Idő 
Értékelés 
Értékelés Húsvét hajnalán,r>Egy kismadár dalol a fán.r>Édes, kedves hangjar>a lányokat kicsalogatja.r>Siessetek szép kislányok.r>Tudom mind rám vártok!r>Azt dalolja a kismadár:r>Legszebb legény úton van már.r>Illatos a kölnije,r>s hímest vár cserébe.
Ne féljetek, itt vagyok,r>hisz már én is nagy vagyok,r>nagycsoportos óvodás.r>Tudod, milyen sok a dolgom?r>Annyi lányra kell vigyáznom,r> egész nap csak megyek ide-oda.r> Látod, milyen fárasztó az óvoda!
Teraszon ülünk csendesen,
r>Eszünk, borozunk rendesen.
r>Csendben, némán beszélgetünk,
r>Felrémlik előttünk életünk.
r>
r>Később szó kerül jövőről,
r>Én lemondok a desszertről.
r>Inkább anekdotázgatok,
r>Így derűs perceket okozok.
r>
r>Van sikere másnak, nekem is.
r>Eldöntjük az élet szép, vagyis
r>Azt inkább, hogy éljük életünket
r>Ha már megkaptuk létünket.
r>
r>Lassan telik az ember ideje,
r>Lassan ránk száll a csendes este.
r>Békesség, szeretet leng körül,
r>Társaság emészt, csendben ül.
r>
r>Hessentjük a szúnyogokat,
r>Topogtatjuk lábainkat.
r>Ezzel verjük taktust, ütemet,
r>Sorra vesszük sok éneket.
r>
r>Ez kéne most is, mit oly’ rég
r>Ez gyermekkoromban történt még.
r>Sajna békés idők elmúltak
r>S ezek ma már csak vágyak.
r>
r>Vecsés, 1998. október 20. – Kustra Ferenc József
r>
Vad holdfény vágtat át a rónán,
r>Kevés, ki erre megy ez órán.
r>Kevés, ki veszi erre a merszet,
r>Legjobb, ha visz magával sereget.
r>
r>A magányos vajon mit kereshet,
r>Miért nem visz magával sereget?
r>Biztos erre van valami dolga,
r>Nagy a mersze és/vagy bátorsága.
r>
r>Nemcsak mersz kell, de sok szerencse is.
r>Cél; nemcsak menni, de találni is.
r>Ilyen az élet, mint egy nagy róna,
r>Vad holdfényben látunk képet róla.
r>
r>Vecsés, 1998. július 30. - Kustra Ferenc József
r>
Sétáló halál, buja vágyak,
r>Mi lesz veletek, óh, ifjak?
r>Elterjed a kábítószer,
r>Problémátokra ez a szer?
r>
r>Az embernek legyen tartása
r>Higgyétek! Másnak is van baja.
r>Szép dolog az ellenzékiség,
r>De sajna, mindenre nem elég.
r>
r>Élet nem csak a diszkóból áll,
r>De ország még sokáig fennáll!
r>Szép dolog a demokrácia,
r>Kit elural, nem haza fia.
r>
r>Fiataloké ország, jövő.
r>Bízzunk; Kánaán tán’, majd eljő.
r>De tán’ nektek is kéne tenni,
r>Jövőért valamit vállalni!
r>
r>Budapest, 1997. november 9. – Kustra Ferenc József
r>
