Lopakodó estr>Fotonokat kebelez...r>Fényhiányosság.r>Hol a jóság remete,r>Ott emberség fekete.r>r>Kormos fellegekr>Sötétséget hintenek...r>Fénytelenséges.r>Lélek lámpás világít,r>Hol szeretet irányít.
Hamuszürke fa kerítés r>Akác-sorról mesélne,r>Poros útról ha egy vándorr>A portára betérne.r>r>Falu szélén legelészikr>A bégető birkanyáj,r>Lassú patak lankás partján r>Ott gágog sok libaszáj.r>Parasztházak kis ablakar>Muskátliktól csupa báj;r>Ki emlékszik hasonlókrar>Annak szíve olykor fáj.r>r>Más lett biz a falu márar>A fejlődés meg nem állt.r>Szalmatetős paraszt háza,r>Kémény füsttel messze szállt.
Hajtja vadul fellegeketr>Kíméletlen csípős szél,r>Jöhet farsang, tavaszváró;r>Az úr itt még fagyos tél.r>r>Torkos népség buja tánccalr>Temetik már a telet,r>Mindegyiknek kijár néhányr>Mézes, mázos fánk szelet.r>r>Világszerte népszokásokr>Csalogatják víg tavaszt,r>Tábortűznél harsány kedvvelr>Busók űzik a ravaszt.r>r>Hamis az arc, megtévesztőr>Maszk mögött a valóság,r>De az évszak átlát rajta,r>Hiába a turpisság.r>r>Majd ha eljő az ideje,r>Téltemető virága,r>A jeges dér is felengedr>Tavaszt hint a világra.
Az egész életem egy mocskos, nagy ál-arcos-bál!
r>Nem akartam soha a színjátékot, vártam, hogy megáll…
r>Az egész életem egy mocskos, nagy ál-arcos-bál!
r>
r>Másnál nem láttam, vagy hallottam hasonlót,
r>Az én életemben az ördög, csak úgy berúgta az ajtót,
r>Másnál nem láttam, vagy hallottam hasonlót.
r>
r>Életemben vidám voltam és folyvást, boldogan daloltam,
r>A torkom ki volt mindig száradva, karcos hangokat adtam…
r>Életemben vidám voltam és folyvást, boldogan daloltam.
r>
r>Az embert, biz' a saját sorsa, vad hajszában üldözi,
r>Letérni a szabott útról nem lehet, árok majd meggyőzi,
r>Az embert, biz' a saját sorsa, vad hajszában üldözi.
r>
r>Sajnos, farsangnak fogtam föl az életet,
r>Mondták, hogy az álarc határozza meg létemet…
r>Sajnos, farsangnak fogtam föl az életet.
r>
r>Megöregedtem már, és hiába hittem, hogy megszépül a jövő,
r>Öregségben sem bízhatok, az életem maga a cselszövő,
r>Megöregedtem már, és hiába hittem, hogy megszépül a jövő.
r>
r>Tudom, lassan eltűnők az élet-estem sűrűsödő éj-ködében,
r>Csak állok a meredélyen, a meredő életsikolyom tövében...
r>Tudom, lassan eltűnők az élet-estem sűrűsödő éj-ködében.
r>
r>Már nem tudok a sok bánattól sírni, könnycsatornám kiszárada…
r>Nem tudom leküzdeni, fáj, hogy átölel majd az utolsó éjszaka,
r>Már nem tudok a sok bánattól sírni, könnycsatornám kiszárada…
r>
r>Nincs mese, a hátizsákomban hordom a múltat,
r>Izzadt hátamon cipelem a hátizsákomat…
r>Nincs mese, a hátizsákomban hordom a múltat.
r>
r>Az életutam csonttá soványodva, fátyolos tekintettel rám bámul,
r>Az arcán látom, a virrasztó révülettől, már végleg kiábrándul…
r>Az életutam csonttá soványodva, fátyolos tekintettel rám bámul.
r>
r>Az életem, egy japánként, folyton hajtogatott origami gyűrötté!
r>Ő csak kísért vagy vezetett mióta megszülettem… remetévé…
r>Az életem, egy japánként, folyton hajtogatott origami gyűrötté!
r>
r>Immár, elcsendesült estéimen összebújok magammal és somolygok,
r>Udvaromon, már zajt nem ver föl ló pata, alszok, örülök, hogy nem halódok…
r>Immár, elcsendesült estéimen összebújok magammal és somolygok.
r>
r>Vecsés, 2018. január 11. – Kustra Ferenc József - Készült: 3 soros-zárttükrös versszakokban.
r>Olvasni: az 1-es és a 2-s sorokat kell egyben, utána a 2. és 3. sort egyben. Így lesz meg a gondolatiság.
r>Önéletrajzi írás.
r>
Hideg-mágus csak
r>Suhint, ablakon csokor.
r>Szép a rajzolat.
r>*
r>Odanézz! Nem látunk ki az ablakon,
r>Nem látunk át a szép jégvirág csokron!
r>Most éjszaka, kint nagyon fagyhatott,
r>Jégvirág, ablakunkra hullhatott!
r>*
r>Ezüst jégvirág
r>Nyílt a külső ablakon.
r>Mint szemellenző…
r>*
r>Ez, az a gyönyörű csokor, amit le nem téphetsz,
r>Ez, az a szép virág, amit vázádba nem tehetsz.
r>Ez, az a szépséges virág, mi, ha jól befűtünk,
r>Örökre eltűnik, és nem marad, csak emlékünk!
r>*
r>Hótakaró jég,
r>Tükörfény a kék égnek.
r>Kinyílt jégvirág
r>*
r>Ezt a szépséget, míg ablakon van, csodálhatod,
r>Ezt a szépséget, le nem veheted, nem foghatod…
r>Ha, ma éjjel újra fagy, milyen lesz... megtudhatod!
r>*
r>Ablakon, kinyílt
r>Jégvirág, de már olvad.
r>Szépség múlandó.
r>
r>Vecsés, 2016. november 29. – Kustra Ferenc József- versben és eredeti Baso féle haikuban…
r>