Pihenő vízcsepp
r>Hulló levélen szánkáz.
r>Levél már nem zöld.
r>*
r>Színes bélyegét,
r>Idő nyomta levélre.
r>Lehűlt levegő.
r>*
r>Nap, még igyekszik…
r>Nappalok már hűvösek.
r>Fény, harmatcseppben.
r>
r>Vecsés, 2015. november 9. – Kustra Ferenc József - haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban.
r>Készült: a Buddha.fm. 2015. évi, őszi haiku pályázatára.
r>
Versben és HIAQ – ban…
r>
r>A búsuló este vállrojtokként lóg már a vállamon,
r>Látom, legott beborítja a virágdíszes udvarom.
r>A napfénypászták már csak olyan bénán botladoznak,
r>Mennek aludni, de majd reggel életrevalóak.
r>*
r>Fény, maga az élet,
r>De vajon a sötét is fény?
r>Első a napsugár.
r>*
r>Déli nap aztán, süt biza hét ágra,
r>Akkor van nagy szükségünk az árnyékra.
r>Fényre, melegre, és a választékra...
r>
r>Télen is kell a meleg, kell az a nulla fok,
r>Jó, ha kint fagyoskodva, mínusz tízben álltok?
r>És nem utolsók a napsugárról szőtt álmok.
r>
r>Ősszel még be kell zsebelni, kevéske, utolsó napfény pásztákat,
r>Tedd ki az arcodat és gyűjtsd be az utolsó napfénysugarakat…
r>*
r>Hol csökken éltető
r>Nap, hol meg megjön a tavasz!
r>Szedd össze, mit elérsz.
r>*
r>Tavasszal már oly' nagy a hiány a napfénypásztában…
r>Ülj ki, hallgasd a madarakat és napozz a tájban.
r>
r>Estére, ha kezdenek lelógni a sötétes vállrojtok,
r>Ne búslakodj, reggelente mindig jönnek új, napos napok…
r>
r>Vecsés, 2016. április 2. - Kustra Ferenc József
r>
(3 soros zárttükrös)
r>Vasárnap reggel, személyes jelenlétű tájszemlére indultunk.
r>Ahogy caplattunk a locspocs sárban, látványtól majd’, hogy elaléltunk…
r>Vasárnap reggel, személyes jelenlétű tájszemlére indultunk.
r>*
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>Cipőnkkel volt, amikor bokáig süllyedtünk,
r>Csak araszoltunk tovább, nem sírt föl a lelkünk…
r>Cipőnkkel, volt, amikor bokáig süllyedtünk.
r>*
r>(Senrjon)
r>Néztük a színes tájat,
r>Színkavalkád folyvást csak mesélt.
r>Volt mit… javából.
r>*
r>(Apeva)
r>A
r>Színes
r>Táj, mint egy
r>Kidőlt színség,
r>Jelmezszerűség.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Már csak kevéske fű maradt meg zöldnek, ami már fakó és eldőlt,
r>Én még emlékezek, a nyári sétacsapat egytől-egyik ledőlt…
r>Még horkolás is hallatszott, így a nagy séta délutánra bedőlt.
r>*
r>(15 szavas, 6 sorban)
r>Sárban battyogunk
r>Landolunk,
r>Tüzet raktunk!
r>Kis dombon száraz rész,
r>Szalonna sebész…
r>Megsütöttük, megettük, jóllaktunk, kész.
r>*
r>(Senrjú)
r>Úti célunkat
r>Elértük, sőt, jóléltünk…
r>Telihas böffent.
r>*
r>(Anaforás, önrímes)
r>Lesből, monotonul zúgva-zokogó estfelé tört ránk,
r>Lesből, inspirálni kezdett, egy sáros hazaút vár ránk…
r>Lesből leste az inspirálása hogyan hatott miránk.
r>*
r>(Haiku csokor)
r>Árnyék lopakszik
r>És sötétbe borít mindent.
r>Elbújt csillagok.
r>
r>Hűlt a levegő,
r>Élőlény fagyoskodott.
r>Sötét vaksizás.
r>
r>Majd’ kopott színek
r>Éj paraván mögülre…
r>Hűvöske szélcsend.
r>
r>Sötét, nap vége.
r>A táj éj alá bukik,
r>Felhők, Hold sincsen.
r>
r>Úton régi sár,
r>Mélye, állaga maradt…
r>Cipőkben pocs’ lé.
r>
r>Kopaszos ősvény,
r>Vaddisznócsapat vonul.
r>Csapat amarra…
r>
r>Vecsés, 2021. szeptember 22. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
(3 soros-zárttükrös)
r>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád,
r>Álmaim elhallnak az időben, a perceken… hallhatnád…
r>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád.
r>*
r>(Senrjon)
r>Támadnak a viharok,
r>Mint egy szabad… ó, ménlovagok.
r>Idő komorul!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád,
r>Álmaim élednek időben, percenként… láthatnád…
r>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád.
r>
r>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak,
r>Belőlük, ha összejönnek, avar szőnyegek kialakulnak…
r>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak.
r>*
r>(Senrjon trió)
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött, látszik a parton…
r>Volt már szüret is!
r>*
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött őszülő parton.
r>Balcsinál vagyunk.
r>*
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött, a víz is hideg.
r>Fürdés hiánya.
r>*
r>(HIAQ trió)
r>Marasztalnánk nyarat,
r>De nem lehet, őt már űzik!
r>Őszi színek vannak…
r>
r>Parton, sártocsogók
r>Lesznek. Cipőt beszippantja.
r>Lábmosás itt helyben.
r>
r>Parton már nincsenek
r>Gólyák. Nagyon messze járnak…
r>Békák árvák lettek.
r>*
r>Borzongó hajnalok lesznek a táj uralkodói,
r>Újféle jó nektár-zamat lesz, majd a borokban is!
r>Gyümölcsöket le kell szedni, mert nagy esőben gyorsan rothadnak,
r>Gyümölcsöket, egészségeset eltenni legjobb, ha aszalnak!
r>Szép, színes, de mentálisan beteg levelek, csoportosan hullanak,
r>Nap lézengve szambázik lekopaszodott ágak közt. Friss szél fuvalmak.
r>*
r>(Septolet)
r>Víz felől fúj ősz,
r>Még nősz,
r>Hátra dőlsz?
r>Képzelődsz…
r>Eltűnődsz?
r>
r>Sáros hajnalok…
r>Színkavalkádos szemgolyók…
r>
r>Vecsés, 2022. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott; az évszakváltozásról alloiostrofikus versformában.
r>
Hétköznapi pszichológia?
r>
r>Lelkesen nyitottságra?
r>Újra, van benned lelkesedés?
r>Te vagy új-ember.
r>
r>Hittel mész áruházba?
r>Van annyi pénzed, hogy fizess is?
r>De vajon honnan?
r>
r>Orrod előtt elment busz,
r>Esőben még össze is fröcskölt?
r>Ennek is örülsz?
r>
r>Ha bezárt az új kisbolt,
r>Forgalom nélkül… táncba kezdesz?
r>Dögöljön éhen?
r>
r>Neked miért megy ilyen
r>Jól, nagy adóelkerülő vagy?
r>Ja! Milliárdok…
r>
r>Ittál Te már csapvizet?
r>Lelked folyvást harcol Teérted…
r>Vannak ilyenek…
r>
r>Vecsés, 2021. május 29. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban.
r>

Értékelés 

