Jöjj már hideg!
r>Egész nyáron melegem, volt, már ilyen nem kellene!
r>Hideg karod, élvezettel fogna, úgy ölelgetne…
r>Kérem, akkor elmúlhatna a szenny, a bűn, a sár,
r>Ez az mire sokan is vágyunk, megtörhetne már.
r>
r>(Leoninus)
r>Majd’ felvet a bölcs élet, de csak majdan kérek ilyet…
r>
r>Jöjj már hó!
r>Építenénk klassz időjárást álló hóvárat és meg hógolyóznánk…
r>Kesztyűbe nem nagyon lehet hógolyózni, meztelen kézzel meg fáznánk.
r>Aztán gyorsan egymás ellen fordulnánk,
r>Hógolyót kemény-acélosra gyúrnánk…
r>Klassz lenne a végzetünk ellen megküzdeni
r>Ezért még a szembe árokba is elmenni…
r>
r>(Leoninus)
r>Majd’ felvet a bölcs élet, de csak majdan kérek ilyet…
r>
r>Jöjj már fagy!
r>Gyere csak, úgy hallottam a forró szívek orvosa vagy…
r>Jóságból tán’ szép szavakat rebegnél… Velünk oly’ jó vagy.
r>Az én és a mi álmainkat hűtenéd, perzselő nyár már úgyis elillant,
r>De bizony, mi még szeretettel a szívünkben őrizzük… rémült, ha rád pillant!
r>
r>(Leoninus)
r>Majd’ felvet a bölcs élet, de csak majdan kérek ilyet…
r>
r>Vecsés, 2022. február 2. – Kustra Ferenc József – íródott: Jörgné Draskóczy Ilma (1884-1945) „Jöjj tél!” c. verse átirataként!
r>
Az elmúlás mozgalma…
r>
r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös duó)
r>Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek,
r>Látod? Erdei lombok is muriznak, de ők már avarban hevernek…
r>Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek.
r>
r>Már kolomp sem hallatszik és a mezei virágok is lassan, de sárgulnak,
r>Már bizony eljött az idő és mindőjük elveszti szép színét, elfakulnak…
r>Már kolomp sem hallatszik és a mezei virágok is lassan, de sárgulnak.
r>
r>(Leoninus duó)
r>Elhallgata erdőn a madárdal, és a közeli temető csendje maga a dal…
r>Azért a hideg szél, ha futó edzést vesz, visít és a csendtörő önön maga lesz.
r>Ez a szél, mikor jönöcskél visszafele, az avar lesz, mint halk lépés ellenfele.
r>
r>Neszt hallok föntről, fejem fölött... emelem fejem, szállnak a daruk messzire… vélem.
r>Van ez a oly' nagy V betű, tán’ több száz is, nem számolom, van szárny sokkal több... még több száz is!
r>Micsoda ’emberi hangok', nem győzőm figyelni, mennek... szemmel nem tudom követni…
r>
r>(Anaforás, haiku trió)
r>Ősszel igy múlnak
r>Percek, órák, idő fogy.
r>Távozó vígság…
r>
r>Ősszel múlik az
r>Ábránd, időkerék forg’.
r>Hallgató vígság.
r>
r>Ősszel az idő
r>Ellenfele… szemfedél.
r>Gyors időkerék.
r>
r>Vecsés, 2022. október 22. – Kustra Ferenc József – íródott: Baróthi Elemér (1800. - ???) azonos c. verse átirataként.
r>
De elhatárolódó Hilda!
r>Stílus? Valaki nagyasszonya?
r>Én meg ácsingózok,
r>Magára vágyódok…
r>Távolságtartó… vágy asszonya.
r>
r>Legyen már közvetlenebb Hilda!
r>Legyen velem hétköznapi… na…
r>Maga úgy kellene…
r>Lelkébe engedne?
r>Ereszkedjen le… vágy asszonya.
r>
r>De meghódítanám, ó, Hilda!
r>Közbe fogy év napja… biz’ Hilda.
r>Egyedüllét izgi?
r>Udvarlás bizsergi?
r>Majd beadja derekát Hilda.
r>
r>Vecsés, 2021. március 26. – Kustra Ferenc József - Íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok,
r>Kergetem a tudást, mit elődeim fölhalmoztak… ők a nagyok!
r>Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok.
r>
r>Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok,
r>Mint a lúdtoll, hithű, rendi harcosa, tudom, mit akarok!
r>Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok.
r>
r>Huszonegy éve képezem magam, tán’ a lúdtoll, huszárkapitánya is vagyok,
r>Igyekszem tovább elmélyülni a témákban… lehet, hogy elérem, mit a nagyok?
r>Huszonegy éve képezem magam, tán’ a lúdtoll, huszárkapitánya is vagyok.
r>
r>Írom én a verseket, tán' van már több mint kettőezer négyszáz.
r>A versformák változatosak és jók... abból meg van hét-nyolcszáz...
r>Írom én a verseket, tán' van már több mint kettőezer négyszáz.
r>
r>Alkottam több új versformát, magam és az olvasóim örömére,
r>Álmélkodnak, dicsérnek, méltatnak, lelkemnek tovább építésére.
r>Alkottam több új versformát, magam és az olvasóim örömére.
r>
r>Igyekszem továbbra is mélyülve elmerülni a különféle témákban,
r>Az olvasókat ki kell szolgálni, egy kalamárisból származó tentában.
r>Igyekszem továbbra is mélyülve elmerülni a különféle témákban.
r>
r>Fontos nekem és az olvasóknak is, hogy írjak kínai és japánformákban,
r>Az ő kultúrájuk is van olyan jó, hogy nekem, terjesztenem kell a hazámban!
r>Fontos nekem és az olvasóknak is, hogy írjak kínai és japánformákban.
r>
r>Írtam már japán haikut talán több mint háromezer négyszázat
r>Eredeti stílusban és Európaiban talán négyszázat…
r>Írtam már japán haikut talán több mint háromezer négyszázat.
r>
r>Nagyon igyekszem továbbra is, Macuo Basóék hátha már kineveznének
r>Lúdtoll-kezelők ninjájának, mert én nem akarnék csalódást okozni néktek…
r>Nagyon igyekszem továbbra is, Macuo Basóék hátha már kineveznének.
r>
r>Vannak szerzőtársaim, így írunk két és háromszerzős közös verseket,
r>Vannak ezek olyan jók, hogy a csillárról leverjük velük a legyeket…
r>Vannak szerzőtársaim, így írunk két és háromszerzős közös verseket.
r>
r>Volt már több szerzőtársam, akik a közös munkát talán elunták…
r>A Margit és Tekla?! Ők, két csúcs poétatárs! Nem idealisták!
r>Volt már több szerzőtársam, akik a közös munkát talán elunták…
r>
r>A szakirodalomban írva, nem találni ilyen szerző duót, vagy triót,
r>Az olvasóknak meg fölöttébb nagy élvezet lehet, föltörni eme diót…
r>A szakirodalomban írva, nem találni ilyen szerző duót, vagy triót.
r>
r>Mesterségünk az is, hogy a fő témában más versformákban írunk,
r>Ez nem csak az olvasóknak élmény, ettől magunk is kivirulunk…
r>Mesterségünk az is, hogy a fő témában más versformákban írunk.
r>***
r>
r>
r>Több szerzőtárssal dolgoztam, jók voltak! De, közös munkát megunták...
r>Margit és a Tekla?! Két csúcs poétatárs! Műveik, labormunkák...
r>Több szerzőtárssal dolgoztam, jók voltak! De, közös munkát megunták...
r>
r>Nagyon igyekszem tovább, Macuo Basóék hátha érdemesítenének,
r>Lúdtoll-vezetők ninjájának megtennének, ne legyek én, csalódás néktek…
r>Nagyon igyekszem tovább, Macuo Basóék hátha érdemesítenének.
r>
r>Huszonegy éves képzéssel, tán’ már lúdtoll-huszárkapitány vagyok,
r>Igyekszem mélyülni témákban… lehet, hogy elérem, mit akarok...
r>Huszonegy éves képzéssel, tán’ már lúdtoll-huszárkapitány vagyok.
r>
r>Szigorúan képzem magam tovább és írok! Én a lúdtoll-rend harcosa vagyok,
r>Űzve-kergetem a tudást, mit elődeim (Nekem?) fölhalmoztak… mind a nagyok!
r>Szigorúan képzem magam tovább és írok! Én a lúdtoll-rend harcosa vagyok.
r>
r>Vecsés, 2018. augusztus 14. – Kustra FerencJózsef írtam: 3 soros-zárttükrös –ben, ami az én fejlesztésem. [Ez úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben, majd a 2. -3. sort szintén egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága.]
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
r>Jézus segíts! Éltem átok-börtön, benne én vagyok a szárnyatlan rabmadár.
r>Jézus segíts! Éltem végén, így kell halnom? Közbe nem tudom, mennyi van még már…
r>Jézus segíts! Éltem átok-börtön, benne én vagyok a szárnyatlan rabmadár.
r>*
r>
r>(6 sorosban)
r>Mindenki azt az életet élheti, mit sorsa rárótt, fellebbezés nincs.
r>Én is élem elátkozott életem, de nem tudom, még meddig tehetem…
r>Mindig próbálkozok, de jóféle változás és szép, kis életmese nincs.
r>Pediglen
r>Változó akarattal rendelkezőnek… de erre elég az életem?
r>
r>Látod? Én akarnám akarattal, hergelem magam. Mégis, semmi más nincs…
r>*
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, ötszörös belső rímes)
r>Jézus! Segíts már, imádkoztam sokszor és tán' eleget…
r>Jézus! Segíts már… kimondtam sokszor hideget-meleget…
r>Jézus! Segíts már, imádkoztam sokszor és tán' eleget.
r>*
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, hatsszoros belső rímes, önrímes)
r>Jézusom, Te haragszol? Hagyod keresztény hívedet mocsokba beleveszni…
r>Jézusom, Te haragszol? Hagyod keresztény hívedet mocsokba végleg veszni…
r>Jézusom, Te haragszol? Hagyod keresztény hívedet mocsokba beleveszni.
r>*
r>
r>(6 sorosban)
r>Sorsomban van írva, hogy hetedíziglen, de mit tettem, hogy-hogy én vagyok?
r>Legalább azt tudnám, érthetném büntettetésem, hogy miért is lakolok…
r>De nem tudok semmit, hiába erőlködők, így folyvást bánatoskodok.
r>De
r>Jézusom, kérdem, miért jó neked tétlen szemlélned, hogy mily’ sorsban vagyok?
r>
r>Jézus, legalább szerezd vissza szárnyamat és leszek más, mint ki most vagyok…
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Imám röpül,
r>Agyam köpül…
r>
r>Csonka szárnyhelyem,
r>Gondolat-teli fejem…
r>Vége! Elegem…
r>Jézus segíts…
r>Jézus segíts!
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Jézusom, egyedül, ne hagyj…
r>De adod? Szárnyam a helyére megy?
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Úgy néz ki, nem sok van már
r>Hátra… úgy vágyok szabadságba!
r>Jézus könyörülj!
r>*
r>
r>Jézus, elkerül a normális élet,
r>Jézus, elkerül a szép-vad szerelem…
r>Jézus, nem kerülöm normális létet,
r>Jézus, nem áll velem szóba szerelmem…
r>*
r>
r>Jézus segíts! Éltem átok-börtön, benne én vagyok a szárnyatlan rabmadár…
r>Jézus segíts! Éltem végén, így kell halnom? Közbe nem tudom, mennyi van még már…
r>Jézusom, Te haragszol? Hagyod keresztény hívedet mocsokba beleveszni?
r>Jézusom, Te haragszol? Hagyod keresztény hívedet mocsokba végleg veszni…
r>
r>Vecsés, 2021. június 25. –Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>[3 soros-zárttükrös az én fejlesztésem. olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága.]
r>

Értékelés 

