Idő 
Értékelés 
Értékelés (leoninus trió)
r>Sűrű-sötét erdőben csillog pillanat, pontosabban; a napsugár pillanat.
r>Mi csak kirándulók vagyunk, nem zavar, látni, hogy nincs ellenünk, rosszat nem akar.
r>Tele az erdő alja remek, puha avarral, felhők nincsenek… akarattal?
r>
r>Oly sokat lehetne itt sétálni,
r>E gyönyörű teremtést csodálni, élvezni.
r>*
r>Szép a táj, remek eme tömött erdő, bízunk ördög nem lakik itt és nem jön elő.
r>A tisztás túloldalán, változik a táj, ott van egy örökzöld erdő, szép és nem fáj.
r>Érzem bőrömön, ez már a nyár, itt -mi- sátrazhatnánk egy nagyot… két hetet is akár.
r>
r>Nyugalom és csend körülvesz mindent,
r>Tudva, valahogy, valami már elment...
r>*
r>De idő ostora lecsapott, nagy vihar képében végigvágott hátunkon egy nagyot.
r>Jó, hogy volt nálunk összecsukható ernyő... mit vihar legott széttépett… mi, menekülő.
r>Futottunk hazáig, rossz ernyőt vittük egy fáig, eső bőn' szakadt, futottunk hazáig.
r>
r>Élménydús nap vége látszik,
r>Mikor a fáradt lélek álmodva alszik.
r>
r>Vecsés, 2023. április 1. – Arad, 2023. április 5. - Kustra Ferenc József – a leoninust én írtam. A tíz szavasok szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina munkája.
r>
Poéták a hétköznapokban…
r>
r>(3 soros-zárttükrös csokor)
r>Az élet hömpölygő sodrásában
r>Külön is van mozgás, e világban…
r>Az élet hömpölygő sodrásában.
r>
r>Az élet csak szavakban fogalmazódik,
r>Írva, soha mondva, mindig megérződik
r>*
r>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
r>Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
r>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok.
r>
r>(Tükör apeva)
r>Egy,
r>Minden
r>A tudat,
r>Az akarat...
r>Csak ez számít majd
r>
r>Csak ez számít majd,
r>Az akarat,
r>A tudat
r>Minden
r>Egy
r>*
r>A gondolatok közvetítik az elmondhatót
r>És nemkülönben a fontos maradandót…
r>A gondolatok közvetítik az elmondhatót.
r>
r>A sok fájdalmas élmény az ihlet,
r>Amit majd mindenki átélhet
r>*
r>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
r>Szerepet játszik az ihlet, mi indít folyamatot,
r>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
r>
r>(Tükör apeva)
r>Szív
r>Megtört,
r>Rohanó,
r>Fojtogató,
r>A vágyakozó
r>
r>A vágyakozó,
r>Fojtogató,
r>Rohanó,
r>Megtört
r>Szív
r>
r>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát,
r>Ő meg már igy leírhatja a gondolatsorát…
r>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát.
r>
r>(Tíz szavas)
r>Mikor beszélni sem lehet,
r>A szót és verset is szeret.
r>*
r>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog,
r>Még lelke is segíti, nem vacakol: ésszel gomolyog…
r>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog.
r>
r>(Tükör apeva)
r>Ír
r>Verset
r>Békésen,
r>Szenvedéllyel,
r>Örök szellemmel
r>
r>Örök szellemmel,
r>Szenvedéllyel,
r>Békésen
r>Verset
r>Ír
r>*
r>Valljuk, hogy a poétának írni kell: az olvasó ezt várja el.
r>Valljuk, hogy a poéta dolga: az olvasóinak szórakoztatása.
r>Valljuk, hogy a poétaság: a szó művészete, írói sorsság.
r>
r>(Tíz szavas)
r>Némaság nem vonatkozik az igaz üzenetre,
r>Harsány mindegyiknek a története.
r>
r>Vecsés, 2023. február 1. – Arad, 2023. április 18. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükröst én írtam. Alá a 10 szavast és a tükör-apevát írta; szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina
r>
A lokomotív
r>Éjjel is látja utat.
r>Holdfény kíséri.
r>*
r>Mozdony, szuszogva
r>Tőr utat a sötétbe.
r>Felhőtlen égbolt.
r>*
r>Alagútban a
r>Zaj, fülsiketítő lett.
r>Itt nincs holdvilág.
r>*
r>Sötétben füst szállt,
r>Még szerkocsi is köhög.
r>Látni a végét.
r>*
r>Alagút végén,
r>Újra terül a holdfény…
r>Látóhatár nyílt.
r>*
r>Vonat, majd megáll,
r>Mozdonyt feltöltik vízzel.
r>Gőzsíp zengedez.
r>
r>Vecsés, 2016. augusztus 31. - Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban írva.
r>
Boldogságot ringatnak a hullámok,
r>Fölöttük testesülnek meg az álmok.
r>A levegőben harsog a fecskeszó,
r>Hogy ez csökkenő, bizony, nagyon nem jó!
r>
r>A nyár vad-meleg hevében forrón-égetőn hallik a csend,
r>A partok között vitorlások suhannak. Mind szélért esend.
r>Déli parton vagyunk, szemben a hegyek sötét sziluettje,
r>Vonulatukon szinte remegőnek látszik a nap kérge…
r>
r>Most indul el Tihany felé egy dugig rakott teherkomp,
r>Utasok integetnek, távolodnak, majd lesz: vissza-komp.
r>Mesésen sima a víztükör, fenyegető felhőzet nem látszik,
r>Gólyák húznak a nádas felé, öten: éhes a csapat, úgy látszik.
r>
r>Többen is egyszerre jöttünk rá, itt az ebédidő, menjünk,
r>Aztán majd gyerekekkel utána strandolunk! Hát üdülünk…
r>
r>Vecsés, 2015. július 20. – Kustra Ferenc József
r>
Fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Dörömbölő síkságon, egyre messzebb és magasabban zokog a baj… Át a hullákon.
r>Katonák lövik és másképp is irtják egymást, Nem létező -végső- szeretet társításon…
r>Dörömbölő síkságon, egyre messzebb és magasabban zokog a baj… Át a hullákon.
r>*
r>(Septolet)
r>Terjedő baj, dörrenő zaj,
r>Átható jaj…
r>Önpusztító emberi faj.
r>
r>Helyzetünk:
r>Szenvedünk…
r>Reszketünk,
r>Hogy elveszünk.
r>*
r>
r>(HIQ trió)
r>Testvéri
r>Szeretet nincs is?
r>Háború!
r>
r>Időben
r>Élettelen és
r>Térben is!
r>
r>Asszonyok
r>Élte csak sírás!
r>Halk sírás…
r>*
r>Anya orcáján ború…
r>Fia ifjú férfiú,
r>Harcba hívja a háború.
r>
r>Szomorú,
r>Szigorú,
r>Iszonyú
r>Háború.
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Katonák imája, mint
r>Hajótörötteké. Péntek nincs…
r>Élet gyászfoltos…
r>
r>Harc, véres koszorúban!
r>Koszorút természet megfonta!
r>Élet gyászfoltos…
r>
r>Harc halál-koszorúban!
r>Hontalan mise… elhallatszik!
r>Élet gyászfoltos…
r>*
r>Halál tombol –
r>Létet rombol…
r>Hazafi harcol, hitvese imákat mormol.
r>
r>Kedvesünk,
r>Gyermekünk,
r>Nemzetünk
r>Óvd Istenünk.
r>*
r>
r>(Leoninus csokor)
r>Torz arcok vigyorognak, de a jó és szép szavak nem használnak!
r>Össze gereblyézett jajok bőszen ölelkeznek, szent szolidaritással, fékezhetetlenek…
r>Síksági facsoportból előzúgó szél, sisakleverő, csak hazafiasáról beszél!
r>*
r>(septolet csokor)
r>Mostoha délibáb karmazsint vetít, tájra terít.
r>Fájdalom elborít,
r>Látvány tébolyít.
r>
r>Szétnézek –
r>Rémképek,
r>Élmények:
r>Rémségek.
r>*
r>
r>Katonák vére már eláztatta mezőt, itt úgysem használ, nem használnak kereplőt.
r>Testvér! És újból felváltotta posztján a zubogó csöndet, elássák halott elődöket!
r>Ki még él szenved és szenvedést lát! Parancsnok meg tüzelj… az akkurátusát!
r>*
r>Távolban színfolt – vöröslő vérfolt…
r>Erőszak gyilkolt,
r>Zsúfolt a sírbolt.
r>
r>Parancsszó
r>Hallható,
r>A jajszó
r>Átható.
r>*
r>
r>Mínusz húszban a vércsőpp piros és már hideg, a halál is fázik? Mert már feszeng!
r>Mint a szemafor tilosa, oly piros a véres föld, ahol a férj és fiú van, az a véres föld.
r>Búzamezők is elázottak, piros a búzaszár, katonákat összefogdossák és viszik már…
r>*
r>
r>Ott fekszik egy katona,
r>Harcnak hősi bajnoka…
r>Várja haza asszonya.
r>
r>Gyászjelentés –
r>Késdöfés,
r>Tisztelgés –
r>Édeskevés.
r>*
r>
r>Katona csak attól lesz, hogy egyenruhát kap és fegyvert. Be is járják lövés elől a bunkert.
r>Európa, látszik nem szégyelli magát, segítőn csak bővíti háború poklát!
r>A nagymenőket nem érdekli a százezernyi halott, a döntnökök hada tudatlanságtól bigott…
r>*
r>
r>Bánat áztat
r>Özvegyi fátylat…
r>Fizettünk nagy árat -
r>Nagyember von vállat.
r>
r>Hatalmasok,
r>Tudatlanok – Miattatok
r>Jajgatok.
r>
r>
r>Vecsés, 2023. május 4. – Pápa, 2023. június 1. -Kustra Ferenc József - írtam: a világ, az emberi-ség jelen történelmi helyzetéről. A septolet csokor: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta írása! [Íródott: Bencz Boldizsár: (1901 – 1949) azonos c. verse átirataként.]
r>
