Idő 
Értékelés 
Értékelés Egyszerű ember volt nagyapám,r>nem ismerte a nagy világ.r>Fejét kérges kezére hajtva,r>nézett fel a fénylő napra.r>r>Ő volt társa és ellensége, r>tőle függött a vetése.r>Ragaszkodott ő földhöz, röghöz,r>minden apró göröngyhöz.r>r>Örökké arról mesélt nekem,r>milyen lenne az életem,r>ha nem lenne nekünk itt a föld,r>amin eddig annyit gürcölt.r>r>Az élet akkor nem ér semmit, r>nem szedhetnénk akkor krumplit.r>Mondta nekem az én nagyapám,r>hittem is neki bizonyám.r>r>Egyszerű ember volt nagyapám,r>nem ismerte a nagy világ.r>Mikor végleg lehunyta szemét,r>a földjén nyugtatta kezét.r>r>A föld, a rög, mit úgy szeretett,r>már semmi mást nem tehetett,r>csak befogadta őt magába,r>eggyé váltak a halálba.
Anya ölelj át, kérlek! Fázom, r>oly gyönge még a kis kezem,r>hisz még most jöttem erre a világra,r>egyedül nem megy semmi sem.r>r>Olyan jól esik hozzád bújni!r>Ha itt vagy, nem fáj semmi sem!r>Pici szívem oly nagyot dobban,r>amikor itt vagy én velem.r>r>Anya! Vigyázz rám! Őrizd az álmom!r>Engedd, hogy melletted legyek!r>Takarj be engem, hogyha fázom,r>meghálálom, ha nagy leszek.
Te is ember vagy, nem csak holmi porszem,r>nem kevesebb, mint más, nem csak kődarab,r>ne engedd hát, hogy bárki eltaposson,r>ne hagyd, hogy szétzúzzák minden álmodat.r>r>Tanulj meg végre célodért kiállni,r>ne tévesszen meg gonosz rágalom,r>ne hallgass másra! Én melletted állok,r>s bármi történjen, melletted vagyok.r>r>Melletted leszek tűző napsütésben,r>sűrű őszi ködben, vagy ha hó szitál,r>melletted maradok, míg a szívem dobban,r>hidd el! Nálam jobbat sehol sem találsz.
Nem várok kincset, csak biztonságra vágyom,r>egy boldog családra, hol szeretet vár,r>hol megingott hitem újra megtalálom,r>s békét, mit régóta keresek már.r>r>Elveszett remények ködéből bújvar>szeretném újra látni a fényt,r>nyugalmat szeretnék. Egy kis szabadságot,r>s egy meleg kis otthont, mely csak az enyém.r>r>Rátalálni egy igaz jóbarátra,r>ki mindig szeret és mindent megért,r>kitől a könnyem is szivárvánnyá válik,r>s ugyanúgy szeret, ahogyan én.r>r>Szeretni, aki kitart mellettem,r>s hű szeremmel indul felém,r>kinek a szíve csak értem lángol,r>s szemében miattam ragyog a fény.
Köröttem néma éjszakai csend van,r>egy árva hang se szól sehol se már,r>pokol tüzében őrlődöm miattad,r>homlokom redőin verejték tanyáz.r>r>Nem mozdul semmi. Még a szél sem rebben,r>arcomra ült a döbbent némaság,r>gyönge szívemet annyi bánat sújtja,r>olyan jó volna szabadulni már.r>r>Csak egyetlen percre tudnám elfelednir>mi oly mélyen, mardos, s a lelkembe váj,r>csak egyetlen egyszer tudnám eltemetni,r>mardosó kínom, mely börtönbe zár.r>r>Csak egyetlen egyszer tudnék boldog lenni,r>hisz annyit szenvedtem miattad már,r>arcom már sápadt, hajamra hó hull,r>múló életem hamar messze száll.r>r>Olyan jó voltam, annyi mindent tettem,r>bár tudom: nekem is épp úgy van hibám,r>hisz ember vagyok. de lelkem épp oly tiszta,r>akár egy áttetsző üvegpohár.
