avagy asztaltól az ágyig…
r>
r>Kedveském, csillagom Laura!
r>Vágyam úgy kerget... egész nap ma!
r>Kerüljünk közelebb…
r>Talán… legközelebb?
r>Vágyom közelségedet, még ma!
r>
r>Majd ágyhoz megyünk,
r>De előbb együnk,
r>Korgó bendővel ne legyünk.
r>*
r>
r>Kedveském, csillagom, pezsegve
r>Menjünk asztalhoz… én remegve.
r>Kanalat leejtem,
r>Kenyérhéjat eszem.
r>Nem bírok magammal… epedve!
r>
r>Enyelgésből nem kérek,
r>Míg itt az étek,
r>Maradékot hagyni vétek.
r>*
r>
r>Ha már belaktunk, menjünk ágyhoz,
r>Ott nem kell szólnunk senki máshoz…
r>Emésztünk, dédelgünk,
r>Testet kényeztetünk…
r>Meglásd… Ez sok jó a csókokhoz!
r>
r>Gyomromat kínozzák a falatok,
r>Emésztésbe belehalok…
r>Inkább megyek és szunnyadok.
r>
r>Vecsés, 2023. január 21. – Pápa, 2023. május 4. – Kustra Ferenc József - íródott: rom. LIMERIK csokorban, ami az én munkám. A 3 soros 10 szavasok, szerző-, és poéta társam Nagyné Vida Renáta munkája.
r>
Öreg… de még álmodozik.
r>
r>Mesélhetnél kicsit Debóra
r>Bízok, vagy ily’ ügyes leányka.
r>Egri csillagokat,
r>Meg szamizdatokat…
r>Megtennéd? Lelkem táncot járna.
r>
r>Szívesen olvasnék fel Úrnak,
r>Öregnek, vagy valaki újnak.
r> Görögök eposzát,
r> A face pletykaposztját...
r>Amíg a csillagok lehullnak.
r>*
r>
r>Közben konyhában főznél kávét,
r>Megvacsiztatnád, kutyát… Dádét.
r>Kedvemre lehetnél,
r>Tested lenne kéznél...
r>Öreg legeltethetné szemét?
r>
r>Főznék kávét, jó méregerőst.
r>Játszanék kicsit… mérlegelőst.
r>Hamar jön a Kaszás,
r>Nem lesz ma már falás…
r>Nézzük meg, hogy melyikünk ad hőst!
r>*
r>
r>Mily’ jó lenne, résnyi szemmel,
r>Jót nézelődni… élvezettel.
r>Az öreg vénember
r>Még tán' nem félember.
r>Múltra gondolnék szeretettel…
r>
r>Ott lenne velem, meghallgatna.
r>Betakarnám és jót alhatna.
r>Nyugalom várna már,
r>Nem győzne le halál.
r>Ébredne Ő: csendes hajnalra.
r>
r>Vecsés, 2023. május 18. – Arad, 2023. május 24 - Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK csokor. (Megtennéd Etuska c. 2 szerzős versem átirata!) A páratlanokat én írtam, a párosokat szerző-, és poéta társam, Ghica Izabella Iasmina.
r>
(leoninus trió)
r>Sűrű-sötét erdőben csillog pillanat, pontosabban; a napsugár pillanat.
r>Mi csak kirándulók vagyunk, nem zavar, látni, hogy nincs ellenünk, rosszat nem akar.
r>Tele az erdő alja remek, puha avarral, felhők nincsenek… akarattal?
r>
r>Oly sokat lehetne itt sétálni,
r>E gyönyörű teremtést csodálni, élvezni.
r>*
r>Szép a táj, remek eme tömött erdő, bízunk ördög nem lakik itt és nem jön elő.
r>A tisztás túloldalán, változik a táj, ott van egy örökzöld erdő, szép és nem fáj.
r>Érzem bőrömön, ez már a nyár, itt -mi- sátrazhatnánk egy nagyot… két hetet is akár.
r>
r>Nyugalom és csend körülvesz mindent,
r>Tudva, valahogy, valami már elment...
r>*
r>De idő ostora lecsapott, nagy vihar képében végigvágott hátunkon egy nagyot.
r>Jó, hogy volt nálunk összecsukható ernyő... mit vihar legott széttépett… mi, menekülő.
r>Futottunk hazáig, rossz ernyőt vittük egy fáig, eső bőn' szakadt, futottunk hazáig.
r>
r>Élménydús nap vége látszik,
r>Mikor a fáradt lélek álmodva alszik.
r>
r>Vecsés, 2023. április 1. – Arad, 2023. április 5. - Kustra Ferenc József – a leoninust én írtam. A tíz szavasok szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina munkája.
r>
Poéták a hétköznapokban…
r>
r>(3 soros-zárttükrös csokor)
r>Az élet hömpölygő sodrásában
r>Külön is van mozgás, e világban…
r>Az élet hömpölygő sodrásában.
r>
r>Az élet csak szavakban fogalmazódik,
r>Írva, soha mondva, mindig megérződik
r>*
r>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
r>Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
r>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok.
r>
r>(Tükör apeva)
r>Egy,
r>Minden
r>A tudat,
r>Az akarat...
r>Csak ez számít majd
r>
r>Csak ez számít majd,
r>Az akarat,
r>A tudat
r>Minden
r>Egy
r>*
r>A gondolatok közvetítik az elmondhatót
r>És nemkülönben a fontos maradandót…
r>A gondolatok közvetítik az elmondhatót.
r>
r>A sok fájdalmas élmény az ihlet,
r>Amit majd mindenki átélhet
r>*
r>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
r>Szerepet játszik az ihlet, mi indít folyamatot,
r>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
r>
r>(Tükör apeva)
r>Szív
r>Megtört,
r>Rohanó,
r>Fojtogató,
r>A vágyakozó
r>
r>A vágyakozó,
r>Fojtogató,
r>Rohanó,
r>Megtört
r>Szív
r>
r>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát,
r>Ő meg már igy leírhatja a gondolatsorát…
r>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát.
r>
r>(Tíz szavas)
r>Mikor beszélni sem lehet,
r>A szót és verset is szeret.
r>*
r>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog,
r>Még lelke is segíti, nem vacakol: ésszel gomolyog…
r>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog.
r>
r>(Tükör apeva)
r>Ír
r>Verset
r>Békésen,
r>Szenvedéllyel,
r>Örök szellemmel
r>
r>Örök szellemmel,
r>Szenvedéllyel,
r>Békésen
r>Verset
r>Ír
r>*
r>Valljuk, hogy a poétának írni kell: az olvasó ezt várja el.
r>Valljuk, hogy a poéta dolga: az olvasóinak szórakoztatása.
r>Valljuk, hogy a poétaság: a szó művészete, írói sorsság.
r>
r>(Tíz szavas)
r>Némaság nem vonatkozik az igaz üzenetre,
r>Harsány mindegyiknek a története.
r>
r>Vecsés, 2023. február 1. – Arad, 2023. április 18. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükröst én írtam. Alá a 10 szavast és a tükör-apevát írta; szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina
r>
A lokomotív
r>Éjjel is látja utat.
r>Holdfény kíséri.
r>*
r>Mozdony, szuszogva
r>Tőr utat a sötétbe.
r>Felhőtlen égbolt.
r>*
r>Alagútban a
r>Zaj, fülsiketítő lett.
r>Itt nincs holdvilág.
r>*
r>Sötétben füst szállt,
r>Még szerkocsi is köhög.
r>Látni a végét.
r>*
r>Alagút végén,
r>Újra terül a holdfény…
r>Látóhatár nyílt.
r>*
r>Vonat, majd megáll,
r>Mozdonyt feltöltik vízzel.
r>Gőzsíp zengedez.
r>
r>Vecsés, 2016. augusztus 31. - Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban írva.
r>

Értékelés 

