Idő 
Értékelés 
Értékelés Függőágyat font az éjjelr>kis holdfényből a pára,r>felakasztja csillagfénybenr>egy ködben úszó fára.r>r>Csend dermesztett pillanatotr>hímzett rá az ágyra,r>holdfénypaplan borítja ber>egy csendes éjszakára.
Szép szemeit látván, azon gondolkodám,r>Hogy eme leány szívét, nagyon elrabolnám.r>Hogy lehet még szingli egy ilyen leányzó?r>Számomra e rejtély, továbbra is megrázó.r>r>Mikor szemeibe nézek, nem tudom ki vagyok,r>Csak annyit látok, hogy körbeveszik csillagok.r>Szebben ragyog nékem, mint a nap az égen,r>Próbálom felfogni, hogy nézhet ily szépen.r>r>Csak mosolyogni fogok, ha egyszer majd rájövök,r>Nem állít meg engem se ember, se háztömbök.r>Akadályt én akkor, már nem fogok ismerni,r>Belém fog szeretni, egy kis madár csicsergi.r>r>Honnan jött a madár? Sajnos azt nem tudom.r>De itt hagyott egy cetlit, amitől megnyugszom.r>A cetlin csak annyi áll, hogy ő lesz az én párom,r>A napot, mikor beteljesül, már alig várom.r>r>Hiszek a madárnak és szívből remélem,r>Hogy ő nála egyszer lesz nekem esélyem.r>Bevallom most neki, hogy belé szerettem,r>A többi lány fűzését mától már felejtem.
Kint az apró falu szélénr>szél cibálja a fenyvest,r>háza előtt idős asszonyr>teregeti a szennyest.r>r>Ráncos arcán könnye folyik,r>ám derű látszik rajta,r>nem sokára drága fiátr>ölelheti a karja.r>r>Visszatér a kicsi házbar>véget ért a háború,r>elhagyva a csatateretr>ottmaradt a bú, ború.
Pirkadatkor a hegyfokonr>honnan látszik a tenger,r>borús arccal távolba nézr>egy apró, szürke ember.r>r>Felmászva a hegytetőrer>felvíve bút, bánatot,r>kitárt karral könnyes szemmelr>köszöntve kelő napot.r>r>Összetört szíve azt érzir>elveszett már a remény,r>itt hagyta őt a szerelmer>tengerbe veszett szegény.r>r>Arra gondol összetörver>utána vetem magam,r>nincsen nekem miért élnir>bocsáss hát meg én Uram.r>r>Égi hang szól – Nem vagy magad,r>fordítsd meg a léptedet,r>az ő emlékével élver>még életed szép lehet.r>r>Menj haza most jó anyádhozr>ne hagyd életkedvedet,r>gondolj a szép családodrar>téged itt más is szeret.
Sodortam egy cigarettátr>megtöltöttem bánattal,r>égigérő szürke füstjer>összevegyül árnyakkal.r>r>Jobb lenne, ha fehér füstötr>látnák ég felé szállni,r>viszont ahhoz cigidohánytr>boldogságból kell vágni.
