Idő 
Értékelés 
Értékelés 1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken…
r>
r>A gőz-teherhajó neve Yucatan, illetősége mexikói,
r>A születése ideje régi, majdnem századforduló eleji…
r>
r>A tehergőzös szépen, teljesen fel volt újítva, jól ment,
r>A kapitány nagyon sietett, űzte, hajtotta a gépet…
r>A kéményéből vastag, sűrű füst gomolygott,
r>Maga mögött így, hosszú, sötét fátyolt húzott.
r>
r>San Franciscóból indult hosszú útra, 1942 februárjában,
r>Rakterében élelmiszerek, gyógyszerek garmadában,
r>Vitt negyven utast is… tengeri háború árnyékában.
r>
r>A Midway szigetek felé mentek és ott kikötöttek,
r>Majd a terv az volt, a Baker szigeteknél is kikötnek.
r>Végállomásnak Sydneyt jelölték, mint végső kikötőnek.
r>
r>Miguel García kapitány a látcsövével hosszan kutatta a láthatárt,
r>De semmit nem látott, de más hajónak, füstnek nyoma sem volt... a nagy semmi kitárt…
r>Félt a japán tengeralattjáróktól, bízott, hogy a hajó, támadása kizárt.
r>
r>***
r>Valahol az óceán végtelen vízében, egy óriási lény úszott!
r>Úgy festett, mint valami gigantikus kardhal, előre araszolgatott.
r>A végeláthatatlan, sötét, nagy-mély víz, itt még ilyet, sohasem látott…
r>
r>Sok ezer kilométert tett meg -rótt le- egyhuzamban,
r>Ám csöppet sem fáradt el, ahogy haladt óceánban.
r>Már a neve kimondása is alapja volt riadalomnak,
r>Így neve helyett, előszeretettel hívták, acélcápának!
r>
r>A szörny, alig várta, hogy préda kerüljön az útjába
r>És ha, ez megtörtént, lecsapott, nem állt fenn habozása.
r>Tökéletes, formált testével, a gyorsaságra termett,
r>Otthon volt a víz alatt, a felszínen, szinte lebegett.
r>
r>Csupa sík áramvonal volt,
r>Csupa fényes síkosság volt,
r>Csupa finoman súrlódás.
r>Csupa dermesztő borzongás.
r>***
r>
r>A teherhajón volt egy magyar utas, Moldway nevű magyar geológus.
r>Nem volt beszédes, a Kanadában született magyar hidrogeológus.
r>Benne volt, és már napok óta egy társasággal együtt kártyázott,
r>Egy francia háborús kérdésére, most először nyilatkozott.
r>
r>***
r>A szörny nyugatról keletre tartott, átlépte már a dátumvonalat,
r>Vagyis a száznyolcvanadik hosszúsági kört… követte útvonalat.
r>
r>Víz alatt a villanymotorok hajtották, növelték a megtett kilométert
r>És így a villamos hajtással is bizony megtett óránként húsz kilométert.
r>Tökéletesen megtervezett testének hossza, elérte: hetvenöt métert.
r>
r>Felszínen, dízel hajtóművei dupla sebességre is képesek voltak,
r>Villanyáramos uszonyai -kívül voltak- csendesen, halkan duruzsoltak.
r>Ez a cápa nem ismert fáradtságot, akár tízezer kilométert úszott,
r>Tartalék levegője, szükségben negyvennyolc órára is elegendő volt.
r>Most, célszerűen periszkópmélységben kellett neki haladni,
r>Így igyekezett észrevehetetlenségével, meglapulni…
r>Lehallgató füleivel, idegen zajok után fürkészett,
r>Periszkópja látómezejével folyvást, körbe-körbekémlelt.
r>
r>(HIAQ)
r>Csupa büszkeség volt!
r>Csupa vég-határozottság,
r>Céltudatossággal…
r>***
r>
r>A szűk társaságban volt magyar, amerikai, francia, angol.
r>Ők álltak össze kártyázni és beszélgetni, főként unalomból.
r>Beszélgettek játék közben, taglalták a háborút, ami landol...
r>
r>Az amerikai, hajóépítő mérnök volt és dolgozott német
r>Tengeralattjáró gyárakban, így ismerte a hajókat… ezeket.
r>
r>Elmondta, ez egy alattomos háború és nagyon kegyetlen,
r>A hajóra semmi nem utal, nem látni, nincs a vízfelszínen.
r>A periszkóp feje, csak egy kicsiny pont a nagy hullámok között,
r>Jó távcső, gyakorlott szem kell, hogy a kereső, észrevegye őt.
r>
r>Ha periszkóp látszik
r>Kétségek tovább fennállnak.
r>Ellenség vagy barát?
r>
r>Az U-boot elnevezés: Az Unterseeboot, „tenger alatti hajó” kifejezés kezdőbetűje
r>És utána van a lajstromszáma, ez együtt a pontos beazonosítás tökéletes kifejezője.
r>Saját köreikben használják a „naszád” megnevezést, mert sok a hasonlóság… a naszádok és közötte.
r>
r>***
r>A szörny továbbra is egyenesen keletnek tartott,
r>A tizenötödik szélességi körnél haladott.
r>A szabályosan formált testét, hengeres, képzett cső alkotta,
r>Mely átmérője, majdnem öt méter elől-hátul vékonyodva.
r>Hihetetlen szilárd fölépítése adta képesség…
r>Csupa törhetetlen acél, vad erő, tudat-kevélység…
r>***
r>
r>Az angol lord visszatért a tengeralattjáró-mesés témájához
r>És kérte az amerikait, kezdjen hozzá a fölvilágításhoz.
r>Kérte, hogy meséljen nekik, erről az igen fura járműről,
r>Mert nekik nincsenek még ismereteik, mint pl., a repülőről.
r>
r>***
r>A monstrum a vízben, rendíthetetlenül fúrta magát előre,
r>A felszíni hullámok nem akadályozták őt, nyakra-főre…
r>
r>A felépítménye, a középre ráépített…
r>Három lépcsős torony mi, magasan emelkedett.
r>Jó magas volt, két embermagasságú lehetett…
r>
r>A tetőn emelkedett magasba a fő-, és légtérfigyelő periszkópja,
r>És itt kapott helyet a rádió, forgó és oly' méretes rúdantennája.
r>
r>Huzalantennáját rögzítették hátul a toronyhoz,
r>Elől az orrtőkén kialakított, direkt kampóhoz.
r>A taton pedig odaerősítést nyert, spéci bakhoz.
r>
r>Van két nagy fedélzeti géppuskája
r>Mi a felépítményt körben uralja.
r>Ez a leghatásosabb felszíni fegyvere,
r>Bizony, körbeforgathatónak lett szerelve.
r>A nyolcvannyolc milliméteres felszíni hajóágyú,
r>A torony előtt lakott és kissé sem volt csendes-bárgyú.
r>*
r>Csupa fenyegetés,
r>Csupa vad kíméletlenség.
r>Maga a borzalom.
r>***
r>
r>Az amerikai Brookman hajó mérnők mesélte tovább:
r>A toronyból egy acéllétra a mélybe vezet alább…
r>Ha a hajóba leereszkedünk rajta sebtében,
r>Ott vagyunk a központi, nagy irányító teremben.
r>Ha a tat felé indulva először hátra megyünk,
r>Először a legénységi hálóterembe érünk.
r>A padozat alatt találhatók, az akkumulátorok,
r>Majd a dízelek, vetőcsövek és tárolókon torpedók.
r>
r>Az irányító teremből menve, előre az orrész felé,
r>Át kell, bújunk szűk nyílásokon, mert út vezet, csak arrafelé.
r>Balra a kapitány fülkéjét megtaláljuk,
r>Jobbra a rádiós fülkéjét megtaláltuk.
r>Ezt követi a tiszti szállás,
r>Padozat alatt, akkuállás.
r>Tovább, elől vannak újabb lanszírozó csövek,
r>Meg a torpedótárolók, mik nem harci díszek.
r>*
r>Ez biz’ félelmetes
r>Jármű, védekezés van-e?
r>Ez sem csodafegyver…
r>*
r>A legsebezhetőbb, ha fent a felszínen úszik,
r>De, ez különleges hajó, folyvást ügyeskedik.
r>
r>Nappal a vízfelszín alatt úszva, jól rejtőzködik,
r>Esetleg periszkóp mélységig, talán emelkedik.
r>Éjjelente meg harci cselekményben bővelkedik.
r>
r>Kevéssé felderíthető, ha a víz alatt halad, észrevehetetlen,
r>Ha, meg a mélyben mozdulatlanul áll csendben, csaknem felderíthetetlen.
r>A legkritikusabb pillanat, amikor felszínt a periszkóp áttöri,
r>Meg könnyen lehet, hogy meglátja egy repülőgép, ami éppen közeli.
r>Ezek a naszádok vészmerülés esetén gyorsan eltűnnek,
r>Tíz másodperces közepes teljesítménnyel, már jól merülnek.
r>
r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc József – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével.
r>
A mi hazánk része a
r>Balcsi is, vizestől… nádassal.
r>Néha háborgó…
r>
r>Viruló, életteli
r>Az egész táj és a környék is.
r>Horgászok, vízen…
r>
r>Aki már egyszer volt ott,
r>Élete, tele lesz emlékkel.
r>Nagy-nagy fürdések.
r>
r>Parton estefelé meg
r>Koncertek, mulat, kicsi és nagy.
r>Szúnyog és holdfény.
r>
r>Nem baj, ha nincs nyaralónk,
r>Kár... otthonérzetünk azért van.
r>Ez komfortérzés.
r>
r>Magyar tengernek hívjuk.
r>Akik ott vannak, mind így érzik.
r>Mi, hazafiak!
r>
r>Vecsés, 2017. február 15. - Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban.
r>
Időm lassan telik, felveszi őszi, aranybarna színét,r>Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.r>Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,r>És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér...r>r>Meghallod-e, hogy éjjel olyan nagyon horkolok?r>Meghallod-e, hogy napközben ordítva hallgatok?r>Meghallod-e, ezt hallgatva csak hallgatnak angyalok?r>Meghallod-e, mikor néha nagyon bölcsen makogok?r>r>Látod-e Te, hogy félelmed árva szót sem érdemel,r>Hogyha már elmentél, nem leszel, a bátorság se kell?r>Úgy tűnik, hogy csak egy elárvult mindenki senkije vagyok?r>Szép szó és önérvényesítés helyett csak sok pofont kapok?r>r>Odakint ömlik az eső, a füvet is tépi a szélr>És biz' olyan bőszülten tombol, hogy nincs neki ellenfél.r>Feketék az eső felhők, az ég folyvást dörög?r>A sáros víz lesz belőle és az... csak hömpölyög.r>r>Lesz-e még, hogy ébresztőt zeng az erdő-mező?r>Lesz-e még, hogy trilla száll, fel hol sok a felhő?r>Foszladozó felhők mögött a Nap kackiásan feláll,r>Aranysugara rést talál, és boldogan rám kandikál?r>r>Lassan? sőt gyorsan múlnak el egymás után a nappalok,r>Jő az éjszaka, abban? előtte a meleg kallódók.r>A fényből bizony nem igen marad? belőle semmi sem,r>Csak elképzelt, teljesületlen? eltékozolt életem.r>r>Ember élete folyamán, éltét, mint önmagát dédelgette,r>Évekig hitt mindent, ősszel meg felismerte, sors jól rászedte.r>Ember fia éveken át hitte, élet jó... de komédia,r>De mikor közelg a halál és felismerés? csak tragédia.r>r>Lesz olyan, hogy többé már nem is hallom meg élet vezényszavát?r>Akkor, mikor a sötétség retinámra fotózza éjszakát,r>Itt bizony nincs ügyvéd, ki megvéd, és én magamat? vádol!r>Sok lehet a bűnöm és a dac az, ami pluszban gátol?r>r>Nekem, ahogy öregszem, ez már több mint érthetetlen,r>És lassan jő az idő? a jövő elérhetetlen?r>Menj, indulj, ha van még neked szükséged új utakra...r>Ha eljött az időd, akkor meg szállj oda... magasba?r>r>Felhők áttetsző árnyéka simogatta erdőt, rétet végig,r>Hanyatló nap sugarával kanyargott, egészen fel az égig.r>r>Még a sötétség végleges beállta előtt,r>Felnézek az égre, hogy még lássam, mielőtt?r>Ritkás felhőkön Hold ezüstős fénye felsejlőr>És mint kínai tusjelek olyan szép sok felhő!r>r>Most még van ezüsthíd és ez csilloghat a sötét éjben,r>Így aztán még lehet pihenve kelni reggeli fényben.r>Várok én még sok-sok oly' napfényes reggelt,r>Mosolygok, hogy mondhassam? a Nap is felkelt.r>r>Vecsés, 2014. május 6. - Kustra Ferenc Józsefr>
Imádkozunk, reméljük a jövőt,r>Majdcsak végre meglátjuk eljövőt?r>Imádkozunk, reméljük a jövőt.r>r>Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott,r>Mi benne volt, az mára már a semmibe elkalandozott?r>Múltunk egy már elérhetetlen, biztosan fel nem dolgozott.r>r>Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör,r>A sok tíz év, már nem mond semmit, már az öregség, végesen gyötör?r>Végül is az életünk darabokra hullik, mint a törött tükör.r>r>Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni,r>De jő jövő oly' ahogy ideér, kezd a jelen lenni?r>Ami már elmúlt, azzal nem tudunk, nincsen mit kezdeni.r>r>Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen,r>Ezen el-filozofálva el is lehet mélyedni, de ez már jelen?r>Mindig új a feladat, ahogy a jövő lesz, mint átlényegült jelen.r>r>Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni,r>Feladat, hogy a jövőnek kell maradékát leélni?r>Feladat, nem kell -búban- a múltba tévedve révedni.r>r>Vecsés, 2021. november 30. - Kustra Ferenc József ? íródott 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)r>
Csermely az élet, botorkálunk,r>Bár a kövek közt meg- meg állunk.r>Messze van, nem látjuk ér végét,r>Ki, hogy fogja élni életét?r>r>Kinek élete hosszan folyik,r>Ő az életével jól játszik.r>De, élete széles is lesz?r>Ez nem tudni, hogyan is lesz...r>r>Az életnek is van hordaléka,r>Mi lerakódik a folyópartra.r>Úsznak benne motoros hajók,r>És csorognak rakott uszályok.r>r>Vagy kanális, vagy Amazonas,r>Vagy csak banális, vagy hatalmas.r>De mindenképpen tovább kell élünk,r>Medrében, továbbfolyik életünk...r>r>Budapest, 1997. augusztus 30. ? Kustra Ferenc Józsefr>
