Idő 
Értékelés 
Értékelés Ha az ember jő, hát jöjjön.
r>Ha az ember lő, hát lőjön.
r>
r>Ha az ember nevethet, hát nevessem.
r>Ha az ember szerethet, hát szeressen.
r>
r>Ha Isten segedelméből nem kell semmit félnünk, hát ne féljünk!
r>Ha Isten engedelmével emberként élhetünk, hát úgy éljünk!
r>
r>Vecsés, 2012. július 17. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás versszakokban.
r>
Kicsorbult szemek, gonosz tettek,
r>Nem akarok élni veletek. Emberek!
r>Ember teszi ilyenné a világot,
r>De fogjunk össze és más világot
r>Teremtsünk, olyat, mi jó nekünk
r>És gyerekeinkkel tovább élhetünk.
r>
r>Vecsés, 2012. március 16. – Kustra Ferenc József
r>
Nincs a nyakamban dögcédula,
r>Mert már nem is vagyok katona.
r>De! Katona vagyok az életben,
r>Ebben a legsűrűbb regimentben.
r>*
r>Harcos az élet
r>Frontja, itt nincsen nyugvás.
r>Veszett vad is küzd!
r>*
r>A békesség is lehet nagy küzdelem...
r>A baj, hogy egyedül vagyok, velem...
r>
r>Vecsés, 2004. szeptember 01. – Kustra Ferenc József – íródott: Versben és európai stílusú haikuban…
r>
A poéta meditál…
r>
r>Életperc, végleg belefagyott a párnámba,
r>Én meg aztán belestem az életármányba…
r>Most nem is tudom, hol vagyok, mely tartományba?
r>
r>Lélekhullámaim csapkodják a partomat,
r>Ilyen párás zajban, nem hallom a hangomat…
r>Nézek körbe... keresem üldöző vadakat.
r>
r>Mit ér a poéta ma,
r>Ha nincs neki holnapja?
r>Vagy feledett a múltja…
r>
r>Mit ér a költő, itten és ma,
r>Ha lélekből, nem is tőr dala?
r>Enélkül nincsen mesés csoda!
r>
r>Két-három gondolat megfogan-e
r>És jövőbe, előre mutat-e?
r>Toll, leírni nagyon akarja-e?
r>
r>Volt már olyan, hogy az ihlet bőszen meglátogatott.
r>Szikrát szórt, a lelkem ettől lobogó lángra kapott.
r>Tollam meg suhant a papíron, maradandót hagyott!
r>
r>Lelkemben, szelem kavara,
r>Tüzem, így nagyon lángola…
r>Agyam, szavakat kiontja.
r>
r>Leülök és leírom a sötéten merengő sorokat,
r>Percek múlva, gyorsan írom viccesre sikerült sorokat…
r>Életpercek telnek, gondolat-sodrásnak… hagyom magamat!
r>
r>Lelkem, egyenesen sugárzik, amikor nektek írok,
r>Lehet, hogy akkor egyben, az Úr kegyeltje is én vagyok?
r>Most múlik pontosan az életperc… amiben még lakok…
r>
r>Vecsés, 2015. május 5. – Kustra Ferenc József
r>
Csend monotonság,
r>Pillanat! Idő pihen…
r>Jövő itt! Szinte…
r>
r>Múlt le-le zárul,
r>Percek már föltorlódók.
r>Jönnek… már mennek.
r>
r>Sürög, tán’ forog,
r>Megélni… vad szédület.
r>Enyészet… jelen!
r>
r>Vecsés, 2014. október 16. - Kustra Ferenc József – íródott: Farkas Viola 2014. október 15.-i azonos c. versének haiku átirataként. A szerző engedélyével.
r>
