Idő 
Értékelés 
Értékelés Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…
r>
r>(leoninus duó)
r>Minél sötétebb a mostani idő, annál többet kell nekünk szenvedni… sőt illő!
r>Minél többet senyvedünk belül, annál jobban kell az igazsághoz ragaszkodni, kívül.
r>Minél több embertelenséggel találkozunk, annál több emberséget kell mutatnunk.
r>
r>Csak gyűlöletet látunk szinte mindenhol, de álljunk ellent és küzdjünk mindenhol.
r>Ellenállást segítő isteni adomány ad erőt, használjuk ki ezt a lehetőt.
r>Csakhogy minél többet akarnak megtörni belül, annál jobban kell küzdeni kívül.
r>*
r>
r>(3-soros zárttükrös)
r>Van bennünk egy isteni adomány, ápoljuk!
r>Szelídséget és szeretetvágyat használjuk…
r>Van bennünk egy isteni adomány, ápoljuk!
r>*
r>
r>(leoninus)
r>Nagyobb zűrzavarban, nagyobb rend is kell! Nagy gonddal, a kisebbekben is így kell…
r>*
r>
r>(senrjon duó)
r>Az arrogáns és buta
r>Háború tapos mindent, mi jó!
r>Rendet kell vágni…
r>*
r>Ha háború van, szívnek
r>Úgy kell tiszteletet mutatni.
r>Rendet kell vágni…
r>*
r>
r>(Leoninus)
r>Sötétül az élet hazugságoktól, így kell növekedni a tiszteletnek magától…
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Minél nagyobb baj…
r>Igazságra törekvés.
r>Nem kell engedni!
r>*
r>
r>(leoninus)
r>A pénzemberek gerjesztik a hazugságokat, de csak mi járjuk be a poklokat!
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös trió)
r>A pénzemberek hazugságokkal terjesztik a sötétséget,
r>De minél sötétebb éje… újult fénye igazság is lehet…
r>A pénzemberek hazugságokkal terjesztik a sötétséget.
r>*
r>Zűrzavaros, súlyos-sötét időkben vizsgálni kell az elmét is…
r>Zűrzavaros, besötétült időben; tenni hithű lélekért is…
r>Zűrzavaros, súlyos-sötét időkben vizsgálni kell az elmét is.
r>*
r>A dolgok törékenyek, nehogy mi pusztítsuk őket,
r>Jót, a szépet, igazat terjesszük, mint kelendőket…
r>A dolgok törékenyek, nehogy mi pusztítsuk őket.
r>*
r>
r>(senrjon duó)
r>A hírért, az álhírért,
r>A médiák a felelősek!
r>Megtestesítők!
r>*
r>A gyarló emberekkel
r>Úgy bánnak, mint a rabszolgákkal…
r>Háború… tovább.
r>*
r>
r>(HIAQ duó)
r>Kímélet kiveszett,
r>Kíméletlenség… így lehet!
r>Háború meg folyik…
r>*
r>Lenyaklik a világ,
r>Irányítók haramiák…
r>Háború meg folyik!
r>*
r>
r>(leoninus duó)
r>Akik újságnak, mikrofonnak, nyilatkozók, azok mosolygó háborús uszítók!
r>Hadügyminiszternők tudattalanul úgy nyilatkoznak… főzni nem tudásban, konokak…
r>Férfi nyilatkozók bután a magasabb beosztásban… aspirálnak új magasságban…
r>Ezek mind semmit tudva had ügyiről, okosok! Ők igy a halottakat marcangolók!
r>
r>A háború, mint vad folyam haragos, még erős szél nélkül is tarajosan hullámos.
r>A katonák életét lehazudják égről, mikrofonban meg csöpögnek kedvességtől.
r>Hadurak egymásnak esnek, közben lehet; nagy pénz... libériás inasokat keresnek.
r>Mi lesz a még élő néppel, a még ép családokkal? Mi lesz a még élő harcosokkal?
r>Isten segedelméért akkor, imádkozzunk, mert eme helyzetben most, nincsen más dolgunk…
r>
r>Vecsés, 2023. júl. 9. – íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. És egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is… (Úgy írtam meg, mint egy főpap szószéki beszédét…)
r>
Egyszer egymásra néztünk, Zita!
r>Volt kezek egybesimulása.
r>Kezek ölelkeztek,
r>Összefeledkeztek…
r>Lett így vágyak irányítása…
r>
r>Szívünk dobbant egymás láttára -
r>Szerelem volt első látásra,
r>Kezem volt kezedben,
r>Képzelet egekben…
r>Nem vágytunk másra, csak egymásra.
r>*
r>
r>Szemünk tűzszikrában egyesült.
r>Nem volt olyan, hogy ez kimerült…
r>Szerelem dühöngött,
r>Szív: mégért könyörgött…
r>Boldogság eluralt… ránk repült.
r>
r>Lángokban lobogott a lelkünk,
r>Izzó szenvedélyben szerelmünk…
r>Örömünkben szálltunk,
r>Fellegekben jártunk…
r>Heves vágy uralkodott bennünk.
r>*
r>
r>Aztán megint vártam, hogy gyere,
r>Többet nem láttalak efele.
r>Szív lassan elcsüggedt,
r>Kéz lassan elernyedt!
r>Boldogság és vágyak… elfele!
r>
r>Immár vége van a kalandnak,
r>Óhajaim már nem akarnak.
r>Lángok kialudtak,
r>Vágyak kifakultak…
r>Hiába vársz… maradj magadnak.
r>
r>Vecsés, 2022. augusztus 7. – Pápa, 2023. június 16. -Kustra Ferenc József- íródott romantikus LIMERIK csokorban. A párosokat: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta írta.
r>
Látunk egy közeli háborút, és éledőn fölütötte a fejét a -sajnálatos- világháborús világhelyzet…
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>Emberek a fronton halál és sebesülés van, de nincs pihenő.
r>Nincs hétvége, vágyakban sem, hajjaj, ez bizony igen röhögtető…
r>Aki meg hiszi, hogy háború vágyfüggő, ő maga röhögtető…
r>Aki meg ezt hiszi, annak a családjában a bú üldözendő?
r>
r>Én már első nap is hinni akartam, hogy sokunknak a békevágya teljesül,
r>Én már első nap is hinni akartam, ki ilyen annak az életvágya teljesül.
r>De fekete kosok irányította élen nem adott semmit, de halált elvetett,
r>A halál meg rohamot kezdett, majd első értesítésként a halálsoron kezdett.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös trió)
r>A fronton nincsen, hogy reggel az angyalok csengetnek, kopognak bunkerajtón…
r>Minek ilyen luxus, amikor ellennek ágyúja tör be a bunker ajtón…
r>A fronton nincsen, hogy reggel az angyalok csengetnek, kopognak bunkerajtón.
r>
r>Persze ez is egy munkahely, de itt pihenőidő nélkül folyamatos a munkarend!
r>Meg már százezrek vannak, akik örökre helyben maradtak, ők haza sohasem mehend’…
r>Persze ez is egy munkahely, de itt pihenőidő nélkül folyamatos a munkarend!
r>
r>A frontvonal halál tere, az elhunytaknak meg végső vagy idegilenes sírhelye,
r>A fekete kosok meg zsakettban, Krasznaja Moszkvával befúva, mennek az életbe…
r>A frontvonal halál tere, az elhunytaknak meg végső vagy idegilenes sírhelye.
r>*
r>
r>(Senrjon trió)
r>Szerelemben kén’ hinni,
r>Háborúra kén’ nem gondolni!
r>Világ pusztítás!
r>
r>Lehetne a jó reggelt
r>Isteni… halál takarodna.
r>Világ pusztítás!
r>
r>Reggeli erős kávé
r>Is a kosoké, literszámra!
r>Világ pusztítás!
r>*
r>
r>(Senrjú trió)
r>Életben halál
r>Most bizony irányadó!
r>Világ pusztítás…
r>
r>Hinni dolgokban
r>Ami értelmes és jó?
r>Él a pusztítás…
r>
r>Hétvégéken is
r>Lőnek, robbannak, halnak!
r>Halál… darabra!
r>*
r>
r>(HIQ csokor)
r>Napmeleg
r>Simogat lágyan.
r>Élvezem.
r>
r>A padon,
r>Hallom, lövések!
r>Halálsor.
r>
r>Katonák,
r>Megmenekülnek?
r>A halál…
r>
r>A kosok,
r>Épp’ bálba vannak?
r>Gazdagok!
r>
r>Nem igaz...
r>Élet népírtó!
r>Szegények!
r>
r>Kos gondja:
r>Csak gazdagodik!
r>Szegények…
r>
r>Vecsés, 2023. február 24. – Kustra Ferenc József- írtam a jelenkori „nagy háború” első évfordulójára: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! Mindennap látjuk a híradókban! [A HIQ saját fejlesztésem: szótagszám = 3-5-3 Tilos a rím és az elválasztás. Kell a haiku-elviség.]
r>
Pszicho-meditáció…
r>
r>(anaforás, 3 soros-zártükrös duó)
r>Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes?
r>Nagy végtelen egyenes... bármekkora kör is, ha egyenes?
r>Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes?
r>
r>Egy végtelen nagyságú kör?
r>Dehogy, egy egyenes, ami igazi gyönyör.
r>*
r>(anaforás, háromszoros belsőrímes, önrímes)
r>Majd a halálunk végtelen kör lesz, vagy a végtelenben csak egyenes?
r>Majd a halálunk megmutatja, hogy merre vezet az út, az egyenes…
r>Majd a halálunk végtelen kör lesz, vagy a végtelenben csak egyenes.
r>
r>Halál, azt meg nem éljük!
r>Életünk egyenesét álltunk és néztük...
r>*
r>(anaforás, belsőrímes, önrímes)
r>Egy biztos: nincsen ember, aki a halálát túlélné, lettlégyen kör vagy egyenes,
r>Egy biztos: a halál értünk akkor jön, ha ellipszis a kör, vagy görbült az egyenes…
r>Egy biztos: Majd jő halálunk… ami végtelen kör lesz, vagy végtelenben csak egyenes?
r>
r>Vagy mégis halálát túléli?
r>Lehet, ember e egyenest nem érti...
r>*
r>(anaforás leoninus, kétszeres belsőrímes.)
r>Az is biztos; a halállal vége az életnek, akkor már nincs szerepük a fékeknek.
r>Az is biztos; hogy ha halálunkban kecskénk legeli sírt, mi már régen nem halljuk a hírt.
r>Az is biztos; nem tudni előre, hogy pokolba kerülünk, avagy mennybe emelkedünk…
r>
r>De ha valahova kerülünk,
r>Akkor mégis nincs halál, élünk!
r>
r>Vecsés, 2023. április 3. – Arad, 2023. június 18. -Kustra Ferenc József- a 3 sorosokat én írtam. Alájuk a 10 szavasokat; szerző-, és poétatársam Ghica Izabella, Iasmina.
r>
(senrjú duó)
r>Időrabló múlt
r>Szégyentelen és gonosz.
r>Szépet is beszív…
r>
r>A múltam, folyton
r>Belém köt, mint agresszor!
r>Homokóra áll!
r>*
r>(sedoka duó csokor)
r>Idővesztő múlt,
r>Csak rossz hatásaival,
r>Öl a haragjaival.
r>
r>Idővesztő múlt,
r>Hibáimmal belém köt,
r>Bántalmaz minden mögött.
r>*
r>
r>(Bokorrímes duó)
r>A múltad, a saját világod teteje, ott sírsz vagy nevetsz,
r>Lehet ezt egyszerre, majd a ma mámorában ön -feledsz…
r>Görcsök, és a kínok kínja, azonos platformon vannak,
r>Meleg, jégeső, sár, szélvihar, mind csak betakarnak…
r>*
r>Saját múltamon,
r>Sírhatnák csak örökké,
r>Változhatnak méreggé...
r>
r>Saját múltamon,
r>Szórakozás végtelen,
r>Csak a mosolyom minden.
r>*
r>
r>Hallódó sóhajok közt, múlt időben kutatva-keresni,
r>Merj csak néha megállni, és ottan kicsit pihenni
r>A ridegen modern divatot nem kell folyton követni,
r>A régi, bevált, emberi dolgokat felrúgni, elfeledni…
r>*
r>Hiba teli múlt,
r>Mernék csendet kívánni,
r>Mindennel boldogulni.
r>
r>Hiba teli múlt,
r>Divatosan hallgatni,
r>Ember tudjon szenvedni.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Addig élvezzük a jelent, amig nem rugaszkodik neki és elszalad,
r>Mi pár perce még az élt jelen volt, olybá tűnik most épp beleragad…
r>Addig élvezzük a jelent, amig nem rugaszkodik neki és elszalad.
r>*
r>Múltban hagyott múlt,
r>Örömömet fizettem,
r>A jelenért jeleztem.
r>
r>Múltban hagyott múlt,
r>Csak nyugalmat akartam,
r>Másba bele fáradtam.
r>*
r>
r>(Senrjú csokor)
r>Múlttal, békében
r>Kell élni a jelenben.
r>Beletörődés.
r>
r>Tétován élek,
r>Jövőt várva remegek.
r>Tétován lépek.
r>
r>Múlt már hasztalan,
r>Életakol romba dől…
r>Jövő, milyen lesz!
r>
r>Vágyam lekötöz,
r>Múltam még folyvást üldöz!
r>Múlt már nem előz!
r>*
r>Békével élni,
r>Egészen a jelennel,
r>Jövő felé menetel.
r>
r>Békével élni,
r>Felejteni a múltat,
r>Maradjon az akarat.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Múlttól várjuk, amikor velünk elszalad,
r>Lesz ilyen, ha jobb dolga nem akad…
r>Múlttól várjuk, amikor velünk elszalad.
r>
r>Az elvárásom,
r>Ha már velünk haladna,
r>Messzire is mozogna.
r>
r>Az elvárásom,
r>Jobb dolga is lehetne,
r>Jó messze is mehetne.
r>
r>Vecsés, 2019. július 3. – Arad, 2023. június 18. - Kustra Ferenc József – íródott alloiostrofikus versformában. A sedokák: szerző-, és poétatársam Ghica Izabella Iasmina munkája!
r>
