(3 soros-zárttükrös)
r>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád,
r>Álmaim elhallnak az időben, a perceken… hallhatnád…
r>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád.
r>*
r>(Senrjon)
r>Támadnak a viharok,
r>Mint egy szabad… ó, ménlovagok.
r>Idő komorul!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád,
r>Álmaim élednek időben, percenként… láthatnád…
r>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád.
r>
r>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak,
r>Belőlük, ha összejönnek, avar szőnyegek kialakulnak…
r>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak.
r>*
r>(Senrjon trió)
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött, látszik a parton…
r>Volt már szüret is!
r>*
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött őszülő parton.
r>Balcsinál vagyunk.
r>*
r>Megjött a legújabb ősz,
r>Beköszöntött, a víz is hideg.
r>Fürdés hiánya.
r>*
r>(HIAQ trió)
r>Marasztalnánk nyarat,
r>De nem lehet, őt már űzik!
r>Őszi színek vannak…
r>
r>Parton, sártocsogók
r>Lesznek. Cipőt beszippantja.
r>Lábmosás itt helyben.
r>
r>Parton már nincsenek
r>Gólyák. Nagyon messze járnak…
r>Békák árvák lettek.
r>*
r>Borzongó hajnalok lesznek a táj uralkodói,
r>Újféle jó nektár-zamat lesz, majd a borokban is!
r>Gyümölcsöket le kell szedni, mert nagy esőben gyorsan rothadnak,
r>Gyümölcsöket, egészségeset eltenni legjobb, ha aszalnak!
r>Szép, színes, de mentálisan beteg levelek, csoportosan hullanak,
r>Nap lézengve szambázik lekopaszodott ágak közt. Friss szél fuvalmak.
r>*
r>(Septolet)
r>Víz felől fúj ősz,
r>Még nősz,
r>Hátra dőlsz?
r>Képzelődsz…
r>Eltűnődsz?
r>
r>Sáros hajnalok…
r>Színkavalkádos szemgolyók…
r>
r>Vecsés, 2022. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott; az évszakváltozásról alloiostrofikus versformában.
r>
Hétköznapi pszichológia?
r>
r>Lelkesen nyitottságra?
r>Újra, van benned lelkesedés?
r>Te vagy új-ember.
r>
r>Hittel mész áruházba?
r>Van annyi pénzed, hogy fizess is?
r>De vajon honnan?
r>
r>Orrod előtt elment busz,
r>Esőben még össze is fröcskölt?
r>Ennek is örülsz?
r>
r>Ha bezárt az új kisbolt,
r>Forgalom nélkül… táncba kezdesz?
r>Dögöljön éhen?
r>
r>Neked miért megy ilyen
r>Jól, nagy adóelkerülő vagy?
r>Ja! Milliárdok…
r>
r>Ittál Te már csapvizet?
r>Lelked folyvást harcol Teérted…
r>Vannak ilyenek…
r>
r>Vecsés, 2021. május 29. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban.
r>
Ha nem tudnád…
r>
r>Az életet jobban át kell (ene) élni.
r>Az életben sokat meg kell (ene) élni.
r>
r>Az élet nem irányítható.
r>Az élet egy nagy, hosszú hű-hó.
r>
r>Az életben talán semmi sem stimmel.
r>Az életben nem tisztíthatunk vimmel.
r>
r>Az életről hosszan beszélgethetünk.
r>Az életről nincs mit elhinni nekünk.
r>
r>Az életünk olyan, milyenre a sors szabta.
r>Az életünk hossza is előre van szabva.
r>
r> *
r>
r>Kiskutyából lehet majd a nagy harapós nagykutya.
r>Megszületéssel kezdődik az élet rögös útja.
r>
r>Mag, ha kikel lesz az óriási nagy fa.
r>Több kacsától ered a zaj kavalkádja.
r>
r>Csak apró dolgokon múlnak a nagy dolgok.
r>Egy forintosokból állnak a milliók.
r>
r>Pár csepp csak, eső kezd esni és lesz az özönvíz.
r>Kis vödrökbe gyűjtjük, akkor az már öntözővíz.
r>
r>Nem zörög a haraszt, ha a viharos szél nem fújja.
r>Kis szellővel kezdődik a tenger pusztító árja.
r>
r>Embereknek is vannak kicsi-kisebb dolgaik,
r>De nem foglalkoznak vele, vannak nagy dolgaik.
r>
r>Kisvállalkozóból lehet később a gyártulajdonos
r>És így kedves emberből utóbb a nagyon utálatos.
r>
r>Folyvást suhannak az időrészek, a pillanatok...
r>Ne feledjétek, ezeken suhantok, ez utatok…
r>
r>Kezdő poéta még... lúdtollát sercegteti a papíron...
r>A nagy költő örökre helyet foglalhat a Parnasszuson…
r>
r>Vecsés, 2014. július 24. - Kustra Ferenc József
r>
Poharam, mindig csak félig volt teletöltve,
r>Soha nem sétáltam szerencsével karöltve.
r>De még nem adtam föl, bízok és reménykedem,
r>Meglátom, szerencsésebb lesz-e az életem.
r>
r>Sokszor a küszöbön álltam... néztem befelé,
r>Sokszor álltam ott, de nem ülhettem tűz mellé.
r>Sokszor volt jó ötletem, mibe belefogtam,
r>Másoknak ez sikerült, én meg belebuktam.
r>
r>Élet nekem, habzó, foszforeszkáló tenger,
r>Saját karmám nem hagyja, hogy lehessek ember.
r>Dobok és fuvolák zenéje fölöttem zeng.
r>Nekem meg itt lent csak villámlik, és az ég zeng.
r>
r>Nem sírok, már minek, ez úgy sem segít semmin,
r>Tovább töröm magam, hogy túllépjek a semmin.
r>Csak azért is dolgozok egy rossz jóslat ellen,
r>Bízok, nagyon várom, hogy eltűnjön az ellen.
r>
r>Gyál, 2005. november 2. – Kustra Ferenc József
r>
Az élet mély tenger, batiszkáfban ülők,
r>Életem Marianna árkába ülők.
r>Lent sötét van, és nagy, szörny-lények támadnak,
r>Küzdők én, a karjaim meg vagdalkoznak.
r>
r>Ismeretlen óriás polip körülölel,
r>Nem tudom, hogy meddig bírom még ezt tüdővel.
r>Lehet, hogy ez a karmám és lent maradok?
r>Fűben, napsütésben, többé nem szuszogok?
r>
r>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

