Idő 
Értékelés 
Értékelés (Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>Kiáradt a semmim, bőgve törte át a kerítést,
r>Ezzel megkezdte ellenem a végső semmisítést…
r>Kiáradt a semmim, bőgve törte át a kerítést…
r>
r>Kellemetlen érzéssel, csak sunyva, ülök a partomon,
r>Ráérősen nézelődők, a legelésző barmokon…
r>Kellemetlen érzéssel, csak sunyva, ülök a partomon.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Mi lesz?
r>Vész lesz?
r>Kerítésem lesz?
r>
r>Semmim szétfolyt!
r>Nem vágyok tébolyt,
r>Forgópisztolyt,
r>Esetleg könyvmolyt.
r>*
r>
r>(Anaforás, 10 szavas duó)
r>Ember, saját partján ücsörögve bámul,
r>Eme áradást végignézve, bambán ámul…
r>
r>Elkelne nekem, közéjük menni, legelészni,
r>Eltelne az idő… végére elenyészni…
r>*
r>A hogyan? Továbbra sem jut eszembe semmi!
r>A hegytől, elmenekülni?
r>
r>Az semmi; nincs hegy, csak árterület…
r>Fölöttem, már dől feszület!
r>
r>Vecsés, 2019. szeptember 20. – Kustra Ferenc – 10 szavasból, a duó –t én fejlesztettem tovább a sedoka elvisége alapján! Mind a kettő ugyanazt láttatja, de más szemszögből.
r>
Őrület, hogy mily’ peches az élet,
r>Hiába látogatom karácsonyi miséket…
r>
r>Van nekem is lekötöző láncom,
r>Ettől nem erősödik szabadság álmom.
r>*
r>
r>Olyan vagyok, mint a Tisza,
r>Minek nem volt elég partja.
r>
r>Hevesen eltépte a láncot,
r>Én is akartam ezt a vircsaftot.
r>*
r>
r>A Tiszának olyan könnyen ment,
r>Én is gyűrőm a lehetetlent.
r>
r>Nálam partom is magas,
r>Vágyam olyan, mint öreg fa, odvas.
r>*
r>
r>Ahogy öregszem, őrületet kell legyőznöm,
r>Közben minden körülményem vadul fékezőm.
r>
r>Öregség, egyáltalán nem segíti haladást,
r>Hiába dicsérik egyesek, mint csodást.
r>
r>Vecsés, 2019. szeptember 27. – Kustra Ferenc József – 10 szavas duó csokor! Íródott sedoka eszmeiségben = a Sedoka két katauta -ból álló, sértetlen vers, ugyanazt a témát kezelik, különböző perspektívákból.
r>
A világ velem szemben oly’ közönyös,
r>Akadály, előttem… Az út göröngyös.
r>Szeretnék én mindenkit, de nem hagyják,
r>Az emberek ilyenek… nem akarják.
r>
r>Belenézek a tükörbe, keresem az egész világot,
r>De ott biz’ semmit nem látok, csak a saját, szűkös világot.
r>Az álmaim és lehetőségek, önmagukba fulladtak,
r>Mások nem segítettek… csak megállva néztek és hallgattak.
r>
r>Vecsés, 2013. január 27. – Kustra Ferenc József
r>
Az út szélén hagyták,r>Úgy hitték, hogy meghalt.r>Eltűntek pénzével,r>Kit az élet megcsalt.r>r>Fák felső gallyai némánr>lengtek a szellőben.r>Gyászos nyugalom voltr>Az elhagyott erdőben.r>r>Füleiből folyt a vér -r>Az ütéstől lecsapva.r>Elszánt bátorsággalr>Az életét feladta.
Értett a szavakhoz r>ha kifejezte magát.r>Soha sem tagadta r>hogy kedveli a cicát.r>r>Több ötlete volt mintr> legtöbb más írónak.r>Stílusa úgy siklottr>mint a versenycsónak.r>r>Nem hátrált semmitől,r>és Párizsban publikált.r>Tiltott könyveivelr>egyedién kiállt.r>r>Az életet úgy faltar>Mint kit a sors fenntart.r>Ötször házasodottr>Mire végre meghalt.
