Idő 
Értékelés 
Értékelés Ha ledűlnek falak,
r>Romba dől az összes vigasz!
r>Jő, reménytelenség!
r>*
r>Jön a végrehajtó
r>Visz mindent, lefoglalt a ház.
r>Költözés, erdőbe!
r>*
r>Könnyet akarsz? Sírjál…
r>Bánat ellen, ez tán’ gyógyír!
r>Te vagy bús, úgy sírj Te.
r>*
r>Vadvirágos réten
r>Kirándultam, nekem régen.
r>Üdítő virágok.
r>*
r>Erdők, mezők zöldje
r>Jó kis látvány a szemünknek.
r>Szemgyönyörködtető.
r>*
r>Fehér téli erdő
r>Vadaknak, nem jó búvóhely.
r>A bundájuk fázik.
r>*
r>Közeleg a tavasz!
r>A megújhodás ideje…
r>Ember, megújhodik?
r>*
r>Boldog a pillanat!
r>Néha dereng… tovahalad…
r>Ennyit kell megélni.
r>*
r>Elmúlt emlékeken
r>Elmerengek, bánatosan.
r>Tán’ feldereng, remény?
r>*
r>Élet, egy pillanat
r>Töredék, többi múlt… jövő!
r>Jelenben élhetünk?
r>*
r>Levelek hullanak,
r>Mint egy halott lepkesereg…
r>Tavasz! Feltámadás!
r>*
r>Tó felszínén arcom,
r>Hullámokon összetörik.
r>Torzult a képmásom…
r>*
r>Lennék tökéletes,
r>De, a világ nem engedi…
r>Felmosórongy lettem.
r>*
r>Esőcseppek fednek,
r>Szomorúan vizesedek.
r>Ázott kutya lettem…
r>*
r>Eső veri arcom,
r>Rám néznek, hiszik, hogy sírok.
r>Pedig, annyira nem.
r>
r>Vecsés, 2015. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ csokorban, az új szépirodalmi irányzat jegyében. (Én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6. Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz, mint a haikué! Eszmeisége, stílusa haikuval azonos!)
r>
Szivárvány nem látszik
r>Súlyos esőfelhők alatt.
r>Letakarva, szépség…
r>*
r>Mélán bámészkodok,
r>Tekingetek a világba.
r>Biztonság magánya.
r>*
r>Ínség alatt a vár!
r>Védők, így még meddig bírják?
r>Győz, hazaszeret!
r>*
r>Ostromolták Jajcát,
r>Török, oly’ nagyon elszánt volt.
r>Győzelem! Diadal!
r>*
r>Szép ametiszt serleg,
r>Miből bátran isznak ivók!
r>Hiszik, nem rúgnak be!
r>*
r>Az igazságérzet
r>Akit folyton inspirál, küzd.
r>Eredménytelen harc.
r>*
r>A földbarázdádban
r>Barnulnak, száradó rögök.
r>Létirtó szárazság!
r>*
r>Csak ketyeg az óra,
r>Múlnak percek, másodpercek.
r>Idő, így nem áll meg!
r>*
r>Létünk röpke idő,
r>Meg kell élni, minden percét.
r>Ajándék, minden perc.
r>*
r>Életünk alkonyán
r>Valami jutalmat kapunk?
r>Nyugodt, szép öregség…
r>*
r>Az orrszarvú jó nagy,
r>Ő nem lát jól, de jól szagol.
r>Turistát kergeti.
r>*
r>Madarak az égben,
r>A semmiségben repülnek.
r>Minket csak lenéznek.
r>*
r>Megérzésre várok,
r>Magány lapos, ebbe halok…
r>Sors a gondoskodó!
r>*
r>Képlékeny feltevés,
r>Hogy a kudarc nem ér utol…
r>Segélykiáltások.
r>
r>Vecsés, 2015. február 27. – Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ csokorban, az új szépirodalmi irányzat jegyében. (Én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6. Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz, mint a haikué! Eszmeisége, stílusa haikuval azonos!)
r>
Szakállakat mérnek,r>a burkát érvényesítik,r>szorított ököllelr>a purdát nehezítik.r>r>Merev árbóccalr>hajóznak utukba,r>nem egy új világba,r>de vissza a múltba.
Már őszül, vénülve a nyár és bűbáj vakítja a napot…
r>Mi is őszülőnk… lassan elő kell venni régi kalpagot…
r>Nyár is őszül és a saját apályát építi,
r>Apálya mocskába, szinte magát beleveti…
r>*
r>Zörgeti, árva
r>Kórót szél, magányában.
r>Nagy társtalanság.
r>Könnyező őszi ködben
r>Vágyom még kezed csöndben.
r>*
r>
r>Majd elgyönyörködők, hogy milyen piros lett hidegülő őszi ég,
r>Az élmény majd eluralja a testem, belőlem ömlik hörögség…
r>A nyugdíjast bőven sújtja szegénység, mint egy nagyúr, dübörögve hörög,
r>A nyugdíjasok többsége nincstelenül, életútján, helyben dübörög.
r>*
r>Szél, esőt csókol,
r>Vízcseppeket keverget.
r>Lég, nagyon hűvös.
r>Didergő falevelek
r>Új rejteket keresnek.
r>*
r>
r>Évszámok folyvást csak növekednek, ő meg végleg veszti a hitét,
r>El is veszti közben a régen megkapott, már elavult reményét!
r>Azt tanácsolják, nyugdíjas vidáman nevessen, lesz ez még jobb is,
r>Próbáljon meg ráérni is, mert az a jövő útja, bizony… csakis.
r>*
r>Zúgó, kócos szél
r>Fésületlen lombok közt.
r>Erdei játék.
r>Kandalló izzó tüze
r>Hív... szerelmünket fűtve.
r>*
r>
r>A tanácsadók elfelejtik, hogy ősz után mindig és biztosan tél jön!
r>Nyugdíjas csak tovább őszül, aztán ha ráér, unokázik ökörködőn...
r>Tehát nyugdíjasnak ennyi… nincs már miért, nem viselkedik örömködön!
r>*
r>Sötét… erdei
r>Fákat karol, fény nincsen.
r>Nyekergő szelek.
r>Tavaszi virágzások...
r>Gondolatok, új álmok.
r>
r>Vecsés, 2015. január 11. – Budapest, 2020. augusztus 7. – Kustra Ferenc József – a verset és a haikukat én írtam. Alájuk a tanka verset, szerző-, és poétatársam Horváth Edit Fresh.
r>
Nyugalmas a Balaton partja, alszik a nádas is,
r>Gólyák állnak fél lábon, miért nem- zörren a haraszt?
r>Melegben a csendes pihenő antiszociális?
r>Gólyák meg éheznek, nincs nekik picikényi malaszt!
r>*
r>Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
r>Tó.
r>Cirógató, csábító.
r>Cakóknak
r>Hallal kábító.
r>**
r>
r>A csomómentes káka nagyra nőtt, melegben nagyot szundít,
r>A békák meg a tövében féltve őrzik a sok kis ebit.
r>Az egyik gólya csak annyit tett, hogy letette a lábát,
r>Valamire fölfigyelt és ez már elverte az álmát.
r>*
r>Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
r>Nádasban jó maradni,
r>Békés dalra fakadni.
r>Fészkelőkből, békákból,
r>Kell hozzá egy csapatnyi.
r>**
r>
r>Egyedül erre hemzsegett egy motorcsónakos vadállat,
r>Fordulva, akkor hullámot csapott, beijedt a sok állat!
r>Ha ez lett volna a déli tünemény-fény, kérünk még párat.
r>*
r>Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
r>
r>Nyár!
r>Tudom, hogy csak reám vár.
r>Szépsége
r>Bús szívembe zár.
r>**
r>
r>A kisebb halak beijedtek és menekülnének, de látja a gólya!
r>A békák meg ugrottak is, a hosszú-lábú, hosszú-csőrű meg ezt látta.
r>Össze is kapkodott pár falatot, így le is tudta az ebédet legott,
r>Ügy tűnik neki, hogy ma a türelme sikeres volt, jól beprogramozott!
r>*
r>Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
r>Elcsendesült a nádas,
r>Nem kerreg a kis szájas,
r>Jól lakott már a gólya,
r>S hál a béka, a hájas.
r>
r>Siófok, 2017. május 5. – Érd, 2020. augusztus 10. - Kustra Ferenc – a verset én írtam. Kiegészítette kínai stílusban: szerző-, és poétatársam Gani Zsuzsanna!
r>
