Cseresznyevirág
r>A csend ékesszólása.
r>Szamuráj Bushi.
r>
r>Vecsés, 2015. március 25. – Kustra Ferenc József – írtam: a Füvészkert pályázatra – Japánról. Íródott eredeti Basho féle stílusban.
r>
Az éj sötétjében kuvikok röpködnek,
r>A fejfák felett meg szellemek lebegnek.
r>Nem látunk, csak tapogatódzunk sötétben
r>Bízzunk, hogy szebb jövőt látunk meg reggelben.
r>
r>Az éj vaksötét, gyertyafény elvész benne,
r>Bár állítólag sötétnek is van lelke.
r>Az éj sötét, átláthatatlan és hosszú
r>Látszólag véget nem érő, oly' mint bosszú.
r>
r>Ködben úszik a hajnal, pirkadat sejlik.
r>Bár tudnám, ha felkel a nap, majd mi látszik?
r>Szemembe tűnik tarolt vidék, mint kóró
r>Vagy szépre bámulok majd, mint álmodozó?
r>
r>Vecsés, 2000. március 10. – Kustra Ferenc József
r>
Jókra világítottál rá, ezek, hogy tudd, bennem is megvoltak.
r>Tollam, te sercintgető, markomban foglak, ügyes vagy, "megfoglak"
r>Poéta társnak, így tudunk szépeket írni, az olvasóknak.
r>*
r>Sorok, szépre írtak,
r>Sugárzó mondanivaló.
r>Szárnyaló gondolat.
r>*
r>Amikor az én tollam sercegett a papíron,
r>Hangja recsegve sikított, nem volt az bariton!
r>De a lenyomata! Az örökre maradt betűk és szavak!
r>Pazarul pergamenre karcolta szavakat, mik nem vadak.
r>*
r>Fogyjon el a tenta,
r>Ürüljön ki kalamáris.
r>Papír, betűhalmaz.
r>*
r>Az utókor, majd vajh' fogja-e olvasni a sorainkat...?
r>Ezt már nem tudjuk meg... és tán' kezelik-e, mint nyomainkat...?
r>
r>Vecsés. 2014. november 28. – Kustra Ferenc József – íródott: Versben és HIAQ –ban…
r>
Őzekről nyáron
r>
r>Az őzek, könnyű
r>Léptekkel elbóklásznak.
r>Fák közt hűsölnek.
r>*
r>Takaró minek?
r>Erdei fa is szenved.
r>Őzek, mind hanyatt.
r>*
r>Lombkoronák közt,
r>Napsugár játszik széllel.
r>Őzek, fa alatt!
r>*
r>Erdei réten,
r>Őzcsapat csak pihenget.
r>Magányos tisztás.
r>*
r>Zengő-bongó az
r>Erdei tisztás szava.
r>Őzek lagzija.
r>*
r>Andalgó őzbak
r>A szomorúság szobra.
r>Kiöregedett!
r>*
r>Réti virágok
r>Közt, őzikék futkosnak.
r>Az új nemzedék.
r>*
r>Ezer illatát
r>Szórja, zöld rét virága!
r>Őzek tapossák!
r>*
r>Napsütéses rét,
r>Déli látomásokkal!
r>Délibáb őzek!
r>*
r>Távolban dörgés,
r>Őzek fület hegyeznek.
r>Szél is feltámadt!
r>*
r>A horizonton
r>Búza szín olvad kékbe.
r>Őz is arra néz.
r>*
r>Autók zaja,
r>Behallatszik erdőbe.
r>Őzek, félősek.
r>
r>Vecsés, 2016. december 12. – Kustra Ferenc József – íródott: eredeti Baso stílusú haikuban…
r>
Égi meditáció…
r>
r>Az ég kicsapta a bárányokat legelni,
r>Mi vágyón nézzük lentről, merre fognak menni…
r>
r>Tudjuk, ha nem elég az eleség,
r>A nyáj elsírja magát, semmiség…
r>
r>Éjszakára sem mennek az akolba,
r>Sötétben nem látszik a farkascsorda...
r>
r>Vecsés, 2016. július 20. - Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

