Szófelhő » R » 485. oldal
Idő    Értékelés
Tengetem, végtelen életem… r>Végtelen életem, tengetem… r>Életem végtelen, tengetem… r>Ezt nem! Nekem ez elegem… r> r>Életben szerencse szerepe fergeteges, r>Nekem nem lehetne életem elégséges? r>Nekem nem megy, nekem nem szerepel, de r>Életem mentes lenne… helyes cselekedettel. r> r>Mézes méhecske, legyek, repkedve, de r>Nem, én rengetegben megyek, epekedve. r>Ellenséges tereken megyek, ezeken evezek, r>Éktelen élet tengerén… rengetegben elveszek. r> r>Vezekelni kell és lehetne, r>De nem lehet, mert elnyelne r>Fergeteges ellenérzés, szerencse szemében r>És lennék lehetetlen peches, szeretetben… r> r>Hegyekben is lehetnék, nézném fent, r>Lent lehetetlen esetek nem reggelt r>Teremtenek nekem, este békét sem. r>Nem, de fellegeket… én magam mentem. r> r>Emberek, kérdezem, szerettek engem? r>Egyébként nem szerettek engem? r>Jelentkezem csendesen, személyesen, r>Vezessetek engem ezen lékveszélyen. r> r>Nekem nem megy, elegem r>Lett, mert tengetem életem… r>Nektek lehet, elég… nektek, r>Sebesen cselez életetek. r> r>Lehetne-e, nekem is, esetleg én cselezzek? r>Nem elég… én nem hebrencsen teszek! r>Életem végtelen… de én tengetem… r>Nem ez kell! Nekem ezzel elegem! r> r>Szép emlékek szememben, r>Fekszek és nézem e szépeket. r>Elszenderedek egészen békében, r>És tengerében meglelem békémet? r> r>Vecsés, 2012. március 15. – Kustra Ferenc József – eszperente nyelven íródott. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 433
Feladjam, ne adjam? Ez itt a kérdés? r>Sok a körülmény, mi legyen a döntés? r>Tudok én dönteni jól és vagy rosszul, r>Kérdés, hogy az élet mit ad válaszul. r> r>Még áll a vár, de lassan lakatlan lesz. r>A jövőmet várom, várom, hogy mi lesz? r>Átcsap-e sorsrontó tragédiába r>És mint senki, mehetek vakvilágba. r> r>Ötven éves vagyok és újra kezdtem, r>Próbálom sikeressé tenni éltem. r>Az életben én csak rosszakat látok, r>Rossz úgy behálóz mindent, mint a pókok. r> r>Zeusz és a többiek! Haragusztok? r>Tán mondanátok, miért haragszotok. r>Mondjátok, én tán el vagyok átkozva? r>Ki lehet oka, talán egy boszorka? r> r>Kérlek, hogy vegyétek le már a rontást r>És sújtsa inkább a rosszat, bárkit, mást. r>Tudok sokat, ki ezt bőven érdemli, r>Már legyen más, ki ezt tényleg érdemli. r> r>Feladjam, nem adjam, ez itt a kérdés? r>Bontsam le én a saját váram, no és? r>Ötven évesen önként így dönteni, r>Az magamat már örökre leírni. r> r>Már küzdöttem eleget, tettem érte, r>Hadd érjen be már a munkám gyümölcse. r>Már lejárt a hét szűk esztendő plusz egy… r>Engedjétek, mi jó, mi előre megy. r> r>Már csak nem veszitek a lelketekre, r>Egyel még több lesz a szegény, embere. r>Mi ebben az élvezet, mi jó ebbe? r>Ott ebből nincs mindenkinek elege? r> r>Döntöttem, most még kérlek benneteket… r>Megtagadtok? Tagadom léteteket. r>Elég ebből! Mért vagyok senkiházi? r>Tán ti tagadjátok azt, mi világi? r> r>Ne csak csillantsátok felém a reményt, r>Tegyetek végre, igazi engedményt. r>Megígérem, még keményebben fogok r>Dolgozni, mint ahogy én rászorulok. r> r>Feladjam, ne adjam? Ez itt a kérdés? r>Most már végleg kezetekben a döntés. r>Élhetem tovább, mihaszna életem? r>Előkerül, túloldali végletem… r> r>Én meg fogom markolni a szerencsét, r>Adjatok belőle, egy kis üvegcsét. r>Kezdjétek el legalább csepegtetni, r>A sok-sok csepp majd, elkezd megáradni. r> r>Korpa közt hadd legyek én a búzaszem, r>Mely cseppektől csírázik, szárba szökken. r>Ebből lesz az aranysárga búzaföld, r>Szakmám, az életet adó termőföld. r> r>Nem csak rólam van szó, már másokról is, r>Kérdezik, hogy boldogulunk? Mikor is? r>Ennyiünket már mégse büntessetek, r>Ez tán’ nem a legjobb élvezetetek. r> r>Győzzön végre szakértelem és tudás, r>Ez legyen a világ sora és nem más. r>Fontoljátok végre, eljött a döntés: r>Feladjam, ne adjam? Ez itt biz’ kérdés… r> r>Budapest, 1998. július 4. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 308
Magas falak alatt r>Vadas falat halad… r>Marad az akarat r>A falat hadd halad… r> r>Vecsés, 2002. április 15. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1476
Felfegyverzett eszmévelr>Nézte a világot,r>És félelmetes sereger>Elszánt szívvel csatázott.r>r>A római birodalom r>Reszketett tőle. r>A világ történelmében r>Örökre lett beszőve.r>r>Az egész Közép-Európar>Volt dicső birodalma,r>Bizánc leverése utánr>biztos lett az uralma.r>r>Csak Róma előtt állt megr>A pápa kérésére.r>A kereszt hatalmánakr>Csodás intésére.r>r>Rővid volt uralma, r>mert végül meg lett csalva.r>Csalfa feleséger>Rútul cserbenhagyta.r>r>Tőrnek pengéjer>Hatott a szívébe.r>Hamar elvérzett,r>Ez lett gyilkos vége.r>r>Halála után r>Eltűnt birodalma.r>Már csak emlékezetbenr>Maradt meg hatalma.r>r>r>r>r>r>r>r>r> 
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 322
Leállítottad-e a világot,r>s feladtad-e bajait?r>Érezted-e szíved tüzét,r>s arany árnyalatait?r>r>Hátrahagytad szeszélyeid,r>s kidobtad a törmeléket?r>Szembenéztél a világgal,r>de nem szenvedtél veszteséget?r>r>Tükrözted-e a világotr>mely tisztán visszaverődik,r>é érezted-e teljességétr>hol minden egybefűződik?
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 410