Idő 
Értékelés 
Értékelés Várárok vízét
r>Sűríti az eső hó!
r>Reggelre befagy.
r>*
r>Várárok vízén,
r>Ellenség korcsolyázik.
r>Hógolyót dobál…
r>*
r>Várárok vize
r>Fagyott, madártoll hull rá.
r>Korizós, bukik…
r>*
r>Hóvihar tombol,
r>Támadóknak, most merre?
r>Hóban korizni?
r>*
r>Havas forgószél
r>Sodorja fegyverzetet.
r>Már hógolyó sincs.
r>*
r>Ellen bekopog
r>Menedékért! Forralt bor…
r>Szebb és jobb jövőt!
r>
r>Vecsés, 2016. november 13. – Kustra Ferenc József – íródott. senrjú csokorban.
r>
Ragadd... a tollat,
r>Terítsd ki a papírost.
r>Dolgozik az agy.
r>*
r>Repülj valóságba,
r>Szárnyalj a fantáziával.
r>Ürítsd ki lelkedet.
r>*
r>Írj novellát és még írj vegyesen verseket.
r>Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket!
r>
r>Szólj a lelkednek, hogy küldjön ki muníciót,
r>Mártsd a tolladat a tentába, mint lefogyót.
r>Vigyázz, a papírra jó nagy paca, nehogy essen,
r>A mártott tollad, nagyon szép szóképeket fessen.
r>*
r>Ugyan, ki vagyok én?
r>Íráskor jó megfejteni!
r>Bölcs csend, engem oktat.
r>*
r>Lélek üressége nem segíti az írást,
r>Ekkor menj el inkább lakatosnak, keress mást!
r>Én hallgatom, éj csendes ketyegését, mi mást?
r>
r>Teremtő érzést
r>Hazudni, bűn! Főben jár.
r>Szerető élet…
r>*
r>Ihletedet soha ne hagyd elveszni,
r>Ami eljön, azt bizony le kell írni!
r>Ihleted, ha jő, ragadd meg a pillanatot,
r>Nehogy elfelejtsd, írd le mind a gondolatot!
r>*
r>Kezemben nem a lant
r>Szól, papíron a toll serceg.
r>Csöndem… karcolódik!
r>Egyszer majd, leteszem tollat,
r>És nem hallom, serc’ hangokat…
r>
r>Vecsés, 2016. február 13. – Kustra Ferenc József - Meditál a poéta… versben, haikuban, HIAQ –ban, TANQ –ban.
r>
Mit mondok, nem muris Juliska!
r>Isteni! Fenék, lágyan ringva.
r>Szemgyönyörködtető,
r>Mint madáretető.
r>Mily’ jó lenne... Kezem rajt’ csúszna.
r>
r>Csendesen halljuk, hogy nád susog,
r>A sötét folyóparton szuszog.
r>Mi is csak szuszognánk,
r>Levegőt kapkodnánk.
r>Lehet, hogy kezem rajtad csuszog?
r>
r>Enyém lehetnél, én meg benned!
r>Hullámozhatna a feneked...
r>Megkufircolnálak,
r>Benned… tartanálak.
r>Kezem, markolászná… engeded?
r>
r>Vecsés, 2019. április 25. – Kustra Ferenc – íródott: Erotikus jellegű LIMERIK csokorban.
r>
Hős katonáink, mint az ólomkatonák állnak a vártán,
r>A szemük is fagyott, nem rebben a harc vagy a muszka láttán.
r>Kit idehívtak a „Sas” behívóval… a „mélybe”,
r>Az tudja, hogy lehet, biz' itt van élete vége.
r>
r>Katona, magyar hős! Itt vagy a jégben, fagyban, nincsenek színek,
r>Itt a meleg tart életben, mit adnak neked a bajtárs szívek.
r>Idehoztak, hogy lőj, harcolj és ölj!
r>Ha muszkát látsz, úgy nehogy meghőkölj!
r>
r>Rettenetes ereje van itt a hóviharnak,
r>Itt muszáj, csukva kell lenni a szemnek és szájnak.
r>Itt szúr jégcsap és fáj a hóesés,
r>Meglásd, haza menni milyen mesés…
r>
r>Vigyázz, te ellenség! Az akna, bomba és golyók
r>Itt téged keresnek… ne legyen hozzád nekrológ!
r>Itt véres csata van, harc folyik, Te meg harcos vagy,
r>És ha jő a roham, akkor majd vezet főhadnagy.
r>
r>Lelkedbe legyél kemény, kérlek, éld túl az egészet!
r>Nem önként jöttél, ne engedd, hogy vigyen az enyészet…
r>Vigyázz magadra a csatában, otthon vár a család és haza,
r>Nem szeretnék, ha helyetted levél… értesítés menne haza.
r>
r>Orosz akna süvít, fütyül, lövedék zizeg,
r>Légy értünk jó magyar és, hogy hazamész, higgyed!
r>Ősszel jöttünk ide, mi dalolta a múlás dallamát,
r>Én kérlek, vigyázz! Ne énekeljenek rólad balladát.
r>
r>Itt ez a vad, tiszta hó és jégfagyos, fehér havas orosz táj.
r>Nagyon hideg és zord! Figyelj oda, mert a testedbe beleváj.
r>Ez a szépség kirándulókat elkápráztatná! Óh! Te harcos
r>Te nem a táj vad szépségéért jöttél, Te vagy itt a frontharcos.
r>
r>A vontató lovaknak a széna összefagyott,
r>Még ma zab kéne, ám az ötlet eleve halott.
r>Autók sem indulnak és állnak a „fél lánctalpas Botondok”,
r>Ilyen hidegben úgysem tudják beindítani a „bolondok”…
r>
r>Fázol, harcolsz, küzdesz, hogy hazamehess,
r>Hogy majd otthon jó családapa lehess.
r>Öltözz föl, ahogy tudsz, és lőj vissza, ha lőnek,
r>Ne képzeld magadat a „haza megmentőnek”.
r>
r>Itt a katona letérdel a jégre, céloz és lő muszkára,
r>Ha a rossz sorsa úgy hozza, rátapos a halottra, bajtársra.
r>Itt még fák is vannak, mik nem érik meg a következő telet,
r>Ha muszka úgy akarja, akkor repeszek szétszaggatják teret.
r>
r>Ha támad az orosz, közétek lő páncéltörő ágyúval,
r>Jönnek a tankjaikkal, letaposnak mindent a lánctalppal.
r>Most csend van, élvezd a vad táj csendjének a zúgását,
r>De! Vigyázd a muszkát, a háború ámokfutását.
r>
r>Parancs van, hogy Te innen nem mehetsz hátra…
r>Emlékszel, hogy milyen szép ősszel a Mátra?
r>Itt ki kell tartanod, jó vagy nem… a halálig!
r>Emlékezz, mikor otthon nyarad nyargalászik…
r>
r>Most ne szólj, ne beszélj, talán bizony hallgatni a jó…
r>Ne add fel, készülj, bízz, hogy hazamész! Kezd esni a hó…
r>
r>Vecsés, 2012. december 10. – Kustra Ferenc József – íródott: történelmi visszaemlékezésként és a Hőseink tiszteletére!
r>
Hol vannak a katonák?
r>Mért nincsenek katonák?
r>Meghaltak a katonák!
r>Holtak már a katonák…
r>
r>Elment ő a hazát védeni,
r>De „katyusa” válaszolt neki…
r>Nem volt… ideje sem élni,
r>Nem tudott megöregedni.
r>
r>Hol van a sok hős katonánk?
r>Tényleg ott védték a hazánk?
r>Helytálltak Oroszországban,
r>De haltak jégben és sárban…
r>
r>Hazavárta őt a családja,
r>Rövid élte… már nem sajátja.
r>
r>Vecsés, 2012. október 23. – Kustra Ferenc József – íródott történelmi visszaemlékezésként és a hőseink emlékére!
r>
