Idő 
Értékelés 
Értékelés Amit én érzek szerelmes szívemben…
r>
r>Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán' érezhetnék?
r>Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették.
r>Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban?
r>Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban…
r>
r>Az én keblem érzése érted állt ki mindig,
r>És volt, hogy eljutottunk a szerelmes szintig.
r>A szívem, nem felejt el semmit, mert akkor megfakulna,
r>És csak vágyamat ölelném magamhoz lélek-vakulva.
r>
r>Az élet tengerén lehet haladni, nagyon kell evezni!
r>De szerelmi csalódások tengerében minek evezni?
r>Mondd, miért?
r>Mond, kiért?
r>
r>Lehetnék pára, vagy esőcsepped, de a hópelyhed vagyok,
r>Magadról lesöpörtél, rám hoztad… jönnek pusztító fagyok.
r>Amíg Te nekem voltál, az én lelkemben nyár volt,
r>A szerelem a lelkemben nyári aratás volt.
r>
r>Aztán, csak úgy itt hagytál, el is mentél, régen nem vagy már.
r>Úgy csináltál, mint akinek a szárnya kinőtt… elszálltál.
r>Végtelen üresség a lelkemben, mi nekem, utánad maradt,
r>Közben én csak sirattalak, zokogtam, de az idő csak haladt.
r>Minden nap este lefekvésem, a szerelmeddel, veled telik,
r>Reggel meg együtt ébredünk, a nappal bánatban bővelkedik.
r>
r>Nincs már… de mit ér egyébként is a csók, hogyha nem szeretsz?
r>Mit ér ölelés, ha elmentél, közelemben nem lehetsz?
r>Én egyedül álmodok,
r>Csak utánad vágyódok…
r>
r>Vecsés, 2015. február 2. – Kustra Ferenc József
r>
Állítólag borban... igazság!
r>Nekem, combod közt a vigasság.
r>Együtt csak szürcsöljük,
r>Szerelmet... dörzsöljük.
r>Ennek... nem kedvez nyugdíjasság!
r>
r>Kacsázó léptekkel jössz felém,
r>Kacsázásod ágyban elvenném.
r>Ott farod kacsázna,
r>Ez mind’ férfi álma.
r>Mikor jössz erre? Úgy szeretném…
r>
r>Gondoltam jó, hogy újra hívlak,
r>Vársz, csiripelték a sok varjak.
r>Jó lenne az ágyban,
r>Régi megszokásban...
r>Férjed játszd ki, megint kinyitlak!
r>
r>Mentünk mi még hóba is bújni,
r>Biz' nem kelt' erőszakoskodni.
r>Jöttél és ugráltál,
r>Hóban meg elcsúsztál.
r>Térded megfájdult... jót lefújni!
r>
r>Éjtengerbe bújni, erdőbe,
r>Szép a ruhád, kiszedlek előre...
r>Csókolom a szádat,
r>De béka ugrálgat...
r>Futás... élvezet, süllyesztőbe.
r>
r>Vecsés, 2018. augusztus 22.- Kustra Ferenc József – Erotikus jellegű LIMERIK csokor
r>
Jártál szívemben Valéria.
r>De nem maradt más… anarchia.
r>Elhagytál, nem vártál,
r>Az időmúlásnál…
r>Visszagondolva, paródia?
r>
r>Jártál lelkemben, Valéria…
r>Kapcsolatunk múlt… tükörsima.
r>Nincsen benne semmi…
r>Haladást jelenti.
r>Most nézve voltál fantázia?
r>
r>Jártál eszemben, Valéria.
r>De, itt hagytál, mentél távolba…
r>Lassan már kopnak az
r>Emlékek, sok, amaz…
r>Emlékezve vagy, vágyam álma.
r>
r>Vecsés, 2021. július 30. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
A szeretet a
r>Legfontosabb; életben.
r>Sok, nem tud adni.
r>*
r>
r>A szeretet a
r>Legfontosabb; életben.
r>Sok, nem mutatja.
r> *
r>
r>A szeretet a
r>Legfontosabb; életben.
r>Kevés képes rá!
r>
r>Vecsés, 2012. szeptember 9. – Kustra Ferenc József – íródott; A néhai, nagy tudású Prof. Dr. Popper Péter tanítása alapján. [A tanítást én elfogadom, sőt, volt bűnügyi nyomozóként alátámasztom!]
r>
Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>És nincsen kiút.
r>*
r>
r>Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>Hol van ebből út?
r>*
r>
r>Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>Lehet-e más út?
r>*
r>
r>Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>De, itt van kiút!
r>*
r>
r>Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>Akarom! Van út!
r>*
r>
r>Végzetes tréfa
r>Az élet zárt falója;
r>Sorsunk a döntnök…
r>
r>Vecsés, 2012. szeptember 5. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú: anaforás fél haiku láncban.
r>
