Idő 
Értékelés 
Értékelés Naplemente szemet nagyon gyönyörködtető,
r>Amikor látszik a bárány… rózsaszín felhő!
r>Olyan, mint amikor az álom és valóság
r>Egyesül és így lesz gyönyörű, valós világ.
r>
r>Nap és az éj összefonódnak egy röpke nászban,
r>Mi meg gyönyörködünk e varázslatos világban.
r>Remeg rajtam a libabőr, csak ámulok és bámulok,
r>Olyan szép, ha még soká nézem, lehet, hogy elájulok…
r>
r>Magam mellé, leültetem a csendet,
r>Karolom, és együtt nézzük az estet.
r>Elmerengek magamban, milyen az élet,
r>Csend nem is zavar… várja őszinteséget.
r>
r>Ahogy süllyed bennem az este
r>Úgy süllyedek el én is benne.
r>Jő sötétség, át veszi hatalmat
r>És látom, nem mulasztja alkalmat.
r>
r>Naplemente után az éj sötétjébe veszek,
r>Majd magamba fordulok, a csend én magam leszek!
r>A sötétben majd csak hangtalanul hangoskodok
r>És a múlt… szép naplemente után vágyakozok.
r>
r>A fránya éj, mindent beborít fekete-korom fénnyel,
r>És ez lesz a mérvadó reggelig, így tán egész éjjel?
r>De nem! Tudom, hogy ez a sorsunk, az életünk,
r>Reggel ismét fent, és akkor újjá születünk.
r>
r>Kapuban áll az éjszaka,
r>Látom, hogy vadul az arca.
r>Egy bátortalan fénysugár, még az udvarba oson,
r>Körbe sem néz, csak megy, épphogy végigfut az udvaron.
r>
r>A kezdődő sötétben hallgatom a suttogó lomb szavát,
r>Légkör meg eldúdolja csoszogva közeledő éj dalát.
r>Ész nappali sötétben sem tűri a rabszolgaságot,
r>Bízzunk benne, hogy holnap reggel látunk egy jobb világot.
r>
r>Én még meglátom, hogy a Nap kihunyó sugarától legott
r>A templomtorony kísérteties, vörös fényben ragyogott,
r>De gyorsan elmúlt a fényorgona pazar játéka,
r>Mert nagy rohanvást ideért a vaksötét éjszaka.
r>
r>Vecsés, 2013. február 24. - Kustra Ferenc József
r>
Csurran- tán’ cseppen a néhány villám,
r>Ennék, de nem találom a villám.
r>Vihar szele már nagyon megpörkölt,
r>Ebédre legjobb falat a pörkölt.
r>
r>Nem is érdekel közben milyen az idő,
r>Pörköltes tányérban én vagyok nagymenő.
r>Kinézek, már nagyon zuhog fránya eső,
r>Reggel óta ünneplek, ő visszaeső.
r>
r>Zuhog nagyon a jég is, mindent fölsért,
r>Bemegyek a spájzba körtebefőttért.
r>Látom odakinn jég mindent levert,
r>Nékem ide be, most jön a desszert.
r>
r>Jó nagyot csattan a fejünk felett,
r>Kedvenc ebédem igen jól esett.
r>Akkorát szólt, hogy egészen körbevett.
r>Annyira ettem a hátam görnyedett.
r>
r>Jó nagy vihar volt, de nem volt rossz napom,
r>Ma volt; hatvanharmadik szüli napom.
r>
r>Vecsés, 2011. május 21. - Kustra Ferenc József
r>
Ó, nagyasszonyom, Paulina,
r>Hallom, elhagyta férje-ura.
r>Úgy lelke kapuja,
r>Nyitva van számomra?
r>Beszéljünk jövőre gondolva…
r>
r>Legyen asszonyom Paulina,
r>Van magába szeretet vágya?
r>Tőlem nagy lelkesen
r>Kapná véglegesen.
r>Asszonyommá tenném, mint ura!
r>
r>Vágyom magára Paulina,
r>Szerelmem, ennek a záloga.
r>Mondja ki az igent,
r>Az lenne jól kifent.
r>A szerelmét szívnám magamba!
r>
r>Vecsés, 2021. április 11. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Szerelemtűz égjen már Mici,
r>Ölelhetnél, Te édes pici.
r>Szerelemtüzed van,
r>Itt vagyok álmodban...
r>Keserűségem-sírom… kicsi.
r>
r>Löknélek szerelem tűzébe,
r>Nem kerülne nékem semmibe.
r>Lehetnél epedő,
r>Én? Ágyba kergető…
r>Keserűség, sírok ízibe.
r>
r>Légy már végre az én Micikém,
r>Kérlek, szó szerint is légy enyém.
r>Gyűrnénk a lepedőt,
r>Kapnál egy nagykendőt…
r>Légy már enyém, édes Micikém!
r>
r>Vecsés, 2020. február 1. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Látvány variációk…
r>
r>A
r>Patak
r>Törtető.
r>Hegyről zúdul,
r>Soha ne áll meg.
r>*
r>A vad, hegyi patak,
r>Csak zúdul, gátlástalanul.
r>Törtető vízhozam!
r>*
r>Törtető a hegyi patak,
r>Csak nézem, hogy zúdul, patak...
r>Törtető a hegyi patak.
r>*
r>A hegyi patakot elnézem, mily’ törtető,
r>Lezúdulása elsöprő… nézni felemelő.
r>
r>Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc József - Készült: apevában, HIAQ –ban, 3 soros-zárttükrös –ben és 10 szavasban.
r>
