Idő 
Értékelés 
Értékelés Uram, adsz még erőt, hogy
r>Éljek, vagy lemorzsol enyészet?
r>Még verset írnék…
r>*
r>Uram, csak tudnám, hogy a
r>Csutkám vajh’ kopasz szemét lesz-e?
r>Még verset írnék…
r>*
r>Uram, megveszekedett
r>Kétségek között nem élhetek.
r>Még verset írnék…
r>*
r>Uram, az is fontos, hogy
r>A jövőben termékeny leszek?
r>Még verset írnék…
r>*
r>Uram, bízhatok benne,
r>Hogy olvasóim akarnak-e?
r>Még verset írnék…
r>*
r>Uram, adj fényes jelet!
r>Bizonyosság, létem alapja…
r>Még verset írnék…
r>
r>Vecsés, 2013. szeptember 3. - Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjon csokorban és fél-haikulánc stílusban.
r>
Hétköznapi pszichológia: De akkor ki a normális?
r>
r>Fölöttébb sajnálom a tumultuózust benne fejembe.
r>Egymást akarják kiszorítani a sok torlódott renyhe,
r>Meg a ritkás gondolatok precízen egységes rendszere.
r>
r>(Senrjon)
r>Jó lenne tudni jövőt,
r>Ismerni az összetevőket.
r>Okosabb lennék…
r>
r>(3 soros-zártükrös)
r>Felkiáltójelek nagy halmaza foglalja a sarkokat,
r>Középen hagyom élvezve táncolni a három pontokat!
r>Felkiáltójelek nagy halmaza foglalja a sarkokat,
r>
r>(Senrjon)
r>Ötlet-hegyek halmaza,
r>A létünk továbbhaladása.
r>Butaság tarol.
r>
r>(3 soros-zártükrös)
r>A hülyeség, csak úgy dühöng a tumultuózusban,
r>Lélek… mindent összevetve tán' legjobb a magányban…
r>A hülyeség, csak úgy dühöng a tumultuózusban,
r>
r>(Anaforás, belső rímes, bokorrímes)
r>Ember, biz' embernek a farkasa,
r>Ember, a boroshordó csaposa,
r>Ember, a létének a mumusa,
r>Ember, félelme generálója!
r>
r>Rájöttem, az akaratosság nem a legcélszerűbb jellemvonás,
r>Aki akaratos, abban föltehetően nincs más jellemvonás.
r>Benne a fölhalmozódás, bizony lehet, mind, káros jellemvonás…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Vas húrok tarják össze a tumultuózus sorokat,
r>Már büdösödnek, de a vers kiengedi a szagokat…
r>Vas húrok tarják össze a tumultuózus sorokat.
r>
r>(Anaforás, belső rímes)
r>A semmi lehet a végtelen akaratgyengeség jele,
r>A semmi, amikor már az életet megette a fene.
r>A semmi, amikor a gondolat már nem kiviláglik,
r>A semmi, amikor a gondolat lassan, de szétmállik.
r>
r>(3 soros-zártükrös)
r>Neki is kellene veselkedni a vad semminek,
r>Tudom a receptet, át kéne adnom mindenkinek!
r>Neki is kellene veselkedni a vad semminek,
r>
r>(Senrju)
r>Lét, éh-óhaján
r>Boldogságot játszani.
r>Kotta, miért nincs?
r>
r>(Anaforás)
r>Semmiből vajon lehet-e nagyot építkezni?
r>Semmiből tán’ még gátat sem lehet építeni?
r>Semmiben fellelhető-e a tumultuózus?
r>Semmiben, vad gondolatokban van-e sok suskus?
r>Semmiben írva van, hogy kis az okos és ki nem?
r>Semmiben ki, aki segíthet? Mily’ az életem?
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 2. – Kustra Ferenc József
r>
Agya sosem volt slampos.r>Már mint vörös hajú, r>szemüveges kis taknyosr>komoly gondolkodó volt:r>.r>- Jaj! Mi lesz ha fütyülőmr>többé nem fog felállni,r>és egy táguló világban,r>mit is fogunk csinálni?r>r>Édesanyja megnyugtatta:r>- Brooklyn viszont nem tágul!r>Fütyülője csak annak lankad,r>ki túlmértékben hozzányúl!r>r>Egyszer megkínálták kokainnal, r>de ettől hatalmasat tüsszentett.r>Száz dollár értékű fehér hór>a levegőben elveszett.r>r>Csínos leány lett szeretője. r>de mire viszonyuk leromlott,r>a leány bakancsban járt,r>mert fasiszták kőzt kódorgott. r>r>Sok filmje a zsidókról szólt,r>Mert ő maga is zsidó.r>Tudott önmagán nevetni,r>és jó humorral szónokolt.r>r>Úgy változtatta szeretőit,r>mint más ember az alsóneműt.r>Még él, de már nyolcvanhat.r>Vajon fütyülője ép maradt?
Ácsorgok a létem peremén,
r>Onnan nézem a létemet én.
r>
r>Van nekem nagy igazságom, de mélyen hallgat,
r>Tudom, hogy a pusztába kiáltom szavakat…
r>
r>Aknavetőt nem látok, de a szavak gellert kaptak, azzal lőnek,
r>Butákkal szemben hiába érzem magamat, művelt emberfőnek.
r>
r>Életemben, soha nem érintett meg az isteni fuvallat,
r>Mi meghozta volna a jót, a szépet, jó-emberi nyugalmat!
r>
r>Nem tudom, hogy nekem, még meddig lehet itt ácsorogni,
r>De majd jő fuvallat… akkor engemet le fog sodorni…
r>
r>Vecsés, 2016. május 1. - Kustra Ferenc József
r>
Utazni a vágyak vonatán,
r>Ezt teszi mindenki... sajátján.
r>Kalauz és a masiniszta,
r>Zúgva robog saját vonata.
r>
r>Szerkocsiban a vágy szén helyett
r>Tölti ki a hajtó elegyet.
r>Víz helyett erünkben véráram,
r>De nem lesz gőz, az nem vágyáram.
r>
r>Pőre kocsira rakjuk mindazt,
r>Mi segít és vágyat úgy fakaszt.
r>Mi is utazunk, de pullmanban
r>És végig ott alszunk vágyunkban.
r>
r>Vecsés, 1999. január 23. - Kustra Ferenc József
r>
