Hold-udvar fénylikr>Sápadt csillagok között-r>Telt Hold-mágia.r>Néma a táj alszik már,r>Kong az óra napot zár.r>r>Holdsugárban árny,r>Nesztelen egy kuvik száll-r>Varázslatos csend.r>Szívben a vágy mocorog,r>Csak a magány gomolyog.r>r>Mosolygós a Hold,r>Napnak szeme ragyog rá-r>Kerekded élmény.r>Fényét hinti szerteszét,r>Misztérium szellemét.
					Ezüst ruhát öltött a Hold,r>Nemsokára kereket old.r>Az éjszaka félig már holt.r>Csillagokat homályba tolt.r>r>Hajnal pírja dereng lassan,r>Gyöngy csillan meg madár dalban.r>Szellő leng mint könnyed paplan,r>Illanó perc zizzen halkan.r>r>A sötétség kékbe osont,r>Nap sugara színeket bont.r>Ég aljára fénycsipkét font,r>Tarka réten harmatot olt.r>r>Minden ablak tárva-nyitva,r>Üde reggelt ház is issza.r>Város, falu optimista-r>Nem lesz ma nagy kánikula?r>r>Cseppnyi pára illan gyorsanr>Tikkadó föld marad szomjan.r>Száraz felhőn a Nap lobban,r>Tűzzel izzik a távolban.r>Hőhullám front szinte robban.
					Mint egy kar úgy óv a hegy.r>Lent a táj sík, ám pár domb is van.r>Hun, tót, dák, szláv nép él itt.r>Dús a rét, és friss a víz.r>Szép a völgy, és jó az íz.r>r>Most itt nincs bús sors,r>Old fel a bűnt, bajt mi bánt... r>Nem lesz gát a múlt.r>r>Áldd; mily szép e föld.r>Hol jó szív, s tett van ott mind hont lel.r>Nem kell a csel sem a per.r>Itt mind csak nyer, nincs ki veszt.r>Telt a kert, hol kéz nem rest.r>r>Bár több nyelv szól itt,r>De egy a sors mi ránk vár.r>Nem hat ár e föld...r>r>Ma már más szél fúj;r>Ép ész kell, hisz kincs a társ-r>Új tényt ír a kor.r>Lásd a jelt, mert int a menny,r>Vészt hoz a harc, s dúl a szenny.r>r>Ne árts, és jót vess!r>Egy az Úr és nem hagy el-r>Út, s bölcs szer-e-tett!
					Szellő szökken a víz felett r>fodrot ereget,r>Fáknak lombja eltakarja r>Ragyogó eget.r>Erdő mélyén, patak partján r>folyik az idő,r>Lélekbe száll természetből r>az ősi erő.r>r>Párás árnyék nyugalmában r>a szív meditál,r>Csakrák ívén kapu tárul r>békét aktivál.r>Úr temploma lombok alattr>A menny átölel,r>Ima sem kell csak alázat,r>Istenhez közel.
					(leoninus duó) 
r>Rám, ha borong a fájó lelkem, a boldogságom sírján… pechem! 
r>Majd eszembe jut, bár már olyan halvány, szép-szenvedő kisleány… 
r>Szívembe érzem beszállnak a kínok, mint sötét hollószárnyak 
r>S magát rám borulja, a szenvedésem vaksötét éjszakája… 
r>
r>(tíz szavas duó páros) 
r>A lelkem fölött holló kering, 
r>A múltból fájó emlék dereng. 
r>
r>A könnyem árnyán emlék lobban, 
r>Szerelem halt meg csendben, titokban. 
r>* 
r>Míg rajtam csüng jeges felhőként ez a bánat nagyon nyomasztóként, 
r>Keblemben nagyon fájó érzés föltámad, bús sejtelem… megérzés! 
r>Haszontalan már minden könnyem, esdő sóhajtásom… minek maradásom? 
r>Immár, sohasem éled föl többé, tört... elveszett boldogságom lett köddé. 
r>
r>Felhő száll rám, bánat űz, 
r>A könnyem halk reményt fűz. 
r>
r>Már nem segít a sóhajom, 
r>Múltból él a bús fájdalom. 
r>* 
r>
r>Vecsés, 2022. június 4. – Siófok, 2025. július 4. Kustra Ferenc József- írtuk: kétszerzősnek, Szendrői Holozsnyay Cyirill(?) „ismeretlen” szerző „Ha elborong” c. verse romantikus átirata-ként. (Közzé tette: Toni: 2022.06.02.) A tíz szavasokat Gránicz Éva írta.
r>
					
   Értékelés	

