Idő 
Értékelés 
Értékelés A nyári zápor végigvert a kertemen,
r>Vad és heves volt, végigment a lelkemen.
r>Esett, zuhogott, nagy cseppű, és meleg volt,
r>Fújt a szél is, fakoronát összekócolt.
r>
r>Pár percig tartott, talán végtelen volt,
r>De elmúlt ez is, máshová vándorolt.
r>Friss lett a levegő, locsolni nem kell,
r>Vihar volt, már elment, magát elröstell?
r>
r>Kutya lábosban néztem; egy centi esett…
r>Bizony úgy esett, hogy kutyát is meglepett.
r>Levegő finom, frissen tiszta, pormentes lett,
r>Vihar elment, ezen mindenki továbblépett.
r>
r>Vecsés, 2011. június 3. – Kustra Ferenc József
r>
Nap a kiszáradt fűre arany tűzet, ont.
r>Kósza szélroham, magasra sepri a port.
r>Az állat és az ember izzad, piheg, szomjúhozik,
r>Míg egy kisebb fuvallat aranytűzzel játszadozik.
r>
r>Árnyat keres most, az ember és állat,
r>Hőség olyan, hogy vakolatot mállat!
r>
r>Vecsés, 2014. január 21. – Kustra Ferenc József
r>
Zakatol a vonat Balcsira, gőzmozdony fütyül,
r>Úttörőtáborban a rajvezető sípja szól.
r>Ballagok a folyóparton, fülembe szél fütyül,
r>Álmodok… régi álomképek, mind szívemből szól!
r>
r>Vecsés, 2014. február 27. - Kustra Ferenc József – múltba veszett emlékek. Önéletrajzi írás.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(Senrjon csokor, félhaiku láncban)
r>Gyere ki a napfényre,
r>Órád lejár, nincs ki … fölhúzza!
r>Nem dobj ki mindent…
r>*
r>Gyere ki a napfényre,
r>Emlékezz szerelemlángokra…
r>Emlék... ne veszítsd!
r>*
r>Gyere ki a napfényre,
r>Nyisd csak ki szívednek ajtaját!
r>Emlék: maradó!
r>*
r>Gyere ki a napfényre,
r>Hátha újra perzsel életláng!
r>Hosszabb így élet!
r>*
r>Gyere ki a napfényre,
r>Fújd élet parazsát, lobogjon!
r>Bűn hagyni magad!
r>*
r>
r>(Leoninusban)
r>Lassú véget mutat az órád mutatója? Vajh’ már ezért nem hiszel szerelmes szóba?
r>Pedig szerelem a szíved motorja, ne hagyd, hogy öregedés önként, csak leállítsa!
r>Volt neked részed elégszer szerelem lángba? Most nincs... gyorsan elbújsz vak-sötét magányba?
r>Szedd össze magad, gondolj régi szépre, jóra, szerelmes múltra a fönnmaradt jó szóra…
r>Hamvadó parázs még biztos van benned, vak-sötét gondolatokat fontos elengedned…
r>A vak-sötét magányt el kell engedned! Győzz! Az öregedést ne éld meg végső terhednek!
r>*
r>
r>(HIAQ)
r>Ki tudja mennyi van?
r>Egy életed van, azt még éld!
r>Lehet jó… ki ne dobd!
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Szerelmes szó jő…
r>Lángtaposókon győzni!
r>Szerelmet várjad!
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Szív hadd szárnyaljon! Jöjjön még szerelem…
r>Lélekszivárvány újra föl! Szeretem!
r>
r>Vecsés, 2022. július 24. – Kustra Ferenc József – Kovács Jánosné Irénke, azonos c. versének az átirata, a szerző engedélyével!
r>
Kezdetben az ötlet,r>s a nyers fogalmazás,r>mielőtt kezdődhetr>a komolyabb firkálás.r>r>Sorok rendezése,r>szavak választása,r>egy hosszadalmas munka,r>akár gyémánt csiszolása.r>r>De ne add fel a harcotr>gyors megelégedéssel.r>Jobb túlzásba vinnir>Szigorú ítéléssel.r>r>Ha fénylik mint kristály,r>ne csáb?tsd el magad,r>mert büszkeségnek átkar>könnyen hozzád tapad.r>r>Oszd meg kivel tudod,r>Értékeld a bókot,r>és őrizd meg szívedben,r>mint illedelmes csókot.
