr>Feldöntött egy pálma fát.r>r>Az egyéb fáknak lombozatátr>Buzgón kezdte legelni,r>Aztán a szökőkút tartalmátr>Mohón kezdte kiüríteni.r>r>Már kijött a rendőrség,r>És nyomában a katonaság,r>Az állatvédők viszont kérték,r>Hogy az elefántot ne bántsák.r>r>Végül is e testes vendég r>Szépen el lett kábítva,r>És egy daru segítségévelr>Egy teherkocsira felrakva.r>r>Aztán visszakerült a vadonba,r>Mert ott volt igaz otthona,r>Hol boldogan élt míg meg nem halt,r>De de inspirált egy gyerekdalt.
Verset írok monotonon,r>Zakatolunk vonatokon.r>Utazzunk, és lássunk világot,r>Ismerjük meg, egész világot.r>r>Jó dolog menni, kirándulni,r>Ismeretlen tájat is látni.r>Embereket megismerni,r>Az újba belemélyülni.r>r>Van világba sok látni való,r>Van világnak sok csodája, ó!r>Minél többet lát az ember,r>Annál inkább "igaz" ember.r>r>Persze más a finn vagy olasz,r>Lehetőséget ne szalassz!r>Meg kell nézni, amit lehet,r>Ha tudod, járd be az eget.r>r>Budapest, 1998. július 29. ? Kustra Ferenc Józsefr>
Vágtat a holdfény éjlován,
r>Nekimegy valaminek tán’?
r>Nyáron jó az éj sötét tán’,
r>Télen meg köd a paraván.
r>
r>Nappal pihen sötét lova,
r>Ő igazak álmát alussza.
r>Este újra vágta keletről,
r>Mi őt látjuk sötétből.
r>
r>Budapest, 1997. június 15. – Kustra Ferenc József
r>
