Idő 
Értékelés 
Értékelés Hideg kövek...r>A föld súlyos teher!r>Régen itt vagyunk.r>Lángnyelvek rajzolnakr>Arcunkra... komoly vonalakat!r>Pislákoló, pici mécsesek ezreir>Nyitnak utat a sötét kőrengetegben.r>Itt nyugodnak békében a lelkek.r>Köztük a legfiatalabbr>Most tért nyugovórar>A hidegben, sötét anyaföldben!r>A novemberi szél süvölt az arcunkba.r>Komoly gondolatok szállnak a magasba.
A szobában sötét van. r>Összegyűrt papírlapok. r>Elmúlt napok,idő homályábanr>Maradt sóhajok. r>r>Elmúltak azok a napok, r>Elfáradtak a hajnalok, r>Évtizedekké nőtt percekr>És pillanatok. r>r>Szememben nincs rád fény! r>Nem látom a hozzád vezető utat! r>Szívem a kóbor kutyákkal együttr>Falatozgat!r>r>Űzött vad lett, s hűvösr>Éjszakákon temettem elr>Már rég, az égben fentr>Várják lelkem... r>r>Nem mehetek, szívem r>Darabjait keresem. r>Szétszórtam, az őszi szél fújjar>El hozzád, kedvesem.r>r> Michael ~ 2022. 10. 26.
Alkonyatkor kisétálok,r>a tó partján meg-megállok,r>Nap korongja félig vízben,r>tükröződik vörös színben.r>r>Csend borul a kies tájra,r>kis madarak száraz ágrar>mind leszálltak megpihenni,r>holnaphoz erőt gyűjteni.r>r>Tó vizének lágy hulláma,r>csónakot ringat partjára.r>nyugovóra tér a halász,r>kíván nyugodt jó éjszakát.r>r>Nap sugara is búcsút int,r>majd türkiz vízben lebukik,r>reggel óta útját járta,r>sötétség borul a tájra.
Hol a Te lakásod, Violám?
r>Meghívhatnál, akkor láthatnám!
r>Látogatód lennék,
r>Lelkedre beszélnék.
r>Vágyak a közeledbe, az ám!
r>
r>Biz’ kellene, már találkozunk,
r>Tudom, hogy oly’ nagy élményt kapunk.
r>Beszélgetnénk egy jót,
r>Mondanám a valót.
r>Sikerül ez, ha összefogunk!
r>
r>Sorsunkról beszélnénk, Viola,
r>Egyeztetés lenne a csúcsa.
r>Rövid ám az élet,
r>Oly’ hamar… mivé lett…
r>Éltet veszni hagyni? Viola!
r>
r>Vecsés, 2019. február 18. – Kustra Ferenc József – íródott; romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Ködfolt van előttem,
r>Ködfoltra ráléptem.
r>Köd, mind körülöttem,
r>Ködfoltokat nézem…
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Ha keresnek, akkor én már ködbe vesztem,
r>De bízok benne, hogy nem okozza vesztem…
r>Ha keresnek, akkor én már ködbe vesztem.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
r>Az én ködöm semmit nem melegít, még az őzeket sem,
r>Az én ködöm senkit nem melegít, így még engemet sem…
r>Az én ködöm semmit nem melegít, még az őzeket sem.
r>*
r>
r>(Senrjú csokor félhaiku láncban)
r>Zizzen már az ősz,
r>Sok levél vitorlázó.
r>Indul a múlás…
r>*
r>Fák töve avar,
r>Szél meg csak danolászik.
r>Indul a múlás…
r>*
r>Vasfogú idő,
r>Kiköpte tejfogait.
r>Indul a múlás…
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Szőlő sincs a leszedett,
r>Leszüretelt tőke-sorokban.
r>Múlás ilyenkor…
r>*
r>
r>(10 szavas duó)
r>A Nap is rőt lenne?
r>Őzeknek, vaddisznóknak átmeneti kabát kellene.
r>
r>A Nap rőtsége végleg maradandó,
r>Semmit nekik… ha jő Micimackó?
r>*
r>
r>(15 szavas-6 sorban)
r>Mért akar?
r>Mindent
r>Tőlünk akar?
r>Őzek bundát növesszenek,
r>Vaddisznók meleg sárfürdőt vegyenek,
r>Vagy hívom… vadászt!
r>*
r>(Haiku csokor)
r>Mint homályfüggöny
r>Terjed a köd, csak körben.
r>Vaksi vaddisznók…
r>*
r>Őz ködtengerben
r>Úszva sem tudja hol van.
r>Nem látja hovát…
r>*
r>Kék égboltrészek.
r>Magas köd mezőbe tűnt.
r>Torlódó a köd.
r>*
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>Nincs tovább, mert a köd az úr,
r>Nyálkás ködbilincs nem lazul…
r>Nincs tovább, mert a köd az úr.
r>
r>Vecsés, 2020. június 28. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
