Idő 
Értékelés 
Értékelés Zokogva lépjük át az iskola kapuját.r>Boldogan gondolunk rád,r>kedves iskolánk.r>Könnyeinkkel küszködve lépünk be az osztály terembe.r>Vissza emlékezünk arra,r>mikor első nap remegve lépkedtünk a padok között.r>Tanárnénink kedves mosolya lett kicsi szívűnk nyugalma.r>Hamar tovaszállt a szomorúságunk,r> s helyét átvette a tudás iránti vágyunk.r>Igyekeztünk jónak lenni,r> a tanárokat kevésbé idegesíteni!r>Tudjuk sokszor nem sikerült,r>de megtettünk minden tőlünk telhetőt!r>Gondoljanak ránk boldog szívvel, mint mi az itt töltött éveinkre.r>Egyik napró a másikra, elteltek az évek,r>s mi lettünk a végzősök.r>Nem feledjük soha.r>Mennyire jó az iskola!!!
Hulla törzsről, kegyetlenülr>peregnek a levelek.r>Rontás szülte élet talánr>reményt ad majd ha lehet.r>r>Szennyből született új életr>zabálja fel bánatunk,r>ha telerakta a hasátr>felvirrad tán új napunk.r>r>Felvirrad hát, és milyen lesz,r>beszennyezi majd a vér?r>Elfelejthetjük a múltunk,r>talán ennyi belefér?r>r>Ne engedjük megtörténni,r>ne szülessen szörnyeteg,r>Búzabálót éhen halnir>hagyjuk, hogyha még lehet.r>r>Kipusztul majd a szörnyeteg, r>ha nincsen bú, és bánat.r>Hidd el, még a legrosszabb isr>széppé és fénnyé válhat
Nincs nálam boldogabb a földön,r>mióta itt vagy énvelem,r>nincs, aki így szeretne téged,r>ahogyan én csak, kedvesem.r>r>Szeretlek. Tudom, hogy érzed,r>nekem te vagy a mindenem,r>elég egy szó, egy sóhaj,r>csak hívj, és veled megyek.r>r>Ha kell, a csillagos égigr>s ott írom fel nevedet,r>apró, piciny kis fénnyel,r>mely mindig világít neked.r>r>Ne félj. Én boldogan várok,r>nem ingathat meg semmi sem,r>hogy jöjj és magadhoz láncolj,r>örökre szerelmesen. r>r>Szeretném azt, hogy érezd,r>minden szép veled jön el,r>tehozzád száll minden álmom,r>szeress, és maradj velem.
Szeretném egyszer körbejárnir>ezt a hatalmas földgolyót,r>megnézni minden mesterművet,r>melyet az ember alkotott.r>r>Átsétálni a sóhajok hídján,r>kérve: adj nekem Istenemr>valami jót, mely megszépítir>megunt, toprongyos életem.r>r>Szeretném látni Nápolyt, Rómát,r>ókori építményeket,r>melyet az idő megtépázott,r>s romokba döntve ott mered.r>r>Látni a tengert, hogy hullámzik,r>a híres, fekete Afrikát,r>ahol a nap oly tüzesen izzik,r>s olyan szépek a pálmafák.r>r>Szeretnék végre olyan világot,r>hol a szegény olyan, mint akárki más,r>s kérges tenyerét megszorítvar>úgy tisztelik, mint bárki mást..r>r>Szeretném látni, hogy egyszer végrer>értük is jő a messiás,r>s ők is láthatnak minden szépet,r>amit a földön bárki más.
Kereslek téged minden percben,r>agyamban minden gondolat,r>tehozzád száll minden rezdülésselr>mely a szívemből felszakad.r>r>Kereslek téged minden éjjel,r>magamban látom arcodat,r>simítanám, hisz úgy hiányzikr>tetőled minden mozdulat.r>r>Kutatnálak fáradt szememmel,r>de nincs más, csak kopár kőfalak,r>melynek sarkába sűrű hálótr>szőtt a pók, amely ott maradt.r>r>Keresnélek, és egyre hívlak,r>de te nem hallod. Hol maradsz?r>Miért nem küldesz csak egy hangot,r>melyből megtudom merre vagy?r>r>Tudod, hogy mennék egyetlen szóra,r>mint egy száguldó gyorsvonat,r>úgy fáj miattad bolond szívem.r>S félek. Félek, hogy megszakad.
