Idő 
Értékelés 
Értékelés Enyém, vagy a miénk?
r>Tied, vagy a miénk?
r>
r>Csak
r>Jönnek
r>Viszályok
r>Nap-nap után,
r>Ha nincs már ,,miénk’’.
r>
r>Ha nincs már ,,miénk’’!
r>Nap-nap után,
r>Viszályok
r>Jönnek
r>Csak.
r>
r>Csak
r>Kérdés?
r>Sértő szó,
r>Kételyt keltő
r>Vagyonosztás, mért?
r>
r>Vagyonosztás, mért?
r>Kételyt keltő
r>Sértő szó.
r>Kérdés
r>Csak?
r>*
r>
r>Gyerekem, vagy a miénk?
r>Gyereked, vagy a miénk?
r>
r>Szó
r>Vádló!
r>A gyerek
r>Kié vajon?
r>Nincs már bizalom.
r>
r>Nincs már bizalom.
r>Kié vajon
r>A gyerek?
r>Vádló
r>Szó.
r>
r>Nagy
r>Vétek
r>Osztozni
r>Gyerekeken.
r>Gyerek nem bűnös.
r>
r>Gyerek nem bűnös.
r>Gyerekeken
r>Osztozni?
r>Vétek
r>Nagy.
r>*
r>
r>Veled együtt?
r>Velünk? Együtt?
r>
r>Mért?
r>Veled?
r>Velünk kell!
r>Együtt legyen.
r>Az egész család.
r>
r>Az egész család
r>Együtt legyen.
r>Velünk kell!
r>Veled?
r>Mért?
r>*
r>
r>Velem közösen?
r>Veled közösen?
r>
r>Szül
r>Viszályt
r>Sok kérdés.
r>Feltételezés…
r>Gyülöletté lesz.
r>
r>Gyűlöletté lesz
r>Feltételezés…
r>Sok kérdés
r>Viszályt
r>Szül.
r>*
r>
r>Én neked?
r>Tetőled?
r>
r>Sors
r>Ítél,
r>Utolér.
r>Csak azt várhatsz,
r>Mit adtál nekem.
r>
r>Mit adtál nekem
r>Csak azt várhatsz.
r>Utolér,
r>Ítél
r>Sors.
r>*
r>
r>Nélküled?
r>Ég veled…
r>
r>Én
r>Veled
r>Mért éljek?
r>Tönkre tetted,
r>Az egész létem.
r>
r>Az egész létem
r>Tönkre tetted.
r>Mért éljek
r>Veled
r>Én?
r>
r>
r>Vecsés, 2018. április 6. – Szabadka, 2018. április 9. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a tükör apevákat, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe:” Létkérdések...”
r>
r>
Senrjú stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros…
r>
r>Gabonamezők
r>Lágy illata terjed szét!
r>Szél-zene suhog.
r>A motorja csak berreg,
r>Búza alatta serceg.
r> *
r>Kalászos búza,
r>Napernyő kéne, de nincs!
r>Napsütés, élet.
r>Számos kalász felrepked,
r>Az árokban megreked.
r> *
r>Szökkenő száron
r>Kalász, jó nagy magokkal.
r>Nagy búzatábla.
r>A füst fölötte lebeg,
r>Piros teste megremeg.
r> *
r>Nyár, csak úgy szárnyal,
r>Élvezi az aratást.
r>Táj, búzamezős.
r>Hol a felmentő sereg?
r>Kéne egy erős zsineg!
r> *
r>Marokszedők is
r>Izzadnak és fáradtak.
r>Idénymunka-hős.
r>A bajt nem előzi meg,
r>Húz le a nagy súlytömeg.
r> *
r>A marokszedő
r>Öreganyó ücsörög!
r>Farkas éhes volt…
r>Vezetője kesereg,
r>Eltorzítja a méreg.
r> *
r>Cséplőgép eszik,
r>Kalászokból, mag pereg.
r>Friss kenyér illat.
r>Egyáltalán nem részeg,
r>Termetileg csak délceg.
r> *
r>Langymeleg este,
r>Nyugtázza, bő aratást.
r>Sok szalmakazal.
r>A segítség a lényeg,
r>Arra senki nem lézeng.
r> *
r>Szántás és vetés,
r>Aratás, munka csúcsa.
r>Szúrós tarlócsonk.
r>Fejében ötlet dereng,
r>Mellette kötél fetreng.
r> *
r>A learatott mezőn.
r>Kismadár gubbaszt.
r>Kihalt lett minden.
r>Már a fa törzsén feszeng,
r>A két erő jól verseng.
r> *
r>Legelő is tar,
r>Vetés szikkad, kiszárad.
r>Nincs éltető víz.
r>Csikorgástól a föld reng,
r>Fáradtan, panasza zeng.
r> *
r>Fa, búzatáblán.
r>Körülötte már tarló…
r>Kismadár, megnőtt.
r>Kiszabadulva örvend,
r>Visszaáll a régi rend.
r>
r>Vecsés- Budapest, 2016. június 14. – Kustra Ferenc József - A senrjúkat én írtam, alá a tanka-verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Aratógép”
r>
Búzakalászok
r>Már tele. Meghajolnak.
r>Aratásidő.
r>*
r>Zöld hegyek alatt,
r>Sárgás gabonamezők…
r>Aratáskezdés.
r>*
r>Búzatáblák már
r>Sárgulnak, jön aratás.
r>Nagy hozamremény.
r>*
r>Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal...
r>Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal…
r>Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain,
r>Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain…
r>*
r>Meleg, langy szellő
r>Leng az aratók felett.
r>Tarló is forró.
r>*
r>Nehéz a munka,
r>De aratók dolgoznak.
r>Nótára telik…
r>*
r>Marokszedő és
r>Kaszás szenved melegtől.
r>Szúrós a tarló.
r>*
r>Lesz itt kenyér, bőven lesz rá finom zsír is,
r>Lesz bizony, paprika és paradicsom is.
r>Eszünk majd hozzá sok és finom erős fokhagymát,
r>Ezzel is erősítsük az öreg erek falát.
r>*
r>Búzalisztnek a
r>Használata sokféle.
r>Főként, pék süti.
r>*
r>Aratóknak délre az asszonyok hozzák a frissen főtt ebédet.
r>Délben, jár nekik a két óra pihenés, aztán munkába léphet.
r>Hajnaltól késő alkonyatig szól a munkaidő,
r>Lazsálni nem lehet, nehogy közben meg essen eső.
r>*
r>Délidőben, oly’
r>Tüzes a búzatábla.
r>Nap, nem kíméli.
r>*
r>Aratóknak kell,
r>Kétórányi pihenés.
r>Van, ki alszik is!
r>*
r>Marokszedő asszonyok, egész nap folyvást hajlonganak,
r>Estére már mindannyian fájlalják a derekakat.
r>Majd a lisztből meg, ők fogják sütni a finomságokat!
r>*
r>Arany napsugár
r>Érlelte búzaszemek.
r>Jó kenyéralap.
r>*
r>Asztag mosolyog,
r>Közelg’ kenyér ünnepe.
r>Mezítláb, tarlón.
r>*
r>Finom kenyér lesz…
r>Sikeres volt aratás.
r>Templomi áldás
r>*
r>Estére tarló
r>Vörös napot elnyelte.
r>Aratás vége!
r>
r>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc József – versben, haikuban és senrjúban írva.
r>
Nyáridőben…
r>
r>(Kétsorosok)
r>Fél-sötét árnyak csendje,
r>Nap, mellé süt lihegve.
r>
r>(Visszatérő, belső rímpárok)
r>Ó, micsoda hőség, nem enyhíti csöndesség,
r>Micsoda felsőbbség, melegben zúg… lágy hőség.
r>*
r>
r>Szélvihar fát dönt, (recsegve) és nem csendbe,
r>Halálfélelmet tuszkol… félő lelkembe.
r>
r>Szép, vad ez a vihar, csodálnám, ha volna kis csöndje…
r>Mindenbe belemar! Jó idő tán' hívna egy sörre.
r>*
r>
r>Tyúkok az udvarban, csendben,
r>Csak kapirgálnak… melegben.
r>
r>Magányos kutyaházban az udvar csöndje,
r>Kutya elbóklászásban… Tán’ izzik szőre.
r>*
r>
r>Szamaras kordé áll csendben,
r>Hajtó nézi esendően…
r>
r>Szamárnak nagy a füle, lekonyulva lapátol csöndbe,
r>Nagy, szürke az ülepe, ácsorog két rúd közé kötve…
r>*
r>
r>Az istállóban, trágya is csendes,
r>Jászolhoz kötött tehénke vemhes.
r>
r>Kisborjú, még csak rugdos, a méh csöndjében,
r>Bár nemsokára rugdos, gazdi kertjébe…
r>*
r>
r>Gyerek rolizik, bukik csendbe,
r>Erre istállószag befedte.
r>
r>Homokban rolizni nem lehet, de azt igen, bukni csöndbe…
r>Aki ilyen mafla, mit tehet? Megy anyához esendőzve…
r>*
r>
r>Öregen, halkul a csend,
r>Értelmetlen… életed?
r>
r>Megérted, élted vén alkonyát? Dúdold élted dalát csöndben,
r>Még cukros léted dalát, pihengetve zümmögd esendően.
r>*
r>
r>Öregen elhalkul az életed csendje,
r>Életbőröndöd ürül, mi… sincs már benne.
r>
r>Tested már nyüzege, de a lelked még szárnyaló a csöndbe,
r>Jő, a vég csöndje, de nem számít, te mész a kiveszendőbe…
r>*
r>
r>Erdőben leültünk nagy csendbe,
r>Én meg beszalonnáztam csendbe.
r>
r>Jó egy kis séta az erdőbe, elbóklászni a személyes csöndbe,
r>Jó kicsit eltűnni a fák köz-be, árnyasban heverni, fa-tőbe…
r>
r>Vecsés, 2019. január 21. – Kustra Ferenc József
r>
HIAQ – ban fogant képzetek…
r>
r>Kezemben, remeg toll.
r>Papír… kedvesen mosolyog!
r>Hegy, papírárkot húz…
r>*
r>
r>Sebbel keltem reggel,
r>De kiírom a kelevényt.
r>Majd, mosollyal alszom!
r>*
r>
r>A papír elbírja,
r>Ha a tenta betűt ró rá.
r>Lúdtoll, nem karcolja.
r>*
r>
r>Van mondanivalóm,
r>Én kifogyhatatlan vagyok.
r>Papír csüng szavakon…
r>*
r>
r>Papír dolga emlék,
r>Poéta dolga, rögzítés.
r>Lúdtoll… tentát fogyaszt.
r>*
r>
r>Kalamáris hetyke.
r>Lecsavarható a kupak.
r>Nagy baj, ha feldöntöm.
r>*
r>
r>Papír meg csak fekszik,
r>Tűri a sorok halmait.
r>Lassan, tele írom.
r>*
r>
r>Papíron paca van!
r>Nem reklamál, csak mosolyog.
r>Kedves, megalkuvó…
r>*
r>
r>Végül a papírlap
r>Tele, sok szép gondolattal.
r>Olvasó meg örül.
r>*
r>
r>Szóvetést, Isten ad.
r>Lúdtollat, a boltban veszem.
r>Gondolatom… képzet!
r>
r>Vecsés, 2015. március 25. -Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez illik a magyar nyelv sajátosságaihoz.
r>
