Szófelhő » R » 443. oldal
Idő    Értékelés
Menni kéne valamerre, hogy elálljon a gubanc, r>Vinni kéne hátizsákban mindent, mi hóbelevanc. r> r>Az egy helyben toporgás a haladás átka, r>Ez nem indok a maradásra, mint egy mátka. r> r>Haladni kellene, csak menni előre, r>Hogy ne szomjazzunk, legyen hát nálunk lőre. r> r>Menni kellene, hogy haladjunk, az élet is halad, r>Ne feledjük, a kutya ugat, a karaván halad. r> r>Vecsés, 2014. április 6. - Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 340
Fekete vihar r>Függönyt von, ne lássalak! r>Én erőlködök. r>* r>Fekete felsők r>Eltakarják napodat. r>Egyszer vége lesz. r>* r>Fekete éjjel r>Te hiányzol fényemnek! r>Áraszd szépséget. r>* r>Sötét harcosa, r>Kard nélkül, pennával ví’! r>Ölés fajtája. r>* r>Sötét harcosa, r>Szemed fényére vágyik. r>Boldog pillantás. r>* r>Sötét harcosa r>Teljes szeretetre vár. r>Fönn, béke csúcsán. r>* r>Ülünk parázsnál, r>Eledel mennyei lesz… r>Szalonnasütés. r>* r>Jó parázs mellett r>Szeleteljük szalonnát! r>Harcos is éhes. r>* r>Hóba rajzoljuk r>A kardot, ez nem ölhet! r>Pennával vívunk. r>* r>Penna is hegyes! r>Szóvirágokat fölszúrr>Nyelvbotlás is van. r>* r>Papírra pacát r>Ne csöppents, nem szereti. r>Tollal szántani… r>* r>Leírt szó marad! r>Várd, míg tinta megszárad… r>Leírt szó marad… r> r>Vecsés, 2019. augusztus 21. – Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban írtam… a poétáról! r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 341
Szívesen lennék fénysugár az égen,r>hogy beragyoghassak ablakodon át,r>bevilágítva csöndes kis szobádatr>s arcodat simítva bújhassak hozzád.r>r>Szívesen lennék enyhe rózsaillat,r>hogy bőrödön mindig érezd illatát,r>ott legyek minden édes ölelésben,r>amíg remegve simul rám a szád.r>r>Had érezzem a vágyat ereidben,r>ahogyan lüktetve áramlik át,r>hogy tudjam: én vagyok egyedül néked,r>aki csillapítja vágyaid hadát.r>r>Hadd szeresselek éppen olyan forrón,r>mint a perzselő, forró napsugár,r>ne legyen semmi, mi gátat szab néked,r>s úgy szeress, ahogy soha senki más!
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 384
Most én mondok imát azokért a földön,r>kiknek régóta nem jut szeretet,r>megtiport szívük égő sebként vérzik,r>s hiába kérik, nem segítenek.r>r>Szeretnék nékik új reményt adnir>a feltörő hangok kristály dallamát,r>hegedű hangot, mely oly szépen csendül,r>hogy elcsitítja a fojtott zokogást.r>r>Most én kérem Istent, segítsen rajtuk!r>Törölje le a pergő könnyüket,r>s minden lecsurgott, fájó könny helyéber>teremtsen nékik igazgyöngyöket.r>r>Had kapják vissza szétfoszlott reményük,r>visszaadva a szívük dallamát,r>megfagyott lelkükbe meleget árasztva,r>dér helyett adjon szikrázó parázst.r>r>Had tudjon végre mindenki szeretni,r>ne bántson senkit a kínzó magány,r>minden emberre szeretet áradjon,r>s útjukat övezze kinyíló virág.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 295
Szüreti díszek színvarázsar>mely annyi szépséget rejteget,r>szinte hívóan kacsintgatnakr>a megérett szőlőszemek.r>Felfűzött fürtök sokaságar>szinte hívóan integet,r>nem is tudok már ellenállni,r>bár egy csőszlegény integet.r>Még is lopok. Tavaly is így volt,r>s tudtam: hiába integet,r>csak egy perc volt, míg észrevettem,r>s maskarás tollas kergetett.r>És én szaladtam tollban úszva,r>hajam hirtelen tele lettr>sűrű, lefejtett buzogánnyal,r>míg más boldogan nevetett.r>Mégis jó volt, se nekem megérter>kifizetni az összeget,r>amely egy fürtnek volt az ára,r>hiszen a móka éltetett.r>Minden szép volt, akárcsak most is.r>Felcicomázott szekerek,r>csőszlányok, fiúk sokasága,r>mely a szekérről integet.r>Népviseletbe öltözött minden.r>A szekéren ülő gyerekek,r>gyöngyös pártás kis csőszleányok,r>s most a régmúltra emlékezek.r>Tollas kalapos lovas legényekr>alattuk díszes bőrnyereg,r>fa ostorukkal csattogtatnak,r>s úgy élvezik a gyermekek.r>Jókedv, kacagás száll a szélben,r>olyan jó nézni titeket!r>Hiszen ilyenkor összegyűlnekr>pár órára az emberek.r>Milyen jó lenne gyakrabban látni,r>hogy boldogok még az emberek,r>arcukon nevetés pírja látszik,r>messzire űzve a könnyeket.r>Gyakrabban kéne összegyűlni,r>hiszen e pompás rengeteg,r>messzire sodor minden bút, bajt,r>s jókedvet áraszt százfele.r>Én csak azt kérem most a sorstól,r>adjon jólétet, kenyeret,r>hogy örülni tudjunk minden szépnek,r>melyet a sors még rejteget.r>legyetek jók, és boldogok most,r>és ha jövőre itt leszek,r>látni szeretném minden arcon,r>milyen boldog, és elégedett!
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 303