Szófelhő » R » 473. oldal
Idő    Értékelés
Itt az ősz, szépen sárgulnak a levelek, r>Séta az avarban, lassan tovább megyek. r>Az éves elmúlás jön, mi törvényszerű, r>Embernél is van ősz, ez is… időszerű. r> r>Levél lehull, maradnak a kopasz ágak, r>Embernél rögzülnek a régi fájdalmak. r>Hosszú-e vagy rövid, embernél egy ősz van, r>Hosszú vagy rövid az élet, ez csak egy van. r> r>Meg is lesz, mi meg van írva sors könyvében, r>Nevetés, vagy sírás látszik a szemében. r>Sorsunknak két részben vagyunk a kovácsa, r>Múlandó életnek, testünk csak a háza. r> r>Lombhullást követni fogja a hideg tél, r>Elmúlástól emberfajta fölöttébb fél. r>Már nem félek, úgyis eljő, aminek kell, r>Én már nem harcolok, mint hős a végekkel… r> r>Vecsés, 2005. október 17. - Kustra Ferenc József – íródott: őszi meditációban… r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 331
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… r> r>*** r>A periszkóp szálkeresztje mozdulatlanul ült a célon, r>Von Topp kapitány kígyós szeme rajta volt a préda hajón. r> r>Az acélcápa irányító termében teljes csend honolt, r>Parancsnok hangja is csak néha-néha muszájból hallatszott, r>Mikor lőelemeket még helyesbített, még pontosított! r> r>Az elektromos hajtóművek csak zümmögtek békés, csendes egyhangúsággal, r>Kapitány parancsa: - Támadáshoz felkészülni! Ő, kezet fogott halállal! r>Az U-boot már sokszorosan terhes a torpedós halállal, r>Az alattomos tengeri rém-farkas, beállt… egyhangúsággal… r>*** r> r>A gőzős utasai között zűrzavar volt, és ez vad pánikba csapott át! r>Mindenki megrohanta a mentőcsónakokat, már semmi nem tartott kordát! r> r>Látták, hogy a periszkóp kicsit megmozdult! Kapitány így szólt: - A támadás megkezdődik! r>A hajógépek fékeveszetten dübörögtek, remélték torpedókat elkerülik… r>A kazán-feszmérők mutatói minden gépegységnél pirosban álltak, bajt kettőzik... r> r>A fűtök, izzadva, halálra váltan, sápadtan etették a kazánokat, r>A lomha teherhajó csak lassan túrta maga előtt a nagy hullámokat… r> r>*** r>Von Topp kapitány, várt még néhány, kis, békés pillanatot, r>Majd kiáltott! – Egyes, kettes cső tűz! Kézzel nyomatékolt! r>A vetőcsöveket elhagyó torpedók megrázták a hajótestet, r>Legénység előreszaladt, helyrehozni, megdőlt egyensúlyhelyzetet. r> r>A víz felszínén, két buboréksor száguldott a gőzös felé… r>Szemét a gumipárra szorítva az eredményt figyelé… r>Remélte a torpedók betalálnak, nem mennek gőzös mellé… r>*** r> r>- Odanézzenek! – üvöltött föl az amerikai hajó mérnők, sápadtan, r>- Ott jönnek a torpedók, ezek a halál lovai! És lett ő bátortalan… r>A gőzös, majdnem fölborult, ahogy gyorsan elfordulni akart, r>De a sors úgy intézte, a két torpedó csak telibe akart! r> r>A két torpedórobbanás hangjai nem korrodáltak, r>A hajó mélyéből, súlyos dörrenések hallatszottak… r>Széthasadó oldallemezek, fülsértőn csikorogtak. r> r>Jobb oldalon a víz szökőkútként fölvágódott a magasba r>És ott embereket sodort magával, vitte őket halálba. r> r>A gépek elnémultak, a gépház-élet véget ért... r>A Yucatan futása megtorpant, tovább már nem ért… r>A gőzös igen gyorsan, szinte jobb oldalára dőlt, r>Belsejéből előhömpölygő gőzzel telítődött. r> r>Mindenki össze-vissza, ordítozott, félelmében remegett, r>A hangzavarba asszony sikoly és gyereksírás keveredett. r>Tömeggel a tisztek nem bírtak, fejetlenség, megveszekedett... r> r>A főgépész Castaneda jelentette: - két találat érte a hajót, r>Egy kazánházat robbantott, másikat is elmondom, azt, hogy volt, de nem jót! r>Másik torpedó eltörte a hajógerincet, így az már nem bírja, r>Bármelyik pillanatban összecsukódhat, hajónkból lesz két darabka… r> r>A kapitány rendelkezett: - mindenki a fedélzetre és elhagyni a hajót, r>A mentőcsónakoknál nőtt a zűrzavar, mindenki tudta… várták már a bakót. r> r>A kártyacsapat megkapta a kapitánytól a parancsnoki motorost r>És vízre szálltak! – Én emberekkel maradok, segítem a sok utazót… r>A hajó rakterében fékezhetetlenül tombolt a tűz, r>Látták, hogy ez, az első mentőcsónakot jó messzire űz… r> r>Alig voltak ötven méterre a nagyon dőlt a hajótesttől, r>Mikor hatalmas robbanás rázta meg a roncsot mindenestől… r>A Yucatan-roncs mélyéből iszonyú tűzoszlop tört a magasba, r>A lángok majd’ fölértek az égig, és majd beszakadt a dobhártya… r> r>Koromfekete füstgomolyag mindent beborított, r>Közben félelmetesen hangos morajlás hallatszott. r>A hajó, ettől kettőbe, teljesen kettétört, r>A robbanás mindenkit -élőt- halálba lökött. r> r>A távolodó parancsnoki motorost hatalmas ütés érte, r>Egy nagy, fém roncsdarab repült, utolérte, így elérte a vége… r> r>A becsapódás ereje olyan erős volt, hogy az utasok r>Magatehetetlenül, kábán estek deszkára... elalélók. r>A kis, sérült jármű, lassan megtelt vízzel... halálba suhanók. r> r>*** r>A kapitány a periszkópban látta, hogy Yucatan fölrobbant, r>Majd kettészakadva, azonnal elsüllyedt. De, mi volt mi robbant? r>Utasítást adott: - Föl emelkedni a felszínre! r>Periszkópmélységből, rögtön fönt is voltak… ízibe. r> r>A sűrített levegő sziszegve áramlott -víz meg ki- a tartályokba, r>A hajótest, nekifeszülve a víztömegnek, emelkedett hullámra… r>Sivítva futott körbe a toronytető ajtót záró kerék, r>A súlyos acéllap fölcsapódott, kinyílt, működik... oly’ derék. r> r>Von topp körülnézett, mindenhol holttestek voltak, r>De, látszott, hogy ezek nem csak úgy a vízbe fúltak. r>Most látta csak, hogy a hajón, utasok is voltak… r> r>Utolsónak von Topp is leereszkedett az irányítótérbe, r>A tenger beömlött a tartályokba, ez már hajó merülése… r>A tatfedélzetre már futottak föl az első hullámok, r>Majd az első részt nyalták -mint vulkán- a második hullámok. r>Fokozatosan víz alá kerültek az antennát tartó bakok, r>A fedélzeti ágyú, géppuskák, majd a középső lépcsősorok. r>Végül toronytető vizesedett két periszkópjával r>És végül a még kitolt rádiós rúdantennájával. r> r>A támadó víz, még rövid ideig örvénylett, r>Aztán a végtelen óceán, elcsöndesedett… r> r>Heinrich von Topp kapitány, porosz katonatiszti családból származott, r>Emberemlékezet óta, felmenői, mind ilyen hivatást választott. r>Hallgatag, sőt csendes és fölöttébb zárkózott ember volt, r>Még a zárt tengeralattjáróban is ily’ volt, kimódolt. r>Számára minden parancs maga a törvény volt… úgy kell megcsinálni, r>Mindet fenntartás nélkül, maradéktalanul kell végrehajtani… r> r>Gondolatvilágát behatárolta szolgálati szabályzata, r>Az otthon maradt családja feltétlen anyagi biztonsága, r>Nem utolsó sorban a siker, elismerés utáni hajsza… r>*** r> r>Ahol a veszély rémisztett, r>Ottan halál leselkedett… r>Ahol a veszély rémisztett. r> r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 280
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… r> r>*** r>A szörny a k. h. százhetvenkilenc fok felé közeledett, r>Harminc méter mélyen jól, csendes-gyorsan közlekedett. r> r>Fő fegyverei a gyilkos torpedók voltak, r>Elől négy, hátul kettő vetőcsövek vártak. r>A torpedó hat méter hosszú, ötven centi átmérőjű acélszivar, r>Orrukba elhelyezett pillanat gyújtóval, érintésre robban, hamar. r>A monstrumot bőségesen ellátták torpedókkal, r>És élesítendő, ott beszerelendő gyújtókkal. r>* r>Csupa fenyegetés r>És visszafojtott feszültség! r>Csupa robbantás vágy! r>*** r> r>Az amerikai mérnők így folytatta az érdekes ismeretterjesztést: r>A naszád, először mindig az orrtorpedóival küld végzet-fenyegetést! r>Általában egyszerre kettőt lő ki a célra, de van, hogy négyet r>És ezzel van, hogy letudja a támadást, szétterítve a véget… r> r>*** r>A szörny fáradhatatlanul rótta-ette továbbra is a mérföldeket, r>A vezérlőtermet telerakták kezelőkkel, beraktak műszereket… r>Középen ágaskodott a periszkóp, amely hidraulikusan működött, r>Szemlencséjén vastag gumipárna, oldalt lévő behajtható karok között. r> r>A „tágas” térben a kapitány és csak az első tisztje tartózkodott, r>De most a jobb oldali nyílásban, a hang lokátoros bekukkantott: r>- Kapitány úr! Hajócsavar zaja, tizenöt fokon! – jelentette. r>- Periszkóp föl! – Csattant a parancsnok azonnali rendelkezése. r>* r>Csupa óvatosság! r>Naszád, csupa lopakodás! r>Csupa vad, cselvetés… r>*** r> r>Az amerikai Brookman hajó mérnök tovább is mesélt r>A lelkes hallgatóságának… a német naszádokról regélt. r>A németek hajóiparának, sem ereje, sem ideje nincs már rá, r>Hogy új U-boot típust -modernebbet- fejlesszen, bár a helyzet kívánná… r> r>*** r>A szörnyben a parancsnok nem vette le a szemét a gumipárról, r>Miközben csak úgy rámordult az első tisztre: - Mit tud már a hajóról? r>- Megtaláltam, ez a Yucatan teherhajó… mexikói, semleges! r>- A hajó lehet, de a rakománya? Egyes, kettes cső… elsődleges! r> r>Az orrrben, hozzáértő, nagyon is szakavatott kezek a munkára mozdultak, r>A mennyezeti futócsigák emelték a terhűket, tartó láncok csikordultak. r> r>A matrózok, utolsó ellenőrzést tartottak, r>Élesíttették a szerelt pillanatgyújtókat, r>És betöltötték a szabad csőtorkolatokat… r> r>Nehéz, vízmentesen záródó ajtók, már kinyílottak, r>A külső záró fedelek, a csővégeken… nyílottak. r>A bugyborékoló tengervíz… csöveket, árasztottak! r> r>-Egyes, kettes cső kész! Fő gépész jelentett, közben a szeme csillogott… r>A monstrum gyorsan közeledő vérszagot érzett, felvillanyozódott! r>Idegpályái felspannolódtak, azokon finom borzongás végigfutott… r>*** r> r>Brookmant a népes hallgatósága, ideges, feszült figyelemmel hallgatta, r>Ő meg, hogy negyvennégy fő, hogyan is teljesít szolgálatot, részletesen mondta. r>Hozzátette, hiába ezen matrózok kiképzettsége, r>A sikerük a torpedóktól függ, milyen a működése… r> r>Új és jobb minőségű torpedók kellenének nekik, r>De az ipar nem képes… így marad ez a régi nekik. r>Kimondta, hogy ez micsoda felelőtlenség! Négy torpedó az egy célra! r>Mikor a céljárművet egy is elpusztítja, akkora a rombolása! r>Mindenki tudja a német torpedók fölöttébb megbízhatatlanok, r>Jó, ha minden harmadik működik, csak ennyi, amik rendben robbanók… r> r>*** r>A szörnyeteg észrevétlenül lopakodott a kiszemelt áldozatához. r>Támadást a víz alól indított, de ragaszkodott a pozíciójához… r> r>Ez a manőver, nagy ügyességet igényelt, irányba kellett állni, r>Mert a torpedóvető csöveken, nem lehetett semmit állítani… r>Gyakorlatilag az egész hajótesttel beállva kellett célozni. r> r>A torpedó becsapódási szöge, minél inkább közelítette a kilencven fokot, r>Annál nagyobb volt a valószínűsége, eléri tökéletes, végzetes találatot. r>A kapitány határozott parancsszavakkal állíttatta tökéletes irányba hajót. r>*** r> r>Tudja Mr. Brookman, jó azt hallani, r>Hogy naszádnak is vannak hibái! r> r>- Kár, hogy itt ennek nincs jelentősége, mert itt a csendes-óceánon, r>A japánok úszkálnak, rájuk kell gondolnunk, bár, nagyon félnivalón. r>- Tudomásom szerint Mexikó még mostan, semleges, nem kötelezte el magát, r>Így a japánoknak is, - a genfi egyezmény szerint- kímélni kell a hajóját! r> r>Vészjósló, ahogy kiáltás hallatszott! – Periszkóp a vízen! Orr iránytól jobbra! r>Mindenki odarohant a korláthoz és némán rámeredtek az óceánra… r>Az amerikai mérnökön is megdöbbenés látszott! Bámult a hullámokba… r> r>Brookman elkérte a kapitánytól egy kicsit a távcsövét, r>Hosszasan kémlelte a vizet, majd kimondta a véleményét: r> r>A víz alatt egy német tengeralattjáró lapul, r>Itt van már a közelünkbe, les ránk... több mint konokul… r>Szándéka felöl kétség? Egyféleképpen alakul… r> r>- Őrültség! – válaszolt a kapitány, - honnan a pokolból veszi ezt? r>- Évekig dolgoztam a gyárban, ez német periszkóp, látom már ezt. r>- Képtelenség akkor is! Németek itt? Elhiszi itt valaki ezt? r> r>Közben a periszkóp mozgása szemlátomást és teljesen lelassult, r>Alig borzolta a vizet, várta a gőzöst, orra, arra irányult… r>A periszkóp tükörlencséje oly' hidegen csillogott, r>Szemmel láthatóan, halálos fenyegetést sugárzott… r> r>*** r>Az U-155 mélységjárón, Heinrich von Topp kapitány dirigált, r>Fölöttébb óvatos, és tapasztalt parancsnok hírében állt. r>*** r> r>A Yucatan fedélzetén nagyon ideges, felbolydult lett hangulat, r>- Ricardo, szólt a kapitány az első tisztnek és utasítást adott, r>Rádión azonnal kérjen segítséget! – A hajónk támadás alatt! r> r>- Csináljunk már valamit, mert reklamálnak az utasok! r>De a kapitány nyugodt volt, nincsenek itt kényes dolgok, r>Hazám semleges… a szállítmányok nem hadianyagok… r> r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. – „k. h.” = Keleti hosszúság r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 300
1942 –ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… r> r>A gőz-teherhajó neve Yucatan, illetősége mexikói, r>A születése ideje régi, majdnem századforduló eleji… r> r>A tehergőzös szépen, teljesen fel volt újítva, jól ment, r>A kapitány nagyon sietett, űzte, hajtotta a gépet… r>A kéményéből vastag, sűrű füst gomolygott, r>Maga mögött így, hosszú, sötét fátyolt húzott. r> r>San Franciscóból indult hosszú útra, 1942 febrrjában, r>Rakterében élelmiszerek, gyógyszerek garmadában, r>Vitt negyven utast is… tengeri háború árnyékában. r> r>A Midway szigetek felé mentek és ott kikötöttek, r>Majd a terv az volt, a Baker szigeteknél is kikötnek. r>Végállomásnak Sydneyt jelölték, mint végső kikötőnek. r> r>Miguel García kapitány a látcsövével hosszan kutatta a láthatárt, r>De semmit nem látott, de más hajónak, füstnek nyoma sem volt... a nagy semmi kitárt… r>Félt a japán tengeralattjáróktól, bízott, hogy a hajó, támadása kizárt. r> r>*** r>Valahol az óceán végtelen vízében, egy óriási lény úszott! r>Úgy festett, mint valami gigantikus kardhal, előre araszolgatott. r>A végeláthatatlan, sötét, nagy-mély víz, itt még ilyet, sohasem látott… r> r>Sok ezer kilométert tett meg -rótt le- egyhuzamban, r>Ám csöppet sem fáradt el, ahogy haladt óceánban. r>Már a neve kimondása is alapja volt riadalomnak, r>Így neve helyett, előszeretettel hívták, acélcápának! r> r>A szörny, alig várta, hogy préda kerüljön az útjába r>És ha, ez megtörtént, lecsapott, nem állt fenn habozása. r>Tökéletes, formált testével, a gyorsaságra termett, r>Otthon volt a víz alatt, a felszínen, szinte lebegett. r> r>Csupa sík áramvonal volt, r>Csupa fényes síkosság volt, r>Csupa finoman súrlódás. r>Csupa dermesztő borzongás. r>*** r> r>A teherhajón volt egy magyar utas, Moldway nevű magyar geológus. r>Nem volt beszédes, a Kanadában született magyar hidrogeológus. r>Benne volt, és már napok óta egy társasággal együtt kártyázott, r>Egy francia háborús kérdésére, most először nyilatkozott. r> r>*** r>A szörny nyugatról keletre tartott, átlépte már a dátumvonalat, r>Vagyis a száznyolcvanadik hosszúsági kört… követte útvonalat. r> r>Víz alatt a villanymotorok hajtották, növelték a megtett kilométert r>És így a villamos hajtással is bizony megtett óránként húsz kilométert. r>Tökéletesen megtervezett testének hossza, elérte: hetvenöt métert. r> r>Felszínen, dízel hajtóművei dupla sebességre is képesek voltak, r>Villanyáramos uszonyai -kívül voltak- csendesen, halkan duruzsoltak. r>Ez a cápa nem ismert fáradtságot, akár tízezer kilométert úszott, r>Tartalék levegője, szükségben negyvennyolc órára is elegendő volt. r>Most, célszerűen periszkópmélységben kellett neki haladni, r>Így igyekezett észrevehetetlenségével, meglapulni… r>Lehallgató füleivel, idegen zajok után fürkészett, r>Periszkópja látómezejével folyvást, körbe-körbekémlelt. r> r>(HIAQ) r>Csupa büszkeség volt! r>Csupa vég-határozottság, r>Céltudatossággal… r>*** r> r>A szűk társaságban volt magyar, amerikai, francia, angol. r>Ők álltak össze kártyázni és beszélgetni, főként unalomból. r>Beszélgettek játék közben, taglalták a háborút, ami landol... r> r>Az amerikai, hajóépítő mérnök volt és dolgozott német r>Tengeralattjáró gyárakban, így ismerte a hajókat… ezeket. r> r>Elmondta, ez egy alattomos háború és nagyon kegyetlen, r>A hajóra semmi nem utal, nem látni, nincs a vízfelszínen. r>A periszkóp feje, csak egy kicsiny pont a nagy hullámok között, r>Jó távcső, gyakorlott szem kell, hogy a kereső, észrevegye őt. r> r>Ha periszkóp látszik r>Kétségek tovább fennállnak. r>Ellenség vagy barát? r> r>Az U-boot elnevezés: Az Unterseeboot, „tenger alatti hajó” kifejezés kezdőbetűje r>És utána van a lajstromszáma, ez együtt a pontos beazonosítás tökéletes kifejezője. r>Saját köreikben használják a „naszád” megnevezést, mert sok a hasonlóság… a naszádok és közötte. r> r>*** r>A szörny továbbra is egyenesen keletnek tartott, r>A tizenötödik szélességi körnél haladott. r>A szabályosan formált testét, hengeres, képzett cső alkotta, r>Mely átmérője, majdnem öt méter elől-hátul vékonyodva. r>Hihetetlen szilárd fölépítése adta képesség… r>Csupa törhetetlen acél, vad erő, tudat-kevélység… r>*** r> r>Az angol lord visszatért a tengeralattjáró-mesés témájához r>És kérte az amerikait, kezdjen hozzá a fölvilágításhoz. r>Kérte, hogy meséljen nekik, erről az igen fura járről, r>Mert nekik nincsenek még ismereteik, mint pl., a repülőről. r> r>*** r>A monstrum a vízben, rendíthetetlenül fúrta magát előre, r>A felszíni hullámok nem akadályozták őt, nyakra-főre… r> r>A felépítménye, a középre ráépített… r>Három lépcsős torony mi, magasan emelkedett. r>Jó magas volt, két embermagasságú lehetett… r> r>A tetőn emelkedett magasba a fő-, és légtérfigyelő periszkópja, r>És itt kapott helyet a rádió, forgó és oly' méretes rúdantennája. r> r>Huzalantennáját rögzítették hátul a toronyhoz, r>Elől az orrtőkén kialakított, direkt kampóhoz. r>A taton pedig odaerősítést nyert, spéci bakhoz. r> r>Van két nagy fedélzeti géppuskája r>Mi a felépítményt körben uralja. r>Ez a leghatásosabb felszíni fegyvere, r>Bizony, körbeforgathatónak lett szerelve. r>A nyolcvannyolc milliméteres felszíni hajóágyú, r>A torony előtt lakott és kissé sem volt csendes-bárgyú. r>* r>Csupa fenyegetés, r>Csupa vad kíméletlenség. r>Maga a borzalom. r>*** r> r>Az amerikai Brookman hajó mérnők mesélte tovább: r>A toronyból egy acéllétra a mélybe vezet alább… r>Ha a hajóba leereszkedünk rajta sebtében, r>Ott vagyunk a központi, nagy irányító teremben. r>Ha a tat felé indulva először hátra megyünk, r>Először a legénységi hálóterembe érünk. r>A padozat alatt találhatók, az akkumulátorok, r>Majd a dízelek, vetőcsövek és tárolókon torpedók. r> r>Az irányító teremből menve, előre az orrész felé, r>Át kell, bújunk szűk nyílásokon, mert út vezet, csak arrafelé. r>Balra a kapitány fülkéjét megtaláljuk, r>Jobbra a rádiós fülkéjét megtaláltuk. r>Ezt követi a tiszti szállás, r>Padozat alatt, akkuállás. r>Tovább, elől vannak újabb lanszírozó csövek, r>Meg a torpedótárolók, mik nem harci díszek. r>* r>Ez biz’ félelmetes r>Jármű, védekezés van-e? r>Ez sem csodafegyverr>* r>A legsebezhetőbb, ha fent a felszínen úszik, r>De, ez különleges hajó, folyvást ügyeskedik. r> r>Nappal a vízfelszín alatt úszva, jól rejtőzködik, r>Esetleg periszkóp mélységig, talán emelkedik. r>Éjjelente meg harci cselekményben bővelkedik. r> r>Kevéssé felderíthető, ha a víz alatt halad, észrevehetetlen, r>Ha, meg a mélyben mozdulatlanul áll csendben, csaknem felderíthetetlen. r>A legkritikusabb pillanat, amikor felszínt a periszkóp áttöri, r>Meg könnyen lehet, hogy meglátja egy repülőgép, ami éppen közeli. r>Ezek a naszádok vészmerülés esetén gyorsan eltűnnek, r>Tíz másodperces közepes teljesítménnyel, már jól merülnek. r> r>Vecsés, 2017. október 8. – Kustra Ferenc József – Készült-John O’Kelly: „Farkasles az óceánon” c. háborús regénye ihletésével. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 289
A mi hazánk része a r>Balcsi is, vizestől… nádassal. r>Néha háborgó… r> r>Viruló, életteli r>Az egész táj és a környék is. r>Horgászok, vízen… r> r>Aki már egyszer volt ott, r>Élete, tele lesz emlékkel. r>Nagy-nagy fürdések. r> r>Parton estefelé meg r>Koncertek, mulat, kicsi és nagy. r>Szúnyog és holdfény. r> r>Nem baj, ha nincs nyaralónk, r>Kár... otthonérzetünk azért van. r>Ez komforrzés. r> r>Magyar tengernek hívjuk. r>Akik ott vannak, mind így érzik. r>Mi, hazafiak! r> r>Vecsés, 2017. febrr 15. - Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 398